A magas energiaárak eddig is kellemetlenek voltak a magyar gazdaság számára, de most már a hitelminősítési oldalról is egyre komolyabb figyelmeztetések érkeznek. A Reutersnek nyilatkozó Frank Gill, az S&P Global EMEA-régióért felelős vezető szuverén elemzője szerint, ha a mostani energiapiaci sokk tartós marad, az Magyarország hitelminősítésére is kockázatot jelenthet. Ez önmagában nem azonnali leminősítést jelent, de egyértelmű jelzés arról, hogy a külső energiasokk már nemcsak inflációs vagy növekedési kérdés, hanem országkockázati tényező is.

A magyar helyzet azért érzékeny, mert az ország energiaimport-kitettsége továbbra is magas. Ha az energiaárak jelentősen emelkednek, az rontja a folyó fizetési mérleget, növeli az importszámlát, és közben az inflációt is felfelé tolhatja. Frank Gill szerint egy újabb, a 2022-eshez hasonló energiasokk egyszerre gyengíthetné a forintot, ronthatná a fiskális mutatókat, és nyomás alá helyezhetné a már most is törékenyebbnek számító magyar hitelprofilt.

Ez azért különösen fontos, mert Magyarország jelenleg az S&P-nél BBB- besoroláson áll, negatív kilátással, vagyis éppen csak egy fokozattal van a bóvli kategória felett. Egy ilyen helyzetben minden olyan külső sokk, amely rontja a külső egyensúlyt, az inflációs képet vagy a költségvetési mozgásteret, nagyobb súllyal esik latba, mint egy erősebb hitelprofilú ország esetében. A Reuters szerint az S&P következő felülvizsgálata május 29-én jön, tehát a piac számára ez már időben is belátható kockázat.

A képletet bonyolítja, hogy a magyar gazdaságpolitika belső oldalról is feszesebb környezetben működik. A Reuters szerint a kormány az április 12-i választás előtt több költségvetési ösztönzőt is bevezetett, köztük adócsökkentéseket és fűtéstámogatási programot. Ezek politikailag érthető lépések, de hitelminősítői szemmel azt is jelenthetik, hogy egy külső energiapiaci sokk esetén kisebb marad a mozgástér a költségvetésben.

A piac számára ezért most nem az a fő kérdés, hogy „lesz-e leminősítés”, hanem az, hogy mennyire romolhatnak azok a mutatók, amelyek alapján egyáltalán felmerülhet egy negatív lépés. Ha az energiaárak tartósan magasan maradnak, az a folyó mérleg, az infláció, a devizaárfolyam és végső soron az állampapírpiaci megítélés felől egyszerre támadhatja a magyar sztorit. Ráadásul a Reuters külön megjegyzi, hogy a kockázat nem csak Magyarországot érinti, hanem más energiaérzékeny európai gazdaságokat is, köztük Szlovákiát és Belgiumot.

Hazai befektetői szemmel ez azért lényeges, mert a hitelminősítés körüli félelmek gyorsan átszivároghatnak a forintba, az állampapírhozamokba és a részvénypiaci hangulatba is. Egy leminősítési kockázat emlegetése önmagában még nem jelent azonnali piaci sokkot, de egy olyan időszakban, amikor a külső energiaárak és a globális kockázatkerülés is egyszerre romlanak, sokkal könnyebben válhat önbeteljesítő piaci történetté. A Reuters szerint egy bóvli kategóriába csúszás esetén bizonyos intézményi befektetők akár kényszereladásokra is rászorulhatnának.

A mostani S&P-jelzés tehát inkább korai figyelmeztetés, mint ítélet. De éppen ezért érdemes komolyan venni. A drága energia most már nemcsak háztartási, inflációs vagy vállalati költségkérdés, hanem a magyar országkockázat egyik kulcstényezője lett. A fő kérdés most az, hogy a mostani olaj- és gázpiaci nyomás átmeneti marad-e, vagy ismét olyan tartós külső sokkká válik, amely már a hitelminősítők számára is fordulópontot jelent.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.