Jól jár, aki idén megy nyugdíjba - De nincs itt egy súlyos igazságtalanság?
---------------------------------->
A magyar valorizációs eljárás miatt a nyugdíj összege jelentős mértékben attól függ, hogy melyik évben igényli valaki a nyugellátását. A nyugdíjak összegében akár 40-50 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nem idén, hanem néhány évvel ezelőtt igényelte a nyugdíját. Ez a méltánytalanság az utóbbi öt évben egyre kedvezőbb helyzetbe hozza az új nyugdíjigénylőket a már nyugellátásban részesülőkkel szemben.
--------------------------------
Az idei nyugdíjigénylők különösen jól járnak a valorizációs szorzókról 2020. március 20-án megjelent kormányrendelet alapján. A szorzók ugyanis jelentősen magasabbak, mint a 2019-es nyugdíjmegállapítás során alkalmazott mértékek, nem is beszélve a korábbi évek szorzótényezőiről. Magyarországon a nyugdíjigénylés időpontjának évétől is nagymértékben függ a nyugdíj összege. Ez a jelenség a nyugdíjrendszer egyik legnagyobb méltánytalansága, ami abból ered, hogy hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is drámai mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg attól függően, hogy melyik évben igényelte valaki a nyugdíját.
Ha a jogosult idén igényli a nyugdíját, akkor az annak alapjául szolgáló számított havi nettó átlagkereset meghatározása során 2019-hez képest 11,4%-kal, 2018-hoz képest 24%-kal, 2017-hez képest 40%-kal, 2016-hoz képest 51%-kal, 2015-höz képest 57%-kal magasabb valorizációs szorzókat alkalmaznak.
A 2020. évi valorizációs szorzók növekedésének mértéke az előző évek szorzóihoz képest
A valorizációs szorzók növekedésének mértéke az előző évi szorzókhoz képest |
| 2020/2019 | 2019/2018 | 2018/2017 | 2017/2016 | 2016/2015 |
Növekedés | 11,4% | 11,3% | 12,8% | 7,9% | 4,2% |
A 2020-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2018-ban és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2019-es kereseti szintekhez kell igazítani. Ezt úgy végzik el, hogy a minden érintett naptári évre - amelyben a nyugdíjigénylőnek nyugdíjjárulék-alapot képező keresete volt - külön-külön meghatározott valorizációs szorzóval megszorozzák az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet.Ennek a riasztó anomáliának a megértéséhez ismerni kell a nyugdíjszámítás alapképletét, amely szerint a nyugdíjigénylő egész élete során szerzett elismert szolgálati idő egész években kifejezett hosszától függő nyugdíjszorzóval meg kell szorozni az 1988. január 1-jét követően a nyugdíjba vonulás napjáig szerzett, nyugdíjjárulék köteles bruttó keresetekből és jövedelmekből számított nettó havi átlagkereset összegét. Ennek az idén már közel 33 évre (1988. január 1-jétől a 2020. évi nyugdíjmegállapítás kezdő napjáig) kiterjedő átlagkereset-számításnak az egyik meghatározó eleme a valorizáció, vagyis az az eljárás, amelynek során az egyes korábbi években szerzett bruttó keresetekből bonyolult adótlanítási és járuléktalanítási algoritmusok révén kiszámított éves nettó kereseteket az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjbavonulás évét megelőző év átlagos kereseti szintjéhez kell emelni, azaz valorizálni.Ez a szorzónövekmény a nyugdíjak összegében akár 30-40 százalékos eltérést is okozhat, ha valaki hasonló karrierív után nem idén, hanem néhány évvel ezelőtt igényelte a nyugdíját.
