Regisztráció Elfelejtett jelszó

Pénzről vagyonról értelmesen

tele van hibával.A demok…

#864061 Ibiza Előzmény: #864058

tele van hibával.
A demokratikus felhatalmazás az teljeskörű megbízás. Pénzügyestől kül és belpolitikástól. Ezért vannak a pártprogramok (most épp nincsenek, az ellenzéki pártprogram az, hatalomra akarunk kerülni és szétverünk mindent, bosszút állunk és végre mi harapunk)
Most mindenki baromi okos ért a politikához a focihoz a gazdasághoz és mostmár a vírushoz is.
Nincs olyan költségvetés ami mindenkinek megfelel. Nincs olyan, a nagyon okos és tudatra ébredt lény majd megmondja az ő adóját mire használják.
Én kiütést kapok az osztogatástól. Gyerekek után tonnaszám a pénzek vegyél kazánt, cserélj ablakot.. másokat, akit érint nyílván boldoggá tesz (mégha felveszi is és utána kormány ellen ágál).

Most nem emelkedik az államadósság 2010óta. nominálisan nőhet de a mai pénz nem az akkori pénz. Mások a bérek és az árak.
Azon is el kell gondolkodni, lehet vannak kiadások de mi van a vagyonleltárban, mennyi mnb tartalék, cégrész, autópálya és egyéb értékek.

Azért lássuk, az emberek ilyen jól soha nem éltek mint most, mindenfelé építkezések beruházások.Daruk mindenfelé.
Egy kormány attól jó vagy sem, mennyi cseppen vissza az embereknek. Most azt gondolom bőven cseppen.

Állati népszerű a lop húú de lop a kormány (ez a soroskampány alapja) Ok. akkor miért nincs feljelentés? Az eu pénzes beruházásokat árgus szemekkel nézik, miért nem találnak fogást? pedig állandóak a feljelentgetések és súgások.
Ha mindent lopnak és ennyi visszacseppen akkor valamit azért tudnak.

Párszor leírtam a fidesz nálam 51%os de ez a pénzéhes ellenzéki csürhétől mentsen meg minket az Isten.

Anno nagy tartalékkal adta át a fidesz a kormányzást gyorsan eltüntették a tavarisik, ez látszik a libsi önkoriknál is, éhesek az elvtársak.

Angoloknál úgy van (volt) ha a munkáspárt nyert akkor valamivel több csöppent a melósoknak erősebb lett a szociális ellátás, míg ha a konzervatívok akkor a tőke adózása lett kevesebb. De mindenki tisztában volt azzal az alapok adottak a tetején volt a játszótér.

Minden embernek van egy …

#862507 Ibiza Előzmény: #843247

Minden embernek van egy jövedelem termelő képessége. Mancinéninek a takarítónőnek a plasztikai sebésznek és a tőzsdei gurunak.
Gazdag az akinek a jövedelme magasabb mint a saját- és családjának a szükséglete, azon felül gyarapszik, döntéseit nem befolyásolják az anyagiak, pénzét jövedelemtermelő vagyonelemekbe fekteti, út a vagyonosodás felé.

Nekem vagyonos az, akinek a vagyonelemei is jelentősek amik plusz jövedelmet generálnak neki.
A jövedelem termelő képesség az képesség és adottság, a vagyonok örökölhetőek, és irányításuk, fenntartásuk, szüretelésük szimpla intézői feladat.


Mi a véleményetek / tapa…

#842936 TrendMan

Mi a véleményetek / tapasztalatotok az un. --> Social Investment Platform-okról?

Valaki használt már ilyet?

"nem tudom"

#842268 TrendMan Előzmény: #842262

Erről már gimiben is volt szó, aztán a felsőoktatásban különös hangsúllyal, de mostanában megváltozott a szóhasználat:

EXTERNÁLIA!

A cégek azért, hogy több profitot termeljenek, a problémákat kifelé eltolják maguktól, az előnyöket meg megtartják maguknak.

EXTERNÁLIA! Nem csupán a környezeti terhelés oldaláról!

EXTERNÁLIA! Miért hallom olyan ritkán ezt a kifejezést mostanában?

Pedig Samuelson Közgazdaságtanában is igen komoly szerepet kap!

EXTERNÁLIA!

A véges ökonómiai/ökológiai környezetben különsen fontos szem előtt tartani!

