Az arany csütörtökön emelkedett: a Reuters szerint a spot arany 0,5%-kal erősödött 5 195,99 dollár/uncia környékére, miközben a dollár gyengült, és a piac újra árazta a geopolitikai és kereskedelempolitikai (tarifa) bizonytalanságot. A háttérben az USA–Irán tárgyalások (Genf) is fókuszba kerültek, amelyek célja a feszültség csökkentése és egy újabb eszkaláció elkerülése.

A piacokat nem csak a vám mértéke rázta meg, hanem a jogi fordulat is: a Legfelsőbb Bíróság döntése után az Egyesült Államok vámrendszere néhány nap alatt új alapokra került. A Reuters szerint a bírósági ítélet nyomán az amerikai vámhatóság kivezeti az illegálisnak minősített tarifa-kódokat, miközben Donald Trump egy másik jogalapon 15%-os globális importpótlékot vezet be. A befektetői kérdés innentől: mennyire tartós ez a rendszer, és hol lesznek a rejtett költségek (árak, profitok, növekedés, költségvetés).

Az USA-ból érkező, vártnál erősebb munkaerőpiaci jelzések a piaci árazásokon is átütöttek: a dollár erősödött, a rövid hozamok ugrottak, és csökkent a közeli kamatvágás esélye. A fókusz most az inflációs adatokon van, mert azok dönthetik el, mennyire „ragadós” az árdinamika.

Az amerikai kiskereskedelmi forgalom 2025 decemberében váratlanul stagnált, ami azt jelzi: a fogyasztói lendület hűlhet, különösen a nagy értékű termékeknél. A Reuters szerint a GDP szempontjából fontos „core/control” mutató 0,1%-kal csökkent, és a korábbi hónapok számait is lefelé módosították — vagyis nem egyetlen gyenge hónapról, hanem lassuló trendről beszélhetünk.

Az arizonai Tucson térségében eltűnt Nancy Guthrie (84) ügyében az amerikai hatóságok lehetséges emberrablásként/eltűnésként nyomoznak, miután a médiához eljutott egy váltságdíj-követelés, és Savannah Guthrie (az NBC „Today” egyik műsorvezetője) videóban könyörgött az elkövetőknek, jelezve: a család „fizetni fog”.

Az S&P Global Ratings megerősítette Dánia hosszú és rövid lejáratú szuverén adósságának lehetséges legjobb, „AAA/A-1+” besorolását, stabil kilátással. A hitelminősítő indoklásában azt emelte ki, hogy az Egyesült Államokkal Grönland területi státusza körül kialakult feszültség várhatóan diplomáciai úton rendeződik, és ez alapesetben nem üti meg érdemben a két NATO-szövetséges gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait.

Az amerikai JOLTS-adat decemberben több mint ötéves mélypontra esett, ami rögtön felveti a kérdést: tényleg gyengül a munkaerőpiac, vagy inkább egy „alacsony felvétel–alacsony elbocsátás” korszakot látunk, ahol a feszültség lassan oldódik?

Szerdán az olajár tovább emelkedett: a Reuters szerint a Brent 67,48 dollár, a WTI 63,49 dollár körül járt, miközben a piac a Közel-Keleti feszültség eszkalációját árazta. A háttérben a Reuters szerint az áll, hogy az USA lelőtt egy iráni drónt, és iráni fegyveres gyorsnaszádok egy amerikai zászló alatt futó tanker közelébe mentek a Hormuzi-szoros térségében. Ez a sztori klasszikusan a „kockázati prémium” története: nem feltétlenül azonnali fizikai hiányt áraztak, hanem a kockázatot.

A Reuters szerint 2026 elején ismét feljebb kúszik a dollár kockázati prémiuma: a geopolitikai, kereskedelmi és politikai bizonytalanság miatt a piac olyan mozgásokat áraz, amelyek nem magyarázhatók pusztán kamatkülönbözettel vagy „tankönyvi” fundamentumokkal.

Az olaj hétfőn nagyot zuhant: a piac egy része hirtelen „kiárazta” a közelmúlt geopolitikai prémiumát. A kiváltó ok forrás szerint az amerikai–iráni deeszkalációs jelzés, a dollár erősödése és az OPEC+ rövid távú kínálati döntése volt.