Regisztráció Elfelejtett jelszó

Európai Unió

Kis hazánk ezt jól bekap…

#866740 TrendMan Előzmény: #866738

Kis hazánk ezt jól bekapta, előbb megélhettük a kommunizmust Sztálinnal és most jön egy hasonló abszolutista gondolkodásforma Nyugatról, olyanoktól, akik még csak soha nem is éltek meg hasonlót.

https://www.portfolio.hu…

#866738 matgab Előzmény: #866277

https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20201217/j...

Lassan az EU, illetve az egész magát demokratának/liberálisnak/ baloldalinak nevező politikai elit sztalinista értékrendszerrel kezd leginkább rendelkezni.

Egy alig pár napja aláírt dokumentumot akarnak már most semmissé tenni. Ha kell zsarolnak, ha kell gazdaságilag, vagy politikailag lehetetlenítenítik el ellenfeleiket, vagy egyszerűen csak elcsalják a választásokat.

A háttérhatalom képviselői gyakorlatilag kezükben a globális médiával a mai társadalmakkal azt csinálnak amit akarnak, most már a demokrácia látszatára sem nagyon adnak...


Gondolom Cipruson pörog …

#866277 TrendMan Előzmény: #862522

Gondolom Cipruson pörog a turizmus, úgy érzik, ez is belefér.

Persze most aktuálisan mégsem.

amelyik vállalkozás a ma…

#866275 Ibiza Előzmény: #862522

amelyik vállalkozás a magyar adózás mellett nem él meg az sehol sem.
A bérköltségek magasak és az alkalmazottak nyílvántartása bonyolult. nem egyszerű prémiumot vagy juttatást fizetni.

érdekek vannak nem érték…

#866274 Ibiza Előzmény: #862857

érdekek vannak nem értékek.
Ukránoknál hatalmas szűz földek vannak, eu éléskamrája lehet.

Lengyel miniszterelnök: …

#866273 TrendMan

Lengyel miniszterelnök: a vétónk egy biztonsági szelep, ami javára válik az EU-nak

A cikk ?A vétó az unió javát szolgálja? címet viseli és az alcíme ez lett: ?Követeljük az egyenlőséget és az alapszerződések tiszteletben tartását!? Ezután több fontos állítást tesz Mateusz Morawiecki, míg végül eljut a bevezetőben már jelzett hangsúlyos bekezdésig.

A cikk főbb üzenetei saját kiegészítéseinkkel az alábbiak:

  • Megállapítja, hogy ?A Covid?19 okozta világjárvány a legnagyobb válság a második világháború óta?, majd rámutat, hogy ?ebben a döntő, kölcsönös szolidaritást követelő pillanatban a megosztás szelleme éledt fel Európában.? A helyreállítási alap felállításával kapcsolatos erőfeszítések kapcsán rámutat, hogy káros azt keresni, ami szétválasztja a tagállamokat ahelyett, azt keresnénk, ami összeköti.
  • Ezután leszögezi: ?Az a mód, ahogyan a jogállamiság területén érvényesítendő költségvetési feltételrendszert a rendeletekhez akarják csatolni, nemcsak komoly aggodalmakat kelt ennek a mechanizmusnak a jogi alapjait illetően, de aláássa az unió tagországai és intézményei közötti bizalom és lojális együttműködés alapelveit is. A jelenlegi, az alapszerződést megkerülő eljárások óriási jogi bizonytalanságot keltenek.?
  • Megállapítja: ?A jelenlegi EU komoly problémája és paradoxonja, hogy ? jóllehet szüntelenül hangoztatja a sokszínűség jelentőségét ? nem képes elfogadni a különböző országok hagyományaiban gyökerező jogi és alkotmányos rendszereinek különbözőségét. Az európai közösség különféle demokráciamodellekből áll össze, minthogy az európai nemzetek különböznek egymástól.? ?Az olaszoknak vagy a lengyeleknek, a portugáloknak vagy a magyaroknak joguk van ahhoz, hogy különbözzenek.?
  • Amint azt a magyar és lengyel kormány régóta hangoztatja 25 másik tagállamtól, és az uniós intézményektől eltérően (megkerüli az uniós alapszerződést a jogállamisági mechanizmus), most is újra felemlegeti a lengyel kormányfő: ?Az EU költségvetési érdekeinek védelmét szolgáló jog másodlagos jelentőségű az Európai Unió alapszerződéséhez képest, így hát nem kerülheti meg, nem helyettesítheti és nem is módosíthatja az alapszerződésben lefektetett alapelveket. A jogállamiság mechanizmusa a rendelet értelmében az alapszerződés megkerülése, mintegy ?felülírása? az alapszerződésnek, konkrétan az EUSZ 7. pontjának. Világosan ki kell jelenteni: a tervezett mechanizmus, miszerint a tagállamoknak kell őrködniük a kormányok jogkövetése fölött, már önmagában az uniós jog megkerülése, vagyis veszélyezteti a jogállamiságot.?
  • A fentiek után talán a hollandokra is célozva azt rögzíti: ?Hiszem, hogy képesek vagyunk olyan megoldást kidolgozni, amely tiszteletben tartja az alapszerződés betűjét és szellemét. Az is lehet, hogy mindez némely ?aktorok? játéka, akiknek az az érdekük, hogy az Európai Helyreállítási Alap igazából ne is kezdjen működni, mert nem akarnak pénzt betenni a közös költségvetésbe, miközben nekik van a legtöbb hasznuk a közös európai piacból.?
  • Ahogy arra a magyar kormányfő is számos alkalommal figyelmeztetett, Morawiecki is megismétli: ?A jelenlegi módon kialakított mechanizmus veszélyes interpretációknak nyit teret. Nagy hatalmat és elismerést nyújt demokratikus legitimáció nélküli alanyoknak. De legalábbis olyanoknak, amelyeknek jelentős ?demokratikus deficitjük? van hazai parlamentjükkel összevetve. Ez pedig komoly veszély minden tagállamra és az egész unió jövőjére nézve. Azok, akik immunisnak gondolják magukat, nincsenek tisztában azzal, hogy milyen nagy önkényességet tesz lehetővé ez a mechanizmus.?
  • Azután a többi 25 tagállam vezetőjének figyelmét is felhívja az alábbiakra: ?Nem nehéz ugyanis elképzelni olyan szituációt, hogy az EU valamelyik politikai tényezőjének nem tetszik valamely tagországban bevezetett társadalmi vagy gazdasági reform. Elég, ha az adott reformot a médiában vagy az EU parlamentjének fórumán a jogállamiság megsértőjének nevezik, s máris megnyílik az út az uniós alapoktól való eltiltás veszélyéhez. Valóban ezt akarjuk? Ilyen önkényesség elfogadását? Olyan centrifugális erők kiépítését, amelyeket ez a szabályozás kiváltana??
  • A lengyel kormányfő szerint ?Az ilyen megoldás valószínűtlenül nagy lehetőségeket biztosít politikai nyomásgyakorlásra a tagállamok belpolitikájában végbemenő ügyek menetére. Hangsúlyozom: belpolitikáról van szó. Jelenleg ez az önkényes, politikailag motivált mechanizmus Lengyelország ellen irányul, de mi a garancia arra, hogy holnap nem irányul más olyan állam ellen, amelyik nem akarja majd alárendelni magát a brüsszeli intézmények politikai akaratának? Az alapszerződés tiszteli és óvja a szuverenitást, az új mechanizmus viszont sérti és komolyan korlátozza azt.?
  • Mindezek után Morawiecki azt hangsúlyozza: ?A beleegyezés hiánya a mostani helyzetre, vagyis a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez. Ez olyan eljárás, amely az uniós struktúrák valóságában gyökerezik, megegyezik a közösség szellemével és demokratikus természetével. Biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék. A kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuá­lisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat. Megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos.?
  • Cikke végén a lengyel kormányfő idézi a volt francia elnököt, Charles de Gaulle-t, aki egyszer ezt mondta: ?Feláldozzuk a jövőt a jelen nevében csak azért, mert képtelenek vagyunk nemet mondani.? Ezért Mateusz Morawiecki szerint úgy fogalmaz: ?Lengyelország közös felelősséget érez Európa jövője iránt. Ezért a most ajánlott mechanizmusra adott ?nem? szavazatunk egyúttal ?igen? a sokszínűségében is valóban egyesült, szabad, egyenlő és szolidáris Európára.?

"Német lapértesülések sz…

#862857 Koffein

"Német lapértesülések szerint a belarusz elnököt, Aljakszandr Lukasenka-t nem fogja szankciókkal sújtani az EU, leginkább azért, mert Németország nem támogat egy ilyen lépést."

Ezt előre lehetett tudni, nagyon a szélen vannak, nem áll senki érdekébe, bármit is tenni (persze Putyinon kívül), még annyit sem, mint amennyit Ukrajna esetében tesz, vagy tett az orosz megszálláskor. Az se volt valami sok, de belaruszokkat magasról lecsinálják...