"nem tudom"

#842262 Koffein Előzmény: #842258

Nem feltétlenül felelősség. Részvényesek kiszolgálásában látom a fő problémát... pl nem emelnek bért, kihajtják belőlük a szart is, de az árak ugyanúgy emelkednek stb... de a lényeg, hogy nagyobb nyereséget tudjon elérni a cég, a részvényesek érdekeit ki kell szolgálni, hisz negyedévről negyedévre teljesíteni kell, na meg osztalékot is fizetni kéne... összetett probléma ez...

"nem tudom"

#842261 matgab Előzmény: #842258

Bendegúz: a felelősség , mint indok egy nagy baromság, amivel a kapitalizmusban a vezetők megindokolják, a saját felsőbbrendűségüket.

Miről is szól a dolog? Kapitalizmus van. Minél magasabban állsz a vállalati hierarchiában, annál magasabb az érdekérvényesítő képességed. Aki dolgozik az hibázik. Mindenki. Nézd meg Warren Buffet is mekkorát bukott a csoda részvényeivel. Minden CEO-nak és minden vezetőnek vannak rossz döntései is. Ha elrontanak valamit, akkor kisebb lesz a vállalat jövedelmezősége. Egy szarul sikerült akvizició? Egy elhalasztott üzleti lehetőség?

Persze egy vezető felelős döntéseket hoz, ami meghatározhatja a cég identitását is. De nem ezért kapnak ennyivel több pénzt a vezetők. Hány olyan balek vezetőt láttam már multi cégeknél is, akik annyit sem értek , mint a saját portásuk! Betettette a nagy nevű papa egy céghez aztán ott nyomták mint az atom.

Nézd már meg itthon is , hogy ki a MOL igazgatóságának a legfiatalabb tagja? Ja a Hernádi keresztfia. Vajon azért mer annyira baromi ügyes? Vagy azért mert ekkora felelősség lenne rajta? Vagy mert a keresztapa épp elég nagy kutya?? Persze én nem ismerem, ettől még lehet ő is okos és ügyes, csak nem biztos, hogy ha nem az lenne, aki most, akkor is szimplán tehetség alapján az lehetne ami. De azok közül is akiknek senki a senkije is elég sok hülye van top poziciókban. Csak azért mert a kapitalizmus a pszichopatákat részesíti előnyben, akik kitaposnak minden alattuk lévőből mindent amit lehet, akár embertelen módon is és felfelé meg jól tudnak nyalni.

Persze vannak jó és tehetséges vezetők is szerencsére.

De nem azért keresnek általában sokkal jobban a vezetők , mert rajtuk a felelősség annyival nagyobb lenne.

Főleg az USA-ban, ahol bizonyos szint felett már inkább a golf meccseken meg a partikon dől el a business nagy része...

"nem tudom"

#842258 Bendeguz Előzmény: #842257

Felelősség a kulcsszó. Ha a néni valamit elront, semmi se történik. Ha a bácsi valamit elront, a néninek nem lesz állása

"nem tudom"

#842257 Koffein

mondta JP Morgan Chase CEO-ja arra a kérdésre, hogy milyen pénzügyi tanácsod adna egy képzeletbeli családanyának:

"Porter arra volt kíváncsi, hogy egy a körzetében, Irvine-ban élő családanya, aki egy gyereket nevel és a JP Morgan Chase-nél dolgozik évi 35 ezer dollárért (kb. 9,96 millió forintért), hogyan tud megélni a bank által ajánlott fizetésből."

https://444.hu/2019/04/13/egy-amerikai-kepviselo-megkerdezte-az-evi-31-millio-dollart-kereso-bankart-milyen-penzugyi-tanacsot-adna-annak-a-dolgozojanak-aki-minimalberen-tengodik-ugyanabban-a-bankban


ez akár karrier totyikba…

#842210 Koffein

ez akár karrier totyikba is kerülhetne, mivel pénz visszatérő elem a beszélgetés során, úgy mint a karrier, inkább ide

https://index.hu/video/2019/04/11/arufeltolto_ugyvezeto_czeczeli_tamas/

megtudom érteni a csávót, van az munkahelyi környezet, amikor belenézel a tükörbe és szemen köpnéd magad... és akkor jön az a pillanat, amikor a pénz háttérbe szorul és más utat választ az ember... respect!

Nem hitte el

#842145 Koffein

Dangote szorgalmasan építgette a birodalmát, megvolt az első saját milliója, aztán tíz, aztán száz, végül már a milliárdokat ostromolta, amikor rádöbbent, hogy a sok papírra írt szám nem jelent számára semmit. Nem hitte el, hogy tényleg gazdag.

