A hét legfontosabb globális története egyértelműen az energiasokk volt. A közel-keleti háború és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások miatt az olajpiac extrém volatilitásba került: a Reuters szerint a Brent a hét elején 120 dollár közelébe is felment, péntekre pedig 103,14 dolláron zárt. Az IEA a márciusi globális kínálatban napi 8 millió hordós kieséssel számolt, és 400 millió hordó stratégiai készlet felszabadításáról született döntés.

Az amerikai gazdaságról érkező legfrissebb üzenet nem az, hogy összeomlás közeleg, hanem az, hogy a növekedés látványosan veszít a lendületéből, miközben az infláció még mindig nem eléggé szelíd ahhoz, hogy a Fed nyugodtan lazíthasson. Ez a kombináció különösen kényelmetlen, mert egyszerre táplálja a növekedési aggodalmakat és tartja magasan a kamatvárakozásokat. A Reuters pénteki összefoglalója szerint a 2025 negyedik negyedévi amerikai GDP-növekedést 1,4%-ról 0,7%-ra vágták vissza, miközben a januári fogyasztás csak mérsékelten bővült.

A forint szempontjából a mostani nemzetközi környezet különösen kellemetlen. Önmagában sem jó hír, ha erősödik a dollár, és önmagában sem kedvező, ha az olajár megugrik. A kettő együtt viszont már olyan kombináció, amely a magyar gazdaság és a hazai eszközök számára is gyorsan fájdalmassá válhat. A Reuters szerint a dollár a második egymást követő heti erősödése felé tartott pénteken, miközben a közel-keleti háború miatti olajár-sokk fokozta a globális kockázatkerülést.

A mostani piaci nap főszereplője kétségkívül az olaj és a Közel-Kelet, de a háttérben egy másik történet is formálódik: Kína továbbra sem mutat meggyőző stabilizációt. Ez elsőre másodlagosnak tűnhet, valójában azonban könnyen a következő hetek egyik legfontosabb befektetői témájává válhat, mert ha az energiasokk mellé tartós kínai gyengeség társul, az már nemcsak inflációs, hanem növekedési probléma is a világgazdaság számára.

Első ránézésre kifejezetten kedvező hír, hogy Magyarországon 2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan mindössze 1,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, havi alapon pedig csupán 0,1%-os emelkedést mért a KSH. Ez a szám önmagában azt sugallja, hogy a korábbi inflációs hullám lényegében kifulladt, és a jegybank számára is kényelmesebb mozgásteret teremthet.

Az elmúlt napokban a piacok fókusza szinte teljesen egyetlen tényezőre szűkült: az olajra. A Brent jegyzése péntek reggel ismét 100 dollár fölé került, a heti emelkedés 8% körül járt, a hét elején pedig 119,50 dollárig is felszúrt. A Goldman Sachs márciusra már 100 dollár feletti átlagos Brent-árat vár, miközben arra figyelmeztetett, hogy a Hormuzi-szoros elhúzódó zavara esetén az idei év végi árak is jóval magasabban ragadhatnak, mint amit korábban vártak.

Az európai részvénypiacokon csütörtökön ismét eladói hangulat uralkodott, és ennek a hátterében első ránézésre egyértelműen az olaj drágulása állt. A Reuters szerint az európai részvények estek, mert a Brent újra 100 dollár fölé emelkedett, ami felerősítette az inflációs aggodalmakat és újra megnyitotta a kérdést: mennyire kell átírni a jegybanki kamatpályáról alkotott várakozásokat.

A magas energiaárak eddig is kellemetlenek voltak a magyar gazdaság számára, de most már a hitelminősítési oldalról is egyre komolyabb figyelmeztetések érkeznek. A Reutersnek nyilatkozó Frank Gill, az S&P Global EMEA-régióért felelős vezető szuverén elemzője szerint, ha a mostani energiapiaci sokk tartós marad, az Magyarország hitelminősítésére is kockázatot jelenthet. Ez önmagában nem azonnali leminősítést jelent, de egyértelmű jelzés arról, hogy a külső energiasokk már nemcsak inflációs vagy növekedési kérdés, hanem országkockázati tényező is.

A piacok néhány napja még abban reménykedtek, hogy a stratégiai készletek felszabadítása és a politikai nyugtatás elég lehet az olajpiaci pánik lehűtésére. Csütörtökre azonban kiderült, hogy ez legfeljebb átmeneti könnyebbséget adott. A Reuters szerint a Perzsa-öbölben történt tankerelleni támadások után a Brent ismét 100 dollár fölé emelkedett, miközben a részvénypiacok estek, a dollár erősödött, és a befektetők újra a biztonságosabb eszközök felé fordultak.

Első ránézésre a legfrissebb magyar inflációs adat kifejezetten jó hír. A KSH szerint 2026 februárjában a fogyasztói árak átlagosan 1,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos hónapjának szintjét, havi alapon pedig mindössze 0,1 százalékos emelkedést mértek. Ez olyan szám, amelyre néhány éve még sokan csak vágytak volna.