2026 elején a magyar gazdasági sztoriban újra felértékelődött az EU-források ügye: nem csak arról van szó, hogy jöhet-e pénz, hanem arról is, hogy a kifizetések körüli jogi és politikai bizonytalanság hogyan épül be a forint, a magyar kötvénypiac és a növekedési várakozások „kockázati felárába”.

A KSH csütörtöki gyorstájékoztatója szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal emelkedtek az előző év azonos hónapjához képest, miközben egy hónap alatt 0,3% volt az átlagos áremelkedés. A headline látványosan alacsony, de a részletek alapján továbbra is a szolgáltatások drágulása (5,0%) a leginkább „ragadós” komponens.

A KSH friss gyorstájékoztatója szerint 2025 decemberében az építőipari termelés volumene 8,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 6,7%-kal nőtt novemberhez képest (szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva). A szám erős, de a kérdés a szerkesztőségi szempontból az: egyszeri „év végi felpattanásról” van szó, vagy valóban elindult egy tartósabb ciklusfordulat?

A KSH adatai szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A headline szám önmagában kedvező, a részletek és a módszertani finomhangolások azonban fontosak a kamatpálya és a lakossági költségek értelmezéséhez.

A KSH a napokban teszi közzé a januári inflációs statisztikát, és a piaci várakozások szerint öt év után először 3% alá is benézhet a mutató. Ez önmagában is nagy hír, de a valódi tét az, hogy mit olvas ki belőle a Monetáris Tanács: a gyorsan hűlő inflációt, vagy az év eleji átárazások miatt később visszapattanó pályát.

A kormány 50 milliárd forintos (kb. 157 millió dolláros) intézkedést jelentett be, amellyel a januári, rendkívüli hideg miatti magasabb fűtési költségek egy részét kompenzálná a háztartásoknak – mindezt a 2026. április 12-i parlamenti választás előtt. A lépés rövid távon enyhíthet a lakossági terheken, de elemzők szerint növelheti a fiskális kockázatokat egy amúgy is laza költségvetési pályán.

A kormány a januári extrém hideg miatti többletfogyasztásra hivatkozva olyan intézkedést jelentett be, amelynek lényege: a háztartások a januári „plusz fűtés” költségére 30%-os árengedményt kapnak. A Reuters szerint a program költsége 50 milliárd forint nagyságrendű, és a finanszírozás részben állami forrásból, részben energiacégekre kivetett teherből történik.

Budapest, 2022. augusztus 16., kedd (MTI) - Kiszáradás fenyegeti Magyarországot a következő évtizedekben, ha nem sikerül megállítani a klímaváltozást - közölték az ELTE kutatói az MTI-vel kedden.

Külkereskedelmi forgalom: export, import, egyenleg;

Brüsszel, 2019. április 26., péntek (MTI) - Valamelyest romlott az igazságszolgáltatás függetlenségének megítélése az elmúlt évben Magyarországon a lakosság és a vállalati szféra körében is - derült ki az Európai Bizottság pénteken közzétett jelentéséből.