Ezért fogta magát, kivett 10 millió dollárt a bankból, és hazavitte megnézni.

"Elmentem magam a bankba, beraktam a pénzt a kocsi csomagtartójába, és hazavittem. Otthon megnéztem, azt mondtam magamnak >, aztán másnap visszavittem" – mondta el egy nyilvános beszélgetésen.

https://index.hu/mindekozben/poszt/2019/04/09/afri...

https://twitter.com/unclexofficial/status/11146111...

Enyhén nagyképűnek hangzik a végén "Amikor pénzed van, nem hordasz pénzt" by Dangote :)

hoppácska

#838906 Koffein Előzmény: #819477

Itt az eredmény: félsiker a finn alapjövedelem-kísérlet

Véget ért az alapjövedelemmel való kísérletezés Finnországban, a program előzetes adatai szerint az ingyenpénz nem növelte a programban résztvevők foglalkoztatottsági szintjét, a jólétükben ugyanakkor jelentős javulásról számoltak be a résztvevők - derül ki a programban résztvevő biztosítási cég, a Kela, valamint a Szociális és Egészségügyi Minisztérium közös közleményéből.

A közlemény szerint nincs értelme még végleges következtetést leszűrni az előzetes adatokból, de egyelőre az látszik, hogy a kísérlet során az alapjövedelmet kapók között nem javult a foglalkoztatottság, ugyanakkor jólétüket lényegesebben jobbnak ítélték, mint a kontrol csoport tagjai.

Az előzetes adatok szerint az alapjövedelemben részesülők átlagosan 0,5 nappal többet dolgoztak a kontrol csoportban lévőknél, ezzel a munkában töltött átlagos idő egy évben 49,64 nap volt, szemben a kontrol csoport 49,25 napjával.

Itt az eredmény: félsiker a finn alapjövedelem-kísérlet


A felmérésből kiderül az is, hogy az alapjövedelmet kapók közül 55%, míg a kontrol csoportban lévők közül 46% mondta azt, hogy az elmúlt évben javult az egészségügyi állapota, miközben az ingyenpénzt kapók lényegesen kevesebbet stresszeltek a vizsgált időszakban és sokkal jobbnak ítélték kilátásaikat egy új munka megszerzésére.

A finn alapjövedelmet 2017 januárjában vezették be, a véletlenszerűen kiválasztott 2000 munkanélküli embernek havi szinten 560 eurót adtak, függetlenül attól, hogy emellett milyen más jövedelemmel rendelkeztek vagy éppen aktívan kerestek-e munkát. A kísérlet tavaly december végén zárult, de a végleges eredményeket csak jövőre közlik majd.

Nem Finnország az egyetlen, amely alapjövedelem bevezetésével próbálkozik, ilyennel az USA-ban és Kanadában is próbálkoznak, korábban pedig az MNB szakemberei is kifejtették már erről véleményüket.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/itt-az-eredmeny-...

Merre cirpel a tücsök? Hol surran a hangya?

#831859 TrendMan

A magyar tücsök és a svéd hangya

Politikusaink egyik kedvelt retorikai eszköze, hogy általános és magabiztos kijelentéseket tesznek a magyar emberek különleges „nemzeti karakteréről”. De létezhet-e ez a fogalom valamilyen tudományos értelemben? Egy közgazdászokból álló német kutatócsoport rangos folyóiratban publikált tanulmánya a világ 76 országában hasonlította össze a gazdasági szempontból fontos egyéni és társadalmi preferenciákat. A rengeteg érdekes eredményből azt mutatjuk be, hogy Magyarország hogyan viszonyul a világ többi részéhez türelem és kockázatvállalási hajlandóság szempontjából. Mindkét dimenzióban kivételesek vagyunk, de ennek nem feltétlenül kell örülni.

A blogról

A Defacto blog szerzői közgazdászok, szerkesztői Kézdi Gábor, Kondor Péter, Szeidl Ádám és Zawadowski Ádám, a University of Michigan, a London School of Economics és a Közép-európai Egyetem kutatói.

Defacto

A közgazdaságtan egyik alapgondolata, hogy az egyéni döntéseket időben többé-kevésbé stabil, a személyiség részét képező preferenciák határozzák meg. Két kiemelten fontos tényező az időpreferencia (mennyire vagyunk türelmesek) illetve a kockázati preferencia (mekkora kockázatot vagyunk hajlandók vállalni).