A valorizáció e módszeréből fakadóan jobban jár az a nyugdíjigénylő, akinek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a valorizációs szorzók magasabbak, mint a megelőző években voltak. Miután az utóbbi években meglódult a nemzetgazdasági átlagbér növekedése, a valorizációs mértékek is megugrottak: az előző évi szorzókhoz képest 2020-ban 11,4%-kal, 2019-ben 11,3%-kal, 2018-ban 12,8%-kal, 2017-ben 7,9%-kal, 2016-ban 4,2%-kal.
vezethet a jövőben. Ezek enyhítésére jelentősen csökkenteni kellene az egyes küszöbértékek fölött figyelembe vehető átlagkereset-részeket - vagy több küszöbértéket kellene beiktatni -, esetleg az átlagnyugdíj néhányszorosában meghatározandó nyugdíjplafont kellene bevezetni, esetleg vissza kellene vezetni a járulékfizetési felső határ jogintézményét annak érdekében, hogy a sokmilliós nyugdíjak leendő burjánzásának gátat lehessen vetni, mielőtt az egész nyugdíjrendszer finanszírozása kerül végveszélybe.
A bemutatott bonyolult lépések után a nyugdíjszámítás utolsó aktusaként következik a nyugdíjskála szerinti nyugdíjszorzó alkalmazása: a nettó havi "életpálya" átlagkereset számított össszegének a nyugdíjtörvény mellékletében meghatározott, a megszerzett szolgálati idő teljes években mért hosszától függő százaléka lesz a havi öregségi teljes nyugdíj induló összege. Például ha valaki 33 teljes év szolgálati idővel rendelkezik, akkor a számított nettó havi életpálya átlagkeresete 71%-a, ha 38 évvel (ez az átlagos szolgálatiidő-hosszúság Magyarországon), akkor 77%-a, ha 40 évvel, akkor 80%-a, ha 43 évvel, akkor 86%-a lesz a nyugdíja megállapított induló összege.
A valorizációs szorzók 2016 óta tartó érdemi növekedése miatt minél későbbi évben igényelte valaki a nyugdíját, annál magasabb összeget állapíthattak meg a részére a dióhéjban bemutatott komplex nyugdíjszámítás eredményeként, akkor is, ha egyébként ugyanolyan életpályát futott be, mint egy korábbi nyugdíjigénylő. Ebben rejlik a méltánytalanság: ha a nyugdíjigénylők ugyanolyan hosszú szolgálati idővel, ugyanolyan éves keresetekkel igényelték a nyugdíjukat 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban, 2019-ben vagy idén, akkor a nyugdíjjogosultságuk azonossága ellenére jelentősen eltérő összegű nyugdíjat állapítanak meg a számukra, vagyis a valorizáció jelenlegi módszere miatt súlyosan sérül a magyar nyugdíjrendszerben az ekvivalencia (az egyenértékűség) elve, amely szerint egyrészt a biztosított személy által élete során megszerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereseteinek kiszámítható módon tükröződnie kell a nyugdíja összegében, s a korábban már megszerzett nyugdíjjogosultságait később hozott szabályok nem tehetik kisebb értékűvé, másrészt az egyes biztosítottak által megszerzett azonos nyugdíjjogosultságok értékének is azonosnak kell lennie a nyugdíjmegállapítás tekintetében. A valorizációs szorzók eddigi érdemi növekedése feltehetően nem folytatódik 2021-ben, hiszen a koronavírus-pandémia miatt az átlagkeresetek idei növekedése nem túl valószínű, így a 2021-es nyugdíjigénylők további előnyökre nem számíthatnak - de ez az ekvivalencia-elv sérelmét nem orvosolja.
Valódi megoldást csak az jelenthetne, ha a valorizáció nem egyetlen ugrással történne meg a nyugdíj megállapítása során, hanem az aktív korunk minden évében, évente valorizálnák az addig szerzett jogosultságainkat. Ehhez persze olyan egyéni számla lenne szükséges, amely a nyugdíjjogosultságainkat és azok évenkénti valorizációs változását évente közhitelesen nyilvántartaná. A jelenleg is létező társadalombiztosítási egyéni számla - amelyet a magánnyugdíjpénztárak visszaállamosítása után nyugdíjnyilvántartási szépségtapaszként vezettek be - talán továbbfejleszthető lehet ilyen követelményeknek megfelelően, különösen, ha a fejlesztés során figyelembe vennénk a tényleges jogosultságokat megbízhatóan mérő egyéni nyugdíjszámlák már létező európai rendszereit, különösen az osztrák, a német vagy a svéd nyilvántartási megoldásokat.
