Regisztráció Elfelejtett jelszó

Bolygónk, a Föld

https://index.hu/tudoman…

#849096 TrendMan

https://index.hu/tudomany/til/2019/09/15/globalis_lehules_a_2._vilaghaboru_utan_klima_klimavaltozas_atombomba_savas_eso_ken-dioxid_hibas_meres/

"A tengerek hőmérsékleti adatait hagyományosan brit hajók mérték, ezt aztán a háború alatt az amerikaiak vettek át tőlük, mert az angoloknak éppen volt más bajuk is a világ tengerein. A háború után aztán a britek visszavették a feladatot. Csakhogy a mérési módszereik különböztek: az angolok kimerték a tengervizet vödrökbe, és abban mérték meg a hőmérsékletet, az amerikaiak meg leengedték a hőmérőt a vízbe. Előbbi a vödröket érő szél miatt egy picit alacsonyabb hőmérsékletet mér, és ez az 1945 utáni adatokat rendre lefelé torzította, mert miután visszakerült a britekhez a mérés, nem korrigálták az eltérő módszerből adódó különbségeket a számokban."

-- +++ természetes hűtési rendszerek --- ???

#848008 TrendMan Előzmény: #848007

Mellesleg én az eggyel korábbi hozzászólásban említett --> természetes hűtési rendszerekre fektetném a hangsúlyt.

Ezen a téren igen nagy elmaradásban vagyunk.

Az itt felhalmozott tudás többnyire parlagon hever vagy nem tűnik fontosnak.

kb. az a logika működik, mint az I. sz. I. században, amikor Alexandriában már feltalálták a gőzgépet, de aztán elfeledkeztek róla, mert voltak rabszolgák, akik a szükséges munkát úgyis elvégezték.

Hogyan áramlik a szél, a levegő a nagyvárosokban?

Hogyan lehet irányítani?

Milyen lehetőségek vannak arra, hogy ezt a légáramlást az épületeken belül is felhasználni, irányítani tudjuk?

Hogyan lehet a növényeket bevonni ebbe a folyamatba?

Hogyan lehet a vízpárát bevonni ebbe a folyamatba?

Egyre közelebb a klímaka…

#848007 TrendMan

Egyre közelebb a klímakatasztrófa: nagy bajt okozhatnak a légkondicionálók

A Föld népességének növekedése és a globális felmelegedés egyre fokozza a légkondicionálók iránti keresletet, ami maga is növekvő problémát jelent a klímakrízissel küzdő bolygó számára. A szén-dioxidon kívüli globális üvegházgáz-kibocsátás mintegy 12 százaléka már most is a légkondicionálókhoz és hűtőgépekhez fűződik, ez az arány azonban jelentősen tovább emelkedhet majd a következő évtizedekben, terjedésük ráadásul a villamosenergia-rendszerekre is extra terhet rak. Ezért India nemzetközi pályázatot írt ki új légkondicionálók kifejlesztésére, a jelenleg alkalmazott technológia azonban olyan olcsó, amellyel az újabbak egyelőre egyszerűen nem tudnak versenyezni.


A légkondicionálók terjedésének trendjét nagyrészt az olyan, már jelenleg is meleg éghajlatú országok növekvő hűtési igénye hajtja, mint India, amelynek népessége az ENSZ prognózisa szerint 2050-re meghaladhatja az 1,7 milliárd főt, maga mögé utasítva Kínát is. Delhiben például, ahol nyaranta rendszeresen 40 Celsius-fok felett alakul a hőmérséklet, a villamosenergia-fogyasztás 40-60 százaléka a hűtési igények kielégítéséhez kapcsolódik. Mindezt úgy, hogy a lakosságnak mindössze körülbelül 5 százaléka rendelkezik klímaberendezéssel. Amint azonban a gazdasági fejlődésnek is köszönhetően az indiai középosztály egyre szélesedik, a légkondicionálók iránti kereslet növekedése is borítékolható.

A klímaváltozás kilátásai sem biztatóak: az évszázad végére a legkedvezőbb eshetőséget feltételező előrejelzés szerint is a Föld népességének közel felének kell majd évente legalább 20 extrém forró napot túlélnie lakóhelyén, amelyek potenciálisan halálos hőséggel és páratartalommal járnak majd. Északkelet-Indiában még rosszabb lehet a helyzet, itt már néhány órányi szabadban tartózkodás is halálos lehet.