Azért az kemény, hogy Ci…

#862522 matgab Előzmény: #860929

Azért az kemény, hogy Cipruson az ÁFA -t szépen befizeti az ember és amikor visszaigényelnéd, akkor csak ül rajta szépen az állam és ül és ül. Lapítanak mint szar a fűben, nem kezdenek el vizsgálni, nem válaszolnak az írásos megkeresésekre.

Aztán ha felhívod őket, akkor kedélyesen elbeszélgetnek veled, mit is csinál a céged , miből van árbevétele, miért igényled vissza az ÁFA-t, majd megnézni, hogy tényleg, van itt neked XXXe EUR visszaigénylésed...

Hümmög kettőt majd azt mondja, hogy hát igen, nagyon sok cég igényelte vissza az ÁFA-ját és htá bizony most ezért nagyon elnyúlik az adó visszautalása...

Kérdem, hogy és van valami határidő, amíg nekik reagálniuk kell, vagy visszautalni, vagy valami? Azt mondja az nincs. És mégis mennyi idő után szokták visszaigényelni az ÁFA-t (amit ugye már rég befizettünk nekik). Hát erre nem tud mit mondani, de általában rövidebb, mint 1 év alatt fizetik vissza...


Szóval , amikor mondják, hogy a magyar gazdaság mennyire nem támogatja a vállalkozásokat és mennyire szarul működik és mindenhol máshol jobb, azért ilyeneket is érdemes figyelembe venni...

Másfél évtizede az egyet…

#860929 walex

Másfél évtizede az egyetlen hatékony kullancs elleni vegyszer használatát tiltották be ezek az idióták, most már légi szúnyogirtás se lehet.

Jobban járna mindenki az EU-ban, ha ezek a semmirekellők inkább elmennének kapálni.

-- Boldog-e vagy? --

#852832 TrendMan

Érdekes felmérést tett közzé az Európai Unió: megmérték, hogy az európaiak mennyire elégedettek az életükkel, és hogy ennek alapján mennyire boldogok. A helyzet javul, az eredmények jobbak mint az öt évvel korábbiak. Ugyanakkor a magyarok a mezőny végefelé találhatók, az uniós átlagnál jóval elégedetlenebbek és boldogtalanabbak vagyunk.


Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat megmérte, hogy mennyire elégedettek az emberek az életükkel az Unió egyes országaiban. A felmérés 2018-as kutatásokra alapul, igaz, Szlovákiából, Írországból és Nagy-Britanniából több kérdéshez nem érkeztek adatok, viszont belevettek a felmérésbe két nem uniós országot, Svájcot és Norvégiát is. Öt évvel korábban volt egy hasonló kutatás, így most össze lehet hasonlítani a 2013-as eredményeket a tavalyiakkal. Általánosságban annyit mondhatunk, hogy elégedettebbek és boldogabbak vagyunk, és ez összefügg anyagi helyzetünkkel, munkánkkal, társas és társadalmi kapcsolatainkkal.

A magyarok elégedetlenkednek

2018-ban az elégedettség aránya uniós szinten 7,3 volt. A válaszadók 0 és 10 pont közötti értékeket adhattak meg, ahol a 0 az életével teljesen elégedetlent, a 10 pedig a teljesen elégedettet jelentette. A legmagasabb általános elégedettség Ausztriában, Finnországban, illetve Norvégiában és Svájcban volt, ahol az értékek megközelítették, vagy egy kicsit meg is haladták a 8 pontot. A legalacsonabb adat Bulgáriából jött, ahol 5,4-re értékelték a helyzetüket az emberek. Az uniós átlag alatt szerepelt viszonylag alacsony átlagértéket mutatva Magyarország, Horvátország, Litvánia, Lettország és Portugália. A magyar adat mélyen az uniós átlag alatt van, 6,5 pontot mértek.

AZ EGÉSZ FELMÉRÉS ALAPJÁN ELMONDHATÓ, HOGY AZ ELÉGEDETTSÉG SZINTJE TERÜLETILEG MEGOSZLIK: NYUGAT- ÉS ÉSZAK-EURÓPÁBAN ELÉGEDETTEBBEK AZ EMBEREK, MINT KELET- ÉS DÉL-EURÓPÁBAN.

Az elemzés készítői az elégedettségi értékeket három csoportba sorolták: alacsony (0-5), közepes (6-8) és magas (9-10). Bulgáriában a lakosság 54 százalékának volt alacsony elégedettsége 2018-ban, ami jóval nagyobb, mint bármely más tagállamban, ezt követi Horvátország (36,8 százalék) és Litvánia (36,2 százalék). Ezenkívül Bulgáriában volt a legalacsonyabb a nagyon elégedett személyek aránya, mindössze 9,5 százalék.

