Az amerikai JOLTS-adat decemberben több mint ötéves mélypontra esett, ami rögtön felveti a kérdést: tényleg gyengül a munkaerőpiac, vagy inkább egy „alacsony felvétel–alacsony elbocsátás” korszakot látunk, ahol a feszültség lassan oldódik?

Szerdán még történelmi csúcson zárt a BUX, csütörtökön viszont éles visszahúzódás jött. A 48 órás „rekord–korrekció” mintázat nem ritkaság erős trendekben: a kérdés nem az, hogy „miért esett”, hanem hogy milyen típusú esést láttunk – profitrealizálást, trendtörést, vagy csak egy gyors visszatesztet a csúcs környékén.

2026-tól élesedik az EU karbonhatár-kiigazítási rendszere (CBAM): a 2023–2025-ös „csak jelentés” időszak után a mechanizmus a definitív fázisba lép. A cél egyszerű: az EU-n kívül gyártott, szén-dioxid-intenzív termékek (pl. acél, alumínium, cement, műtrágya, hidrogén, villamos energia) importja is kapjon „szén-dioxid árcédulát”, hogy ne legyen versenyelőny a lazább szabályozású gyártásnak. A tét 2026-tól nem csak klímapolitika, hanem nagyon is üzleti kérdés: adminisztráció, ellátási lánc, árazás és marzsok.

Szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Posta és a Temu az üzleti kapcsolatok erősítésére és közös fejlesztések feltérképezésére. A közlés szerint a cél, hogy a Temun értékesítő magyar e-kereskedők – és a magyar lakosság – magasabb szintű kiszolgálást kapjanak. A bejelentés elsőre „logisztikai hírnek” tűnhet, de a valódi tét valószínűleg nem a sima kézbesítés: hanem az, hogy ki kontrollálja az e-kereskedelem legdrágább és legproblémásabb részét, a visszaküldést (returns).

Az elmúlt hetekben több nagyvállalat és befektetési társaság is konkrét osztalék-emelésekkel, „progresszív” (évről évre növekvő) célokkal vagy rendkívüli (special) kifizetésekkel állt elő. Ezekből a mozaikokból már most kirajzolódik: 2026-ban sok helyen a részvényesi pénzvisszaadás továbbra is fókuszban marad – ott is, ahol a kamatkörnyezet és a finanszírozási költségek szigorúbb fegyelmet kényszerítenek ki.

A piac kedden hirtelen átárazta a „tudásipari” üzleti modelleket. A Reuters szerint az Anthropic új Claude-eszközei (agent jellegű megoldások plug-inekkel) olyan feladatok automatizálását célozzák, mint a jogi munka, sales, marketing és adatelemzés — és ez eladási hullámot indított adat-, jogi és üzleti információs cégekben Európában is. Nem a technológia volt a sokk, hanem az a kérdés: mi lesz az árazási erővel, ha a feladatot egyre több vállalat olcsóbban és gyorsabban oldja meg AI-agentekkel.

Szerdán az olajár tovább emelkedett: a Reuters szerint a Brent 67,48 dollár, a WTI 63,49 dollár körül járt, miközben a piac a Közel-Keleti feszültség eszkalációját árazta. A háttérben a Reuters szerint az áll, hogy az USA lelőtt egy iráni drónt, és iráni fegyveres gyorsnaszádok egy amerikai zászló alatt futó tanker közelébe mentek a Hormuzi-szoros térségében. Ez a sztori klasszikusan a „kockázati prémium” története: nem feltétlenül azonnali fizikai hiányt áraztak, hanem a kockázatot.

Technikai mini-scenárió: kulcsszintek és forgatókönyvek a BUX csúcs közelében A friss történelmi csúcs után a BUX-nál most az a kérdés, hogy a piac újabb impulzust épít-e, vagy a csúcs ellenállássá válik.

A forint az elmúlt napokban inkább stabilizálódott, mintsem újabb látványos rohamot indított volna. Az ECB euro-referenciaárfolyam-idősorán 2026. február 2-án 1 euró = 381,2 forint szerepelt, ami összhangban van azzal a piaci érzettel, hogy a 380-as környék most erős, figyelt zóna.

A BUX kedden új történelmi csúcsra kapaszkodott: a BÉT összesítése szerint az index 130 284,26 pontig emelkedett (+1,47%). A csúcs önmagában kattintásmágnes, de szerkesztőségi szempontból az az érdekesebb kérdés, hogy miért most jött ez a plusz lendület, és mi az a 2–3 tényező, ami eldöntheti: tartós trendről beszélünk-e, vagy inkább „csúcs utáni kifulladásról”.