Fenntarthatatlan pályán


Napjainkban a világ háztartásainak kevesebb mint harmadában van légkondicionáló, ám míg az olyan fejlett országokban, mint az Egyesült Államok vagy Japán az arány eléri a 90 százalékot, a Föld legmelegebb részein élő mintegy 2,8 milliárd ember otthonainak mindössze 8 százalékára igaz ugyanez. Míg az Egyesült Államok energiaügyi minisztériuma szerint a 2020-as években a globális légkondicionáló-állomány 700 millió darabbal bővülhet, az évszázad közepéig pedig további közel 800 millióval, addig az IEA ennél is nagyobb bővülést vizionál, szerinte ugyanis napjaink valamivel több mint 1,6 milliárd darabos állománya 2050-ig 5,6 milliárdra ugorhat.

A napjainkban elérhető klímaberendezésekben alkalmazott kompressziós technológia egy alacsony fagyáspontú hűtőközeget tartalmaz, amely egy kompresszoron és kondenzátoron keresztül keringve veszi fel a hőt a beltérben majd adja le azt kint. Az elv alapvetően változatlan maradt az elmúlt száz évben, mióta a technológiát feltalálták, a továbbiakban azonban egyre inkább fenntarthatatlannak tűnik, márpedig két okból is:

  • Hatalmas mennyiségű áramot fogyasztanak. A teljes globális villamosenergia-fogyasztás mintegy 10 százalékáért, a globális épületállomány energiafogyasztásának pedig mintegy 20 százalékáért már ma is a légkondicionálók felelősek. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2018-as jelentése szerint az évszázad közepéig a légkondicionálók terjedése lesz a globális áramfogyasztás növekedését hajtó második legfontosabb tényező az ipar után. A szervezet azt prognosztizálja, hogy a légkondicionálók áramfogyasztása globálisan megháromszorozódik 2050-ig, ami akkora új termelő kapacitást tenne szükségessé, mint az Egyesült Államok, Az Európai Unió és Japán jelenlegi összesített kapacitása.
  • Fluorozott szénhidrogéneket tartalmaznak, amelyek a légkörbe jutva a szén-dioxidnál jóval agresszívebb üvegházhatású gázként viselkednek, annegységnyi mennyiségben annál akár több ezerszer erősebben hozzájárulva a globális felmelegedéshez. Amíg a berendezés zárt rendszerében maradnak, nem jelentenek veszélyt, azonban a szivárgás meglehetősen gyakori.


Ötletben nincs hiány, de...


Az előbbieket szem előtt tartva az indiai kormány két globális nonprofit társasággal együtt tavaly év végén nemzetközi pályázatot írt ki 3 millió dolláros fődíjjal, amelynek célja új és fenntartható légkondicionáló technológiák kifejlesztése. A kiírásra több mint 440 pályamunka érkezett be 56 országból, egyebek mellett a világ legnagyobb légkondicionáló-gyártói közé tartozó vállalatoktól és startupoktól. A légkondicionálás fenntarthatósági követelményt szem előtt tartó újragondolására irányuló ötletből nincs hiány. A beérkezett pályázatok némelyike a Quartz beszámolója szerint a jelenlegi technológia jelentős hatékonyságjavításában látja a megoldást, mások a régi technológiát új megoldásokkal ötvözik, megint mások pedig a teljes hűtési eljárást újraterveznék, kiküszöbölve a hűtőközeget.

Azonban mindegyik új ötlettel ugyanaz a probléma: a jelenleg alkalmazott technológia száz év alatt olyan olcsóvá vált, amellyel egyszerűen nem tudnak versenyezni. A ma kapható légkondicionálók olyannyira költségoptimalizáltak, hogy bármilyen új konstrukció számára rendkívül nehéz betörni a piacra és ott jelentősebb részesedést szerezni. Ezért aztán számos startup küzd nagy nehézségekkel, amikor ígéretes ötletével a jelenleg alkalmazott olcsó, ám a Föld, így hosszabb távon az emberiség számára is egyértelműen káros technológiával kíván versenyezni.

