A hazai piac következő nagy hazai makroeseménye a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának kamatmeghatározó ülése 2026. január 27-én. A jegybank az ülések után közleményt ad ki, a rövidített jegyzőkönyv pedig a hivatalos menetrend szerint február 11-én jelenik meg
Az arany árfolyama történelmi szintre ugrott: a nemesfém először lépte át az 5 000 dolláros unciánkénti határt, és a nap folyamán 5 100 dollár felett is járt. A mozgás klasszikus menekülőeszköz-reakció: geopolitikai feszültségek, a dollár gyengülése és általános bizonytalanság terelte a befektetőket a „biztonságosnak” tartott eszközök felé.
Néhány éve még a „jacket potato” a brit gyorsétkezés kicsit poros, retró szereplőjének számított: egyszerű, olcsó, laktató – de semmiképp sem menő. Most viszont újra a reflektorfényben van. A fordulatot nagyrészt a közösségi média hozta el: a TikTokon felpörgött videók nyomán a héjában sült, feltétekkel megpakolt krumpli ismét tömegeket mozgat meg, sorokat generál, és új üzleti modelleket épít.
Szaúd-Arábia a tőkepiaci liberalizáció újabb lépésére készül: a Capital Market Authority (CMA) bejelentése szerint 2026. február 1-től a szaúdi Main Market (Tadawul) közvetlenül elérhetővé válik minden külföldi befektetői kategória számára. A cél egyértelmű: több nemzetközi tőkét bevonzani, és mélyíteni a piac likviditását.
Kínában a döntéshozók egyre nyíltabban ismerik el: a lakossági keresletet nem lehet egyszerűen „rávenni” a tartós fogyasztási cikkek vásárlására. A Reuters elemzése szerint emiatt a fókusz eltolódik a szolgáltatás-fogyasztás irányába – olyan területeken, mint az idősgondozás, egészségügy, turizmus, szabadidő.
A dél-koreai részvénypiac történelmi mérföldkőhöz ért: a KOSPI index először lépte át az 5 000 pontos szintet, ami önmagában is jelzésértékű a globális kockázatvállalási hangulat szempontjából.
Az OTP-nél időről időre eljön az a pont, amikor már nem az a kérdés, hogy „jó papír-e”, hanem az, hogy mit csinálsz a saját nyerő pozícióddal, amikor közeledik egy kerek szint és vele együtt a volatilitás is. Ha korábban, pánikban, olcsón sikerült felépíteni egy nagy pakkot, akkor a döntés különösen nehéz: az ember nem akar tetőt fogni, de azt sem, hogy egy hirtelen forduló visszavigye a profit jó részét.
Van egy pillanat, amit szinte minden aktív befektető ismer. Nem akkor, amikor pánik van és olcsón lehet venni — hanem később, amikor már szépen áll a pozíció, közeledik egy „kerek” szint, jön egy esemény (jelentés, választás, kamatdöntés), és hirtelen a legnagyobb kérdés ez lesz: „mi van, ha most elrontom?”
A hét gyorsjelentései jól megmutatták, hogy a piac most nem „szép számokat” keres, hanem láthatóságot: mennyire megbízható a következő negyedév(ek) üzleti pályája, mennyire védhető a marzs, és mennyi készpénzt tud a cég visszaadni a részvényeseknek. A reakciók több esetben is azt igazolták: a guidance fontosabb lett, mint a múlt negyedév.
A hét kulcstémája a headline-kockázat és a gyorsjelentési szezon kettőse volt: a piacok egyszerre reagáltak a geopolitikai/kereskedelempolitikai üzenetekre és a vállalati kilátásokra. Itthon a BUX újabb csúcsokat karcolt, miközben a MOL-nál két, egymással is összefüggő stratégiai sztori (holdingstruktúra + régiós akvizíció) adta a fő beszédtémát.
