A KSH a napokban teszi közzé a januári inflációs statisztikát, és a piaci várakozások szerint öt év után először 3% alá is benézhet a mutató. Ez önmagában is nagy hír, de a valódi tét az, hogy mit olvas ki belőle a Monetáris Tanács: a gyorsan hűlő inflációt, vagy az év eleji átárazások miatt később visszapattanó pályát.

Miért különösen fontos a januári szám?

A január hagyományosan „átárazási hónap”: sok szolgáltatás (telekom, biztosítás, egyes díjtételek) ekkor igazít árat, miközben az élelmiszer- és energiaárak, illetve a forintárfolyam is gyorsan átgyűrűzhet a kosárba. Emiatt a mostani adat könnyen nagyobb meglepetést okozhat, mint egy átlagos hónap.

A piac forgatókönyve: 3% alatt, de nem mindegy, miből jön

A kormányzati/elemzői kommentárokban egyszerre van jelen a „cél alatti infláció” narratíva és az a figyelmeztetés, hogy a kép korántsem stabil, mert az év eleji vállalati átárazások iránya és az esetleges szabályozói lépések is bizonytalanságot jelentenek.

Mi lehet az MNB számára a döntő részlet?

Ha az infláció valóban 3% alá csúszik, az technikailag támogatná a „hamarosan lehet vágni” gondolatot — de a jegybank a részletekre fog figyelni:

  • Szolgáltatási infláció: ha itt makacsul magas a dinamika, az arra utalhat, hogy a dezinfláció „nem elég széles alapú”.
  • Maginfláció / tartós tételek: ha a core komponensek lassulnak, az erősebb jel a fenntartható trendről.
  • Átmeneti tényezők: ha a javulás főleg bázishatás vagy egy-egy volatilis tétel eredménye, a döntéshozók óvatosabbak maradhatnak.

Forint mint inflációfék — de nem csodaszer

A forint erősebb sávja elvileg mérsékli az importált inflációt, különösen az energiahordozók és a devizában árazott termékek oldalán. Viszont a belföldi szolgáltatásoknál és a vállalati átárazásoknál ez csak korlátozottan segít — ezért is lehet a januári adat „kétarcú”: jó headline, de vegyes belső szerkezet.

Mit áraz a piac a kamatvágásról?

A hazai kommentárokban már megjelent az a forgatókönyv, hogy ha a januári adat „szép”, akkor akár február végén is megnyílhat a kapu az óvatos lazítás előtt, de a konszenzus inkább a tavaszi időzítés felé húz. A döntő kérdés tehát nem csak az, hogy 3% alatt lesz-e, hanem hogy mennyire „jó minőségű” a dezinfláció.

Források: KSH statisztikai naptár és árstatisztikák (következő frissítés jelzése). Piaci előrejelzések és MNB-időzítésről szóló elemzés.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.