Afrikában 2025 vége–2026 eleje óta látványosan felpörgött a „kritikus ásványok + infrastruktúra” narratíva: az energiaátmenethez szükséges réz, kobalt, lítium és társai miatt a nagyhatalmi verseny erősödik, miközben a bányászat csak akkor tud skálázódni, ha közben vasút, kikötő, energiaellátás és pénzügyi keretek is épülnek. A sztori azonban nem egyenes vonalú: a geopolitika, a szabályozás és a finanszírozás ugyanúgy árfolyamkockázat, mint a nyersanyagárak.

Az Európai Unión, az Amerikai Egyesült Államokon és Kínán kívül is van világ... Vasárnapi kitekintés más piacokra. A Közel-Kelet logisztikai versenye nemcsak beruházási történet, hanem kockázati történet is: miközben a térségben kikötők, terminálok és vasúti összeköttetések épülnek, a geopolitikai feszültségek időnként közvetlenül belenyúlnak a gazdasági döntésekbe.

Az Európai Unión, az Amerikai Egyesült Államokon és Kínán kívül is van világ... Vasárnapi kitekintés más piacokra. 2026 elején Vietnám ismét a globális ellátási lánc-átrendeződés egyik fő célpontja lett: a tárgyalások Washingtonban a vámok és a kétoldalú kereskedelem körül forognak, miközben a nemzetközi cégek (különösen tech és energia oldalról) bővítési opciókat keresnek. A sztori túlmutat a napi politikán: Vietnám a „China+1” stratégia egyik legkézzelfoghatóbb terepe.

Az S&P Global Ratings megerősítette Dánia hosszú és rövid lejáratú szuverén adósságának lehetséges legjobb, „AAA/A-1+” besorolását, stabil kilátással. A hitelminősítő indoklásában azt emelte ki, hogy az Egyesült Államokkal Grönland területi státusza körül kialakult feszültség várhatóan diplomáciai úton rendeződik, és ez alapesetben nem üti meg érdemben a két NATO-szövetséges gazdasági-kereskedelmi kapcsolatait.

Február első hetében a globális jegybanki kép élesen széttartó lett: miközben az EKB tart, a Fed kivár, az RBA emelt, a BoE tart szűk szavazással, és a PBoC inkább célzott ösztönzéssel operál. Ez a mozaik sokkal fontosabb, mint egyetlen döntés: deviza- és hozamkülönbségeken keresztül árazza át a piac a következő hónapokat.

2026 elején a piac egyik legnagyobb rejtett kockázata nem egy konkrét részvény vagy adat, hanem a koncentráció: néhány mega-capitalizációjú technológiai papír aránytalanul nagy súlyt képvisel az indexekben, miközben az AI-beruházási hullám rövid távon profit-félelmeket is hoz. A kérdés nem az, hogy „lehet-e még emelkedés”, hanem az, hogy mikor válik indokolttá a kitettség tudatos csökkentése.

A február eleji mozgások alapján a Bitcoin egyre kevésbé viselkedik „külön világként”: amikor a részvénypiac risk-off üzemmódba vált, a kripto is együtt csúszik, majd együtt pattan. A kérdés 2026-ban már nem az, hogy „megy-e a BTC”, hanem hogy mennyire vált a Nasdaq/tech hangulat tőkeáttételes lenyomatává – és ez mit jelent annak, aki portfólióban gondolkodik.

A globális piacokon extrém volatilitás, rekordközeli indexszintek és AI‑szektor miatti félelmek váltották egymást február első hetében, miközben a magyar makroadatok erős tartalékpozíciót mutattak, a BUX pedig továbbra is stabil teljesítményt nyújtott regionális összevetésben.

A fővárosi használt lakáspiacon 2025-ben a panellakások drágultak a legnagyobbat: az Otthon Centrum (OC) közlése szerint a házgyári technológiával épült lakások átlagosan nagyjából 35–36%-kal értek többet, mint egy évvel korábban. Eközben a használt téglalakások ára is emelkedett, a használt házaknál viszont jóval visszafogottabb volt a drágulás – és a kereslet is mérsékeltebbnek tűnt.

A Shell negyedik negyedéves profitja elmaradt a várakozásoktól, mégis folytatja a masszív részvény-visszavásárlást és emeli az osztalékot. Ez a kombináció egyértelmű üzenet: a menedzsment szerint még gyengébb árazási környezetben is a készpénztermelő képességre és a részvényesi hozamra érdemes fókuszálni.