Oldalunkon a felhasználói élmény javítása és egyes szolgáltatások elérhetővé tétele érdekében
HTTP cookie-kat (sütiket) használunk.
További információk
A piaci hírekben gyakran úgy beszélünk nyersanyagokról, mintha a termék egyetlen ár lenne: „a hordó olaj ennyi”, „a koncentrátum annyi”. A valóságban azonban a nyersanyagok árát sokszor nem a kitermelés, hanem az odavezető út határozza meg. Fuvardíj, biztosítás, útvonal, kikötői kapacitás, átrakodás, adminisztratív késlekedés — ezek a tényezők néha hetek alatt képesek átírni egy teljes iparág költségképét.
A legtöbb olvasó a gyorsjelentésben ösztönösen a nettó profitot keresi. A piac viszont gyakran nem ott hozza meg az ítéletet. Egy részvény árfolyama sokszor akkor mozdul a legnagyobbat, amikor a menedzsment a jövőről beszél: milyen lesz a kereslet, a költségszint, a beruházás, az árrés — és mennyire hihető az egész. Ezt hívjuk összefoglalóan guidance-hatásnak.
Sok befektető akkor érzi magát igazán bizonytalannak, amikor a hírek és az árfolyamok „nem ugyanazt mesélik”. Az egyik nap rekordközeli indexekről szólnak a címek, a másik nap ugyanazok a befektetők aranyat, kötvényt vagy menedékdevizát keresnek. Pedig ez nem ellentmondás: a modern piacok egyik természetes állapota a kétsebességes működés, amikor a kockázatvállalás és a védekezés párhuzamosan fut.
A hét képe egyszerre szólt a kamatpályákról, a kockázati hangulat gyors váltásairól és a nyersanyag-ellátási láncok politikai kockázatáról. Magyarországon az MNB 25 bázispontos vágása adott új keretet a forint–hozam–hitel narratívának, Európában rekordokra futottak az indexek a bankok vezetésével, miközben az olaj és a kritikus nyersanyagok (lítium) geopolitikai és „resource nationalism” hírekkel mozogtak.
Az arany csütörtökön emelkedett: a Reuters szerint a spot arany 0,5%-kal erősödött 5 195,99 dollár/uncia környékére, miközben a dollár gyengült, és a piac újra árazta a geopolitikai és kereskedelempolitikai (tarifa) bizonytalanságot. A háttérben az USA–Irán tárgyalások (Genf) is fókuszba kerültek, amelyek célja a feszültség csökkentése és egy újabb eszkaláció elkerülése.
A kínai lítiumpiac csütörtökön élesen reagált Zimbabwe lépésére: miután az afrikai ország felfüggesztette a nyers ásványok és lítiumkoncentrátumok exportját, a Guangzhou Futures Exchange legaktívabb lítium-karbonát kontraktusa a Reuters szerint 6,07%-kal emelkedett 178 020 jüan/tonnára, és intraday 9% fölötti ugrást is mutatott. A döntés azért különösen érzékeny, mert Zimbabwe Afrika legnagyobb lítiumtermelője, és 2025-ben 1,128 millió tonna spodumén-koncentrátumot exportált — nagyrészt Kínába.
Az olajpiacon a geopolitikai prémium (USA–Irán feszültség, tárgyalások) az elmúlt hetekben látványosan megemelte az árakat, a Brent a Reuters szerint december óta 23%-ot erősödött, és 72,50 dollár/hordó körül járt. Csakhogy a világ legnagyobb importőre, Kína tipikusan akkor erősíti a vásárlást, amikor olcsó az olaj, és akkor fogja vissza, amikor drágul. Most pontosan ezt látni: Peking (és a kínai finomítók) átárazódó beszerzési stratégiával reagálnak, ami a következő hónapokban fékezheti az emelkedést — vagy legalábbis megváltoztathatja a sztori fókuszát a „headline-vezérelt” piacról a „fizikai kereslet” felé.
A Diageo részvénye élesen esett, miután a vállalat – az új vezérigazgató, Dave Lewis első eredménybemutatóján – újra rontotta éves előrejelzését, és vágta az osztalékot. A háttérben főként a gyenge amerikai és kínai kereslet, a fogyasztói nyomás és a bizonytalan környezet áll. A piac számára a történet nemcsak egy rossz félév: inkább annak beismerése, hogy a korábbi növekedési sztori átíródott, és a fordulat időt kér.
A pan-európai STOXX 600 szerdán rekordra emelkedett, és a rali motorját ezúttal a bankszektor adta. A nap egyik fő sztorija a HSBC volt, amely közel 8%-ot ugrott, miután a bank az éves számok után emelt egy kulcsfontosságú célértéket – még úgy is, hogy közben jelentős egyszeri tételt könyvelt el. A piaci hangulatot az is segítette, hogy a befektetők szerint enyhültek az „AI-diszrupció” miatti félelmek.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa február 24-én 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 6,25%-ra, és a kamatfolyosó két szélét is lejjebb vitte. A döntés február 25-től hatályos. A lépés mögött az MNB szerint kedvezőbb inflációs környezet és stabil pénzpiaci feltételek állnak, ugyanakkor a jegybank hangsúlyozta: ez nem előre kijelölt kamatcsökkentési ciklus, hanem „ülésről ülésre”, adatvezérelt döntéssorozat.