Az európai részvénypiacokon csütörtökön ismét eladói hangulat uralkodott, és ennek a hátterében első ránézésre egyértelműen az olaj drágulása állt. A Reuters szerint az európai részvények estek, mert a Brent újra 100 dollár fölé emelkedett, ami felerősítette az inflációs aggodalmakat és újra megnyitotta a kérdést: mennyire kell átírni a jegybanki kamatpályáról alkotott várakozásokat.

De valójában nem csak az olajár fáj. A részvénypiacok számára a magasabb olaj önmagában is rossz hír lehet, mert emeli a vállalati költségeket, szűkíti a fogyasztók mozgásterét, és rontja a növekedési képet. A mostani helyzetben azonban ehhez még hozzájön a kamatfélelem is: ha az energiaárak tartósan magasak maradnak, akkor a jegybankok kevésbé tudnak lazítani, sőt egyes esetekben akár újra szigorúbb hangot is megüthetnek. A Reuters szerint a piaci szereplők máris erősebb jegybanki szigort kezdtek árazni, különösen az euróövezetben.

Ez a kettős nyomás teszi különösen kényelmetlenné a mostani környezetet. Ha csak a növekedési félelem erősödne, a piac azt remélhetné, hogy a jegybankok enyhébbek lesznek. Ha csak az infláció lenne gond, akkor legalább a gazdasági növekedés tarthatná a profitvárakozásokat. Most viszont a két negatív hatás egyszerre jelentkezik: az olaj drágulása inflációs kockázatot okoz, miközben a magasabb energiaár és a bizonytalan geopolitikai helyzet a gazdasági aktivitást is gyengítheti. Ez klasszikusan az a kombináció, amelytől a részvénypiacok a legkevésbé szeretnek.

A Reuters globális piaci összefoglalója szerint a csütörtöki hangulatot a tankertámadások és az IEA rekordméretű készletfelszabadításának korlátozott hatása határozta meg. Magyarán a piac azt látta, hogy még egy példátlan méretű tűzoltó akció sem tudta megakadályozni az újabb olajár-ugrást. Ez különösen rossz üzenet a részvénypiacoknak, mert azt sugallja, hogy a hagyományos stabilizáló eszközök önmagukban nem elégségesek, ha a geopolitikai kockázat a szállítási útvonalakat támadja.

A devizapiac már most megmutatta, mely országok és régiók sérülékenyebbek. A Reuters szerint a dollár közel 2026-os csúcsára erősödött, míg az energiaimportőr országok devizái gyengültek. Ez Európa számára sem jó hír, mert az euró gyengülése mellett a drága energia még közvetlenebbül épülhet be az importált inflációba. Vagyis a részvénypiaci gyengeség mögött nem csak az áll, hogy a vállalatoknak drágább lesz a működés, hanem az is, hogy az egész monetáris és devizakörnyezet kedvezőtlenebb lett.

A szektorok között persze nem egyforma a fájdalom. Az energiacégek rövid távon nyerhetnek a magasabb árakból, de a legtöbb ipari, fogyasztási és szállítási vállalat számára a mostani helyzet inkább negatív. Az európai részvénypiac egészének szempontjából pedig az a döntő, hogy a vesztes szektorok szélesebbek és gazdaságilag érzékenyebbek. Ezért látszik most úgy, hogy a piaci mérleg nyelve inkább lefelé billen, még akkor is, ha egyes olaj- és energiacégek relatíve jobban teljesítenek.

A kérdés tehát nem az, hogy az olajár vagy a kamatfélelem fáj-e jobban, hanem az, hogy a kettő együtt mennyire tudja átírni az európai növekedési és profitkilátásokat. Jelenleg a piac inkább attól fél, hogy egy átmeneti geopolitikai sokk új, tartós rezsimmé válhat: magasabb energiaárakkal, makacsabb inflációval és óvatosabb jegybankokkal. Ha ez a forgatókönyv erősödik meg, akkor az európai részvények számára a mostani esés még nem biztos, hogy a történet vége.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.