A Global Cooling Prize nevű pályázat tíz döntősét 2019 novemberében fogják kihirdetni, akik 200 ezer dollárt kapnak a tesztelhető prototípusok kifejlesztésére. A teszt részben szintén Indiában valósul majd meg, a prototípusokat a fejlesztőknek Delhiben két hónapon át folyamatosan működtetniük kell helyi apartmanokban, hogy aztán a hatékonyságuk és az intenzív hőterhelés közbeni működésük alapján döntsenek közöttük.

Az IEA új hatékonysági standardok bevezetését sürgeti, ugyanakkor megjegyzi, a ma kapható modellek között is jelentős szórás figyelhető meg e tekintetben: míg az EU-ban és Japánban lévő berendezések jellemzően átlagosan 25 százalékkal hatékonyabbak, mint az Egyesült Államokban és Kínában elérhető készülékek. A szervezet szerint a technológia hatékonysága új standardok bevezetésével 2050-ig több mint kétszeresére lenne javítható, ami a berendezéseket megfizethetőbbé, biztonságosabbá és fenntarthatóbbá tenné, összességében 2900 milliárd dollárt megtakarítva beruházási, üzemanyag- és egyéb üzemeltetési költségben.

-- alternatív Nóbel-díj, nem nekünk --

#847953 TrendMan

https://index.hu/gazdasag/2019/08/25/kuba_karbonsemleges_klimavaltozas_olajimport_zold_castro_kulonleges_idoszak_szovjetunio_osszeomlas_olaj_valsag/

Érdekes, hogy a központosítási törekvéseket sok helyen a siker és a hatékonyság kulcsának gondoolják.

Elég csak arra utalni, hogy nálunk is nagy központi kórházakat hoznak létre, ezzel vélve javítani az egésszégügy ellátási gondjait.

Ebben az esetben viszont a megközelítés diverzifikációja, a helyi megoldások felkarolása vezetett sikerre.

Ez már döfi

#846433 TrendMan Előzmény: #846426

Ezzel meg is találtad a környezetterhelés egyik kulcs tényezőjét:

A felfokozott életrimus!

Engem egyébként már a mosószódával lehengerelt a lány.

Mi laz?

Ez már döfi

#846426 matgab Előzmény: #846397

Valóban dícsérendő.

Mindamellett 8 hónap alatt egy befőttes üvegnyi szemete gyűlt össze, de nem mondott le a dobozos tejről és a csomagolt kávéról.

Most akkor vagy baromi kevés tejet és kávét iszik, vagy akkor ezek csomagolásával mi lett?

A másik kérdés az, hogy miből él a csaj , illetve mit csinál a férje...

Mert ha én mindent saját kezűleg csinálnék otthon a mosószappan előállításától kezdve mindent, akkor mennyi időt tud dolgozni mellette?



Ez már döfi

#846340 TrendMan

Ez egy olyan rendszer, amelyben újrahasznosítunk, egyben megjutalmazzuk az állampolgárok erényes magatartását, és fogyasztói lojalitást építünk" – mondta Paolo Simioni, az ATAC elnöke.

Rómában már szelektíven gyűjtött műanyagpalackkal is lehet fizetni a metrójegyért

Az olasz főváros metróállomásainál bemutatták azt az új műanyaghulladék-gyűjtőrendszert, amely a műanyagpalackokért cserében metrójegy vásárlását teszi lehetővé, írja az MTI.

Az utazók egy éven át három tesztgépet próbálhatnak ki: ezek egy bedobott műanyagpalackért öt centet fizetnek, amelyet egy applikáción keresztül az illető telefonjára utalnak. Az ATAC római közlekedési vállalat szerint a pénz az utasok számlájára megy, amelyet két applikáció is nyilván tart, és onnan fel lehet használni jegyvásárlásra.

Virginia Raggi római főpolgármesterVirginia Raggi római főpolgármesterFotó: Virginia Raggi / Facebook

"Ez egy olyan rendszer, amelyben újrahasznosítunk, egyben megjutalmazzuk az állampolgárok erényes magatartását, és fogyasztói lojalitást építünk" – mondta Paolo Simioni, az ATAC elnöke.