Van egy pillanat, amit szinte minden aktív befektető ismer. Nem akkor, amikor pánik van és olcsón lehet venni — hanem később, amikor már szépen áll a pozíció, közeledik egy „kerek” szint, jön egy esemény (jelentés, választás, kamatdöntés), és hirtelen a legnagyobb kérdés ez lesz: „mi van, ha most elrontom?”
A nyerő pozíció pszichológiailag megtévesztő. Mert már nem csak a pénzedet véded, hanem a jó döntésedet is. Ilyenkor a legrosszabb stratégia az, ha „érzésre” próbálod eltalálni a csúcsot. Klasszikus mondás, hogy nyereséged nem akkor van, amikor a papír ára felmegy, hanem akkor, amikor realizálod,
A legjobb pedig az, ha szabályt adsz a helyzetnek, és a szabályt követed.
A klasszikus hiba: tetőt fogni, majd „visszavásárlásban” égni
A tetőfogás két dolog miatt veszélyes:
- ha tovább megy, azonnal jön az FOMO („kimaradtam”)
- ha visszaesik, jön a mohóság („még kicsit várok”), aztán hirtelen a profit elolvad
A megoldás nem az, hogy tökéletesen jósolsz, hanem hogy olyan rendszered van, ami mindkét kimenetnél vállalható.
A 3 legjobb “rendszer”, ami nem jóslásra épül
1) Lépcsőzés (részleges realizálás)
Nem mindent adsz el, hanem szakaszokban, előre kijelölt pontokon.
Miért működik?
- nem kell eltalálni a tetőt
- csökkenti a mentális terhet
- maradsz játékban, ha tovább megy
Tipikus hiba: utólagos átírás („mégsem adok, mert jól néz ki”), ezért kell előre rögzíteni.
2) Védőszabály (stop / trailing logika)
Ha nem akarsz eladni „csak úgy”, akkor legalább legyen veszteségkorlát a nyereségre: ha az ár visszaad egy bizonyos részt, automatikusan csökkentesz.
Miért működik?
- a profit nem “hit”, hanem védett eredmény lesz
- fegyelmet ad zajos időszakban is
Kockázat: volatilis papíroknál könnyebben “kiráz”.
3) Core + trade (magpozíció + túlsúly kezelése)
A legjobb kompromisszum azoknak, akik hosszabb távon hisznek a sztoriban, de nem akarják nézni, ahogy egy túlsúly szélsőségesen rángatja a portfóliót.
Hogyan néz ki?
- van egy core: ezt nem piszkálod (vagy ritkán)
- és van egy trade rész: ezt kezeled a szintek, események, hangulat szerint
Miért működik?
- nem kell “megtagadni” a hosszú távú nézetet
- közben csökkented a kockázatot és a stresszt
A döntés kulcsa: mitől félsz jobban?
A rendszer kiválasztását meglepően jól eldönti egy kérdés:
- Jobban félsz attól, hogy tovább megy és kimaradsz? → akkor lépcsőzés / core+trade
- Jobban félsz attól, hogy visszaadod a nyereséget? → akkor védőszabály / lépcsőzés
Mini „ellenőrzőlista” a végére
Mielőtt bármit csinálsz, írd le egy papírra:
- mekkora részt tartasz core-nak?
- mennyit akarsz csökkenteni, ha eljön a „döntési zóna”?
- mi a szabály, ami után már kötelező csökkenteni?
- mi a terved, ha mégis tovább megy?
A vita itt megy tovább a fórumon: http://tozsdefigyelo.com/tozsde-forum/temak/19-otp-reszveny-forum