Indonéziában a tőzsde hirtelen sokkot kapott: a befektetőket az rázta meg, hogy az MSCI az „investability” (befektethetőség) körüli kockázatok miatt befagyasztott egyes indexfrissítéseket, és ezzel együtt a piacon felmerült a lehetőség, hogy Indonézia akár frontier besorolásba is csúszhat. Egy ilyen lépés nem csak presztízskérdés: a benchmark státusz változása passzív tőkekiáramlást indíthat el, ami azonnal árfolyam- és likviditási nyomást okozhat.

Az amerikai részvénypiac új mérföldkőhöz ért: az S&P 500 először lépte át a 7000 pontos szintet, és bár a záróérték hajszállal a kerek szám alatt maradt, a mozgás jól mutatja, mennyire erős a technológiai részvényekre és az AI-sztorira épülő befektetői étvágy. A rali mögött egyszerre állt a nagy tech gyorsjelentési várakozás, az AI-kapcsolt vállalatok erős teljesítménye, és a kamatpályával kapcsolatos remény, hogy a következő hónapokban újra napirendre kerülhet a lazítás.

Német hatóságok 2026. január 28-án több helyszínen is átkutatták a Deutsche Bank irodáit (Frankfurtban és Berlinben) egy pénzmosás gyanújához kapcsolódó nyomozás részeként. A vizsgálatot a frankfurti ügyészség felügyeli, és a közlések szerint az ügy „ismeretlen személyeket”, illetve banki alkalmazottakat is érinthet.

Az EU-ban van egy közös alap: a munkaidő-szabályok szerint minden munkavállalónak legalább 4 hét, azaz 20 munkanap fizetett éves szabadság jár. Erre épülnek a tagállami rendszerek – de az, hogy a minimumon maradnak-e, vagy fölé mennek, országonként jelentősen eltér.

Rövid összefoglaló a nap lényeges témáiról

Japánban most nem a klasszikus „jegybank vs. infláció” sztori viszi a prímet, hanem a fiskális hitelesség. Sanae Takaichi miniszterelnök február 8-ra előrehozott választást írt ki, és a kampányban olyan adócsökkentési ígéret került a középpontba, amelytől a befektetők egy része költségvetési elszállást kezdett árazni. A reakció látványos volt: japán állampapír-eladási hullám, emelkedő hozamok – miközben a jen a magasabb hozam ellenére sem erősödött tartósan, ami „bizalmi válság” narratívát táplál.

2025 őszén egy kevéssé ismert, mégis kulcsfontosságú európai chipgyártó került a geopolitikai kötélhúzás közepébe. A Nijmegenben székelő Nexperia nem az AI-forradalom csúcsprocesszorait gyártja, hanem azt a „szürke zónát” uralja, ami nélkül nem indul autó, nem működik ipari vezérlés, és nem stabil a fogyasztói elektronika: diódák, tranzisztorok, MOSFET-ek, ESD-védelem, logikai és analóg chipek.

Az Európai Bizottság újabb vizsgálatot indított az X (korábban Twitter) ellen a Digitális Szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) alapján: a fókusz most egyrészt a Grok mesterségesintelligencia-alapú chatbot EU-s bevezetéséhez kapcsolódó kockázatkezelésen, másrészt az X ajánlórendszereinek (recommender system) kockázatértékelésén van.

A világ legnagyobb vagyonkezelője egyszerre három fronton került reflektorfénybe: rekordméretű növekedés, új kriptós ETF-terv, és egy private credit-figyelmeztetés egy „BlackRockos” névvel futó alapnál.

A Ryanair a december 31-én zárult pénzügyi harmadik negyedévében (Q3) emelkedő bevételről, ugyanakkor csökkenő – egyszeri tételek nélküli – nyereségről számolt be. A profitot részben egy olaszországi versenyhatósági bírsághoz kapcsolódó céltartalék húzta le.