Az időpreferencia megértéséhez képzeljük el a következő döntési helyzetet: vagy kapunk 100 ezer forintot a mai napon, vagy 100 ezer forintot és egy bónuszt pontosan 12 hónappal később (mindkét lehetőség teljesen biztos). Minimum mekkora bónusz szükséges ahhoz, hogy már éppen a későbbi kifizetést válasszuk? Minél kisebb ez az érték, annál türelmesebbek vagyunk. A kockázatvállalási hajlandóság számszerűsítésére szintén léteznek standard módszerek.

Természetesen mind az időpreferencia, mind a kockázati preferencia nagyrészt egyéni tulajdonságok (pl. nem, kor, kognitív képességek) függvénye, de ugyanakkor az országok között is jelentős különbségek vannak. Ezt szemlélteti az 1. ábra, amely az említett kutatócsoport rendkívül gondosan kivitelezett 2012-es adatfelvétele alapján készült.

graph1 nagy (4).png

Az ábrán mind a türelem, mind a kockázatvállalás mérőszáma úgy van skálázva, hogy a világ minden részéről a mintába került egyének átlaga nulla legyen, az egyének közötti átlagos eltérés pedig pontosan egy. A függőleges tengelyen a felmérésben szereplő európai uniós országok átlagos értékei vannak rangsorolva.

Jól látható, hogy Magyarország mindkét eloszlás bal szélén helyezkedik el, vagyis más európai országokhoz képest a magyar emberek lényegesen türelmetlenebbek és kockázatkerülőbbek. De tágabb összehasonlításban is hasonló képet kapunk. A világot tekintve csak a grúzok, a ruandaiak és a nicaraguaiak szeretnek kevésbé várni, míg a gazdaságilag legtürelmesebb emberek Svédországban, Hollandiában és az Egyesült Államokban élnek. A kockázathoz való hozzáállásunk is extrém: bár messze Portugália a leginkább kockázatkerülő ország a világon, Magyarország a negyedik helyével itt is majdnem dobogós (nálunk óvatosabbak még a kameruniak és a nicaraguaiak). A kockázatvállalás csúcstartói Dél-Afrika, Botswana és Szaúdi-Arábia.

Csupán kis színes információmorzsákról van szó, vagy van-e ezeknek a preferenciáknak mélyebb gazdasági jelentősége? Bár ezek a kutatások még gyerekcipőben járnak, úgy tűnik a helyzet az utóbbi. A türelem ugyanis nem elsősorban azt jelenti, hogy valakit kevésbé idegesít mondjuk a sorban állás, hanem hogy hajlandó nagyobb áldozatot hozni a jelenben egy magasabb jövőbeli életminőségért. A már említetten kívül több tanulmány igazolja, hogy a türelmesebb emberek magasabb iskolázottsági szintet érnek el, és megtakarítási hajlandóságuk is nagyobb. Ez a jövőorientált attitűd hatással lehet egy ország gazdasági fejlettségre is. Ezt a valóban létező pozitív kapcsolatot illusztrálja a 2. ábra, amelynek a vízszintes tengelyén a türelem mértéke (skálázott türelmi mutató), a függőleges tengelyén pedig az egy főre eső jövedelem (szintén skálázott) mérőszáma látható.

graph2 nagy (3).png

De nem csak arról van szó, hogy a gazdag egyének vagy országok könnyen megengedhetik maguknak a türelmesebb döntéseket? Ezt a magyarázatot jórészt cáfolja az az eredmény, hogy az iskolai végzettség és a jövedelmi szint már a gyermek- és serdülőkorban mért türelemmel is összefügg, másrészt az összefüggés fennáll akkor is, ha más tényezők fejlettségre és türelemre gyakorolt hatását is figyelembe vesszük.

A kockázatvállalási hajlandóságnak is van önmagán túlmutató gazdasági jelentősége. Ez a tényező egy irányba mozog a vállalkozási kedvvel, illetve, ami már kevésbé nyilvánvaló, az ország termelékenységével is (más befolyásoló tényezők figyelembe vétele mellett).

A Defacto szerint a gazdaságpolitikai döntéshozóknak fontos lenne mélyebben megérteni ezeket az összefüggéseket, és szükség esetén úgy alakítani az ország intézményi környezetét, hogy ellensúlyozza a kevésbé előnyös társadalmi attitűdöket.