Az Európai Központi Bank (ECB) azt tervezi, hogy szélesíti a nem euróövezeti jegybankok hozzáférését az euró-likviditási „backstop” eszközeihez (repo-vonalak). A lépés elsőre technikai részletnek tűnhet, valójában azonban a válsághelyzetek egyik kulcskérdését kezeli: mi történik, ha stresszben hirtelen eltűnik a piaci eurófinanszírozás, és ez visszahat az euróövezet stabilitására is.

Mi az a „repo-vonal” és miért hívják backstopnak?

Repo-vonalnál a központi bank eurót ad kölcsön egy másik (nem euróövezeti) jegybanknak, megfelelő fedezet ellenében. Ezt a másik jegybank tovább tudja adni a saját pénzügyi rendszerének, ha a bankok/finanszírozók euróhoz jutása a piacon megdrágul vagy beszűkül.

„Backstop” azért, mert nem elsődleges finanszírozási csatorna, inkább egy biztonsági háló: a piaci szereplőknek normál esetben a privát piacról kell finanszírozniuk magukat, de pánikhelyzetben az eszköz segít elkerülni a káros, öngerjesztő spirált.

Mit jelent most az ECB bejelentése?

A Reuters szerint Piero Cipollone, az ECB igazgatósági tagja arról beszélt, hogy az ECB bővítené a repo-vonalakhoz való hozzáférést, mert jelenleg csak kevés nem euróövezeti jegybank fér hozzá. A cél: csökkenteni az euró-likviditás körüli bizonytalanságot stressz idején, és ezzel mérsékelni a piaci feszültségeket az euróövezeten kívül is.

A Reuters azt is írja: a frissített keretrendszerről hivatalos bejelentés várható a közeljövőben (Cipollone ezt a Münchni Biztonsági Konferenciához kapcsolódóan jelezte).

Mi köze ennek Magyarországhoz?

Két okból is releváns:

Az eurófinanszírozás stressze a régióban valós kockázat.

Ha nem euróövezeti bankrendszerek (például KKE-régió) euróban drágábban vagy nehezebben jutnak forráshoz, az a devizapiaci felárakon, FX-swapokon és bankközi csatornákon át visszahat a régiós eszközökre is.

A Magyar Nemzeti Banknak van ECB-s euró repo-vonala.

Az MNB közlése szerint az ECB és az MNB 2020-ban kötött repo-megállapodást, amelyet többször meghosszabbítottak; a 2025-ös bejelentés szerint a keretet 2027. január végéig hosszabbították meg, és az MNB legfeljebb 4 milliárd eurót hívhat le szükség esetén.

Ez nem azt jelenti, hogy „jön a pénz”, hanem azt, hogy baj esetén van hova nyúlni – ami önmagában is képes csökkenteni a pánik kialakulásának esélyét (klasszikus „a biztosítás léte is stabilizál”).

Miért „monetáris szuverenitás” kérdése az euróövezetnek?

A logika egyszerű: ha az euró a világban használt deviza, akkor válságban is kell egy mechanizmus, ami megakadályozza, hogy az euróhiány az euróövezeti pénzügyi rendszerre visszacsapjon. Az ECB saját blogja is azt hangsúlyozza, hogy a nem euróövezeti euró-likviditás biztosítása a monetáris transzmisszió védelmét és a kedvezőtlen visszacsatolási hurkok elkerülését szolgálja.

Mire figyeljünk a következő napokban?

Kik kapnak hozzáférést (mely jegybankok, milyen feltételekkel).

Árazás/szankciós felár: a backstopnál jellemzően szándékos felár van, hogy ne váljon „olcsó normálfinanszírozássá”.

Piaci indikátorok: euró-finanszírozási stressz (cross-currency basis, FX-swap hozamok), régiós banki felárak.

Régiós párhuzamok: a román jegybanknál is hasonló repo-keretekről jelent meg tájékoztatás (külön országspecifikus limitekkel).

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.