Magyarországon és Görögországban szintén alacsony arányban élnek nagyon elégedett emberek: 13,1 százalék, illetve 13,5 százalék. Másrészt néhány országban az elégedettség magas, 35 százalék feletti, például Dániában (41,3 százalék), Finnországban (41,1 százalék), Ausztriában, valamint Norvégiában (39,7 százalék). Összességében az EU-ban átlagosan 16,5 százalék az alacsony, 24,7 százalék pedig a magas elégedettségűekhez tartozók aránya.

Az élettel kapcsolatos elégedettség országonként, 2018 (bal oldali tengely: a teljes népesség elégedettségi szintje, jobb oldali tengely: pontérték). Színmagyarázat: sárga - alacsony, kék - közepes, piros - magas, zöld - átlag. (Forrás: Eurostat)Az élettel kapcsolatos elégedettség országonként, 2018 (bal oldali tengely: a teljes népesség elégedettségi szintje, jobb oldali tengely: pontérték). Színmagyarázat: sárga - alacsony, kék - közepes, piros - magas, zöld - átlag. (Forrás: Eurostat)

2013-hoz képest az elégedettség átlagos értékelése az EU-ban 7-ről 7,3 pontra emelkedett. A legnagyobb növekedés Bulgáriában és Cipruson tapasztalható, 0,6, illetve 0,9 ponttal. Ugyanakkor az átlagos értékelés Dániában, Hollandiában és Svédországban enyhén csökkent, a legnagyobb csökkenés Litvániában volt, 0,3 ponttal. Általánosságban tehát elmondható, hogy 2013 és 2018 között javult az elégedettség, mivel

A LEGTÖBB TAGÁLLAMBAN A KEVÉSBÉ ELÉGEDETT EMBEREK ARÁNYÁNAK CSÖKKENÉSE ÉS A NAGYON ELÉGEDETTEK ARÁNYÁNAK NÖVEKEDÉSE TAPASZTALHATÓ.

Ha csak egy államot ragadunk ki a sorból, akkor Ciprusról mindenképpen meg kell emlékezni. A szigetországban öt év alatt 17 százalékkal csökkent a nagyon elégedetlen és 8 százalékkal nőtt a nagyon elégedettek aránya.

Az élettel való teljes elégedettség átlagos értéke országonként, 2013-ban és 2018-ban. (Forrás: Eurostat)Az élettel való teljes elégedettség átlagos értéke országonként, 2013-ban és 2018-ban. (Forrás: Eurostat)

Pénz, gyerek, jó munka, társ és barátok – ezekre van szükségünk

A kutatók több szempont alapján is megvizsgálták, hogy mi, és hogyan befolyásolja az elégedettséget. Amikor az életkort vették figyelembe, akkor arra jutottak, hogy a fiatalabbak elégedettebbek. Az életkor növekedésével egyenes arányban csökken az elégedettség. A 16-24 éves korosztály 11 százaléka volt nagyon elégedetlen, míg a 70 éven felüliek 30 százaléka érezte ugyanígy magát. És míg a fiatalok 34 százaléka teljesen rendben volt saját életével, az idős korosztály esetében ez az arány 19 százalék volt.

Ugyancsak erőteljes összefüggés van az iskolai végzettség és az elégedettség között. Minél magasabb szintű a végzettség, annál magasabb az átlagos elégedettség. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők átlagos értékelése körülbelül egy ponttal magasabb, mint azon válaszadóké, akiknek a legmagasabb iskolai végzettsége középfokú (7,8, szemben a 6,8-cal).

VISZONT NINCS JELENTŐS KÜLÖNBSÉG NŐK ÉS FÉRFIAK KÖZÖTT, HA AZT VIZSGÁLJUK, MENNYIRE ELÉGEDETTEK AZ ÉLETÜKKEL, MINDKÉT NEM 7,3 PONTRA ÉRTÉKELTE SAJÁT HELYZETÉT.

Nem nehéz kitalálni: minél több a pénz, annál elégedettebbek vagyunk saját helyzetünkkel, minden uniós országban, Svácjban és Norvégiában is. Az EU-ban a legalacsonyabb jövedelműek átlagos elégedettsége 6,6 pont, a legmagasabbaké pedig 7,8. Utóbbiakon belül a finnek és az osztrákok kiemelkedően jól érzik magukat, pontszámuk 8,4 és 8,5.

