A KSH csütörtöki gyorstájékoztatója szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal emelkedtek az előző év azonos hónapjához képest, miközben egy hónap alatt 0,3% volt az átlagos áremelkedés. A headline látványosan alacsony, de a részletek alapján továbbra is a szolgáltatások drágulása (5,0%) a leginkább „ragadós” komponens.
A KSH friss gyorstájékoztatója szerint 2025 decemberében az építőipari termelés volumene 8,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, és 6,7%-kal nőtt novemberhez képest (szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva). A szám erős, de a kérdés a szerkesztőségi szempontból az: egyszeri „év végi felpattanásról” van szó, vagy valóban elindult egy tartósabb ciklusfordulat?
Ázsiában több vezető piac rekordok közelébe került: a technológiai részvények húzták a hangulatot, Japánban a politikai sztori is ráült a rali narratívájára. A globális képet ugyanakkor az amerikai hozamok és a Fed-várakozások árnyalják.
Az USA-ból érkező, vártnál erősebb munkaerőpiaci jelzések a piaci árazásokon is átütöttek: a dollár erősödött, a rövid hozamok ugrottak, és csökkent a közeli kamatvágás esélye. A fókusz most az inflációs adatokon van, mert azok dönthetik el, mennyire „ragadós” az árdinamika.
A KSH adatai szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A headline szám önmagában kedvező, a részletek és a módszertani finomhangolások azonban fontosak a kamatpálya és a lakossági költségek értelmezéséhez.
Az amerikai kiskereskedelmi forgalom 2025 decemberében váratlanul stagnált, ami azt jelzi: a fogyasztói lendület hűlhet, különösen a nagy értékű termékeknél. A Reuters szerint a GDP szempontjából fontos „core/control” mutató 0,1%-kal csökkent, és a korábbi hónapok számait is lefelé módosították — vagyis nem egyetlen gyenge hónapról, hanem lassuló trendről beszélhetünk.
A nagy technológiai cégek 2026-ra olyan beruházási (CAPEX) terveket tettek az asztalra, amelyek nagyságrendje már önmagában piacmozgató: a Reuters szerint a Big Tech AI-hoz kapcsolódó költési hulláma ~600 milliárd dollár körül lehet, egyes összesítések pedig 635–665 milliárd sávot említenek. A befektetők egyszerre látják ebben az „AI aranyláz” infrastruktúráját — és a profitmarzsok rövid távú áldozatát.
A KSH a napokban teszi közzé a januári inflációs statisztikát, és a piaci várakozások szerint öt év után először 3% alá is benézhet a mutató. Ez önmagában is nagy hír, de a valódi tét az, hogy mit olvas ki belőle a Monetáris Tanács: a gyorsan hűlő inflációt, vagy az év eleji átárazások miatt később visszapattanó pályát.
Nagy-Britanniában a politika ismét gyorsan piacot mozgatott: a Starmer körüli bizonytalanság hírére a brit állampapírok estek, a hozamok feljebb mentek, a font pedig gyengült az euróval szemben. A mozgás egyik tanulsága: a kötvénypiac gyakran előbb áraz, mint a részvénypiac — mert a befektetők a finanszírozhatóságot és a fiskális fegyelmet nézik.
Japánban a választási eredmény azonnal „árfolyamnyelvre” fordult: a részvénypiac rekordot döntött, a kötvények estek (hozamok emelkedtek), a jen pedig hektikusan mozgott. A befektetők egy része most „Takaichi-trade”-ről beszél: politikai felhatalmazás + fiskális ösztönzés = részvénypiaci lendület. A kötvénypiac viszont gyorsan feltette a kellemetlen kérdést: miből lesz mindez finanszírozva?
