A KSH adatai szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A headline szám önmagában kedvező, a részletek és a módszertani finomhangolások azonban fontosak a kamatpálya és a lakossági költségek értelmezéséhez.
2,1%: alacsonyabb headline, de a „miért” a lényeg
A friss adat alapján a januári éves infláció 2,1% lett, ami a 2025-ös átlagos inflációhoz képest is látványosan alacsonyabb szintet jelez. A headline ugyanakkor nem mondja meg, hogy mely tételek húzták fel vagy le az indexet, és mennyire széles körű az áremelkedés. A szerkesztőségi szempontból fontos kérdés az: tényleg „lehűlt” az infláció, vagy csak néhány nagy tétel (pl. energia/üzemanyag) dominál?
Módszertan: miért érdemes figyelni a számítási változásokra?
A KSH az elmúlt időszakban többször kommunikált fogyasztóiárindex-számítással kapcsolatos módszertani változásokat (nemzetközi sztenderdekhez, eurostatos ajánlásokhoz illeszkedve). Ezek önmagukban nem „csalják” az adatot, de befolyásolhatják, hogy egy-egy ármozgás mikor és milyen súllyal jelenik meg az indexben.
Rezsi és statisztika: miért lehet zajosabb a kép télen?
A rezsi/energia téma inflációs szerepe körül időről időre vita van, részben azért, mert a statisztikai kezelés a lakossági érintettség becslésére épít, ami hidegebb hónapokban érzékenyebb lehet. A sajtóban is rendszeresen felmerül, hogy a fogyasztási szerkezet (mennyi háztartás/fogyasztás esik ki a kedvezményes sávból) hatással lehet a kimutatott „átlagárra”, és így az inflációra is.
Mit jelent ez a pénzpiacnak és a háztartásoknak?
- Kamatvárakozás: az alacsonyabb headline infláció elvileg támogatná a lazítást, de a monetáris döntésekhez a jegybank tipikusan a „tartós” inflációs nyomást (szolgáltatások, bérdinamika, maginfláció) figyeli. (A mai közlésből csak a headline biztos.)
- Bér–ár spirál kockázata: ha a béremelkedés gyorsabb, mint a termelékenység, a szolgáltatások árai makacsabbak lehetnek — ez késleltetheti az érdemi lazítást.
- Mindennapi költségek: a lakosság szempontjából nem az „átlag” a fontos, hanem az, hogy a nagy kosártételek (élelmiszer, lakhatás/energia, közlekedés) mit csinálnak.
Mire figyeljünk a következő adatközlésekben?
- milyen széles az áremelkedés (hány főcsoport drágul),
- energia/üzemanyag bázishatás,
- szolgáltatások és lakhatási költségek trendje,
- módszertani lábjegyzetek (ha van változás, azt érdemes külön dobozban magyarázni).
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.