Az is kiderült, hogy a gyermekáldás elégedettséggel tölti el az embereket, mivel azon válaszadók, akik gyermekes családban élnek, átlagosan 7,5 pontra értékelték helyzetüket.

Természetesen a pénzügyi helyzet is óriási hatással van arra, hogyan gondolnak az emberek saját életükre, akár pozitív, akár negatív irányban. 2018-ban az emberek a saját pénzügyi helyzetüket 6,5 pontra értékelték, ami 0,8 ponttal alacsonyabb, mint az általános elégedettség. Dániában, Finnországban, Svédországban és Norvégiában volt a legmagasabb az elégedettség a pénzügyi helyzettel (7,6), és Bulgáriában a legalacsonyabb (4,3). Ezzel együtt a pénzügyi elégedettség öt év alatt fél pontot nőtt, a legnagyobb mértékben Görögországban, Portugáliában és Cipruson. Egyedül Litvániában és Svájcban elégedetlenebbek az emberek a pénzügyi helyzetükkel.

Szoros összefüggés látszik az élettel és a munkával való elégedettség között. Az unióban az emberek átlagosan 7,2 pontot adtak akkor, amikor arról kérdezték őket, hogy mennyire vannak kibékülve a munkájukkal. Ez nem sokat, mindössze 0,1 pontot nőtt 2013 óta. Ezen a területen a legmagasabb megelégedettség 2018-ban Finnországban és Norvégiában volt (8,1), aztán Ausztria következett (8), majd Dánia, Észtország és Svédország (7,6 és 7,7 pont), Ennél a mérésnél két tagállam végzett az utolsó helyen, mindössze 6 pontos elégedettséggel: Görögország és Bulgária.

A személyes kapcsolatok is fontos szerepet játszanak abban, mennyire elégedett valaki az életével. A jól működő szociális környezet fontos egyensúlyt biztosít a munka és a magánélet között, sőt, ahogy a felmérés készítői rámutatnak, a jó személyes kapcsolatokkal elkerülhető az emberek magányosodása, ugyanakkor hozzásegít az általános jólétük előmozdításához.
A legfontosabb talán az, hogy az EU-ban ez az érték a legmagasabb, átlagosan 7,9 pont. Ez meglehetősen stabil, öt évvel korábban egyetlen tizeddel volt kevesebb. A legmagasabb értékeket Máltán, Ausztriában és Szlovéniában mérték (8,6) és szintén magas volt Svájcban, Svédországban, Cipruson és Norvégiában (8,5).

A boldogságfaktor

Megkérdezték az európaiakat arról is, hogy mennyire boldogok. Az előzőektől ez talán annyiban más, hogy itt kifejezetten szubjetív, emocionális értékelést vártak, ugyanakkor a boldogság magasabb foka valószínűleg felfelé húzza az egyéb értékítéleteket is. A feladat itt az volt, hogy mondják meg az emberek, hogy az elmúlt négy hétben milyen gyakran érezték magukat boldognak: mindig, az idő nagy részében, néha, ritkán vagy soha.

A válaszok alapján az EU lakosságának mintegy 60 százaléka azt mondta, hogy az elmúlt négy hét nagyobb részében boldogok voltak, majdnem 14 százalékuk azt állította, hogy mindig boldogok, és 11 százalékuk csak kisebb időszakban vagy egyáltalán nem volt boldog. Az eredmények szerint a legboldogabb emberek Finnországban, Ausztriában, Hollandiában és Belgiumban vannak, ahol a válaszadók közel 76 százaléka mondta, hogy mindig vagy nagyrészt boldog volt, és csak 5 százalék érezte úgy, hogy csak egy kicsit, vagy egyáltalán nem volt boldog.

A MAGYAROK 9,7 SZÁZALÉKA MINDIG BOLDOG, 48,1 SZÁZALÉK AZ IDŐ NAGY RÉSZÉBEN, 28 SZÁZALÉK NÉHA, 12 SZÁZALÉK RITKÁN ÉS 1,2 SZÁZALÉK SOSEM.

Lettországban, Bulgáriában és Görögországban a legalacsonyabb a boldogság-érték. Lettországban a lakosok közel 30 százaléka csak kevéssé vagy egyáltalán nem volt boldog.

572 milliárd forintért rendelt fegyvereket a magyar honvédség Németországtól.

#845997 Bendeguz Előzmény: #845989

lesz ott még telekom adó eltörlése, meg állami mobil a tkomnál, stb