Ez sem jelentene azonban megoldást a már megállapított nyugellátásban részesülő több, mint kétmillió ember számára. E nyugdíjasok valorizációs sérelmeit csak a nyugdíjemelés olyan rendszerével lehet orvosolni, amely figyelembe veszi a nyugdíjmegállapítás évében hatályos valorizációs szorzók hatásait is, azaz kompenzációs összetevőt is tartalmaz. Ennek révén a nyugdíjemelés azon anomáliája is kezelhetővé válna, amely annak a következménye, hogy a rendszeres éves nyugdíjemelés mértéke kizárólag az inflációtól függ - és amely az utóbbi öt évben elkerülhetetlenül mélyíti a nyugdíjak tényleges vásárlóértéke és a nemzetgazdasági nettó átlagkereset között riasztó tempóban mélyülő szakadékot.
Dr.Farkas Andráswww.nyugdijguru.hu
Melléklet:
A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2020. január 1-je és december 31-e közötti időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén - összevetve a 2015, 2016, 2017, 2018, 2019 években alkalmazott szorzószámokkal (az összehasonlító táblázat csak az 1988-2019 közötti adatokat tartalmazza, mert a 2020. évi nyugdíjmegállapítási esetek közel 100%-ában csak ezekre a szorzókra lesz szükség).
Valorizációs szorzószámok összehasonlítása
Valorizációs szorzószámok összehasonlítása |
Év | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 |
1988 | 22,119 | 23,048 | 24,870 | 28,078 | 31,251 | 34,814 |
1989 | 18,922 | 19,716 | 21,275 | 24,019 | 26,733 | 29,781 |
1990 | 15,561 | 16,214 | 17,496 | 19,753 | 21,985 | 24,491 |
1991 | 12,399 | 12,920 | 13,941 | 15,739 | 17,518 | 19,515 |
1992 | 10,222 | 10,651 | 11,493 | 12,975 | 14,441 | 16,087 |
1993 | 8,685 | 9,049 | 9,764 | 11,024 | 12,170 | 13,669 |
1994 | 6,822 | 7,109 | 7,670 | 8,660 | 9,639 | 10,738 |
1995 | 6,059 | 6,313 | 6,812 | 7,691 | 8,560 | 9,536 |
1996 | 5,161 | 5,377 | 5,802 | 6,551 | 7,291 | 8,122 |
1997 | 4,159 | 4,333 | 4,676 | 5,279 | 5,876 | 6,546 |
1998 | 3,512 | 3,660 | 3,949 | 4,458 | 4,962 | 5,528 |
1999 | 3,116 | 3,247 | 3,504 | 3,956 | 4,403 | 4,905 |
2000 | 2,798 | 2,915 | 3,145 | 3,551 | 3,952 | 4,403 |
2001 | 2,408 | 2,509 | 2,707 | 3,056 | 3,401 | 3,789 |
2002 | 2,013 | 2,098 | 2,263 | 2,555 | 2,844 | 3,168 |
2003 | 1,761 | 1,835 | 1,980 | 2,236 | 2,489 | 2,773 |
2004 | 1,666 | 1,736 | 1,873 | 2,115 | 2,354 | 2,622 |
2005 | 1,513 | 1,577 | 1,702 | 1,921 | 2,138 | 2,382 |
2006 | 1,406 | 1,466 | 1,581 | 1,785 | 1,987 | 2,214 |
2007 | 1,365 | 1,423 | 1,535 | 1,733 | 1,929 | 2,149 |
2008 | 1,276 | 1,330 | 1,435 | 1,620 | 1,803 | 2,009 |
2009 | 1,254 | 1,306 | 1,409 | 1,591 | 1,771 | 1,973 |
2010 | 1,174 | 1,223 | 1,320 | 1,490 | 1,658 | 1,847 |
2011 | 1,103 | 1,149 | 1,240 | 1,400 | 1,558 | 1,736 |
2012 | 1,080 | 1,126 | 1,215 | 1,372 | 1,527 | 1,701 |
2013 | 1,030 | 1,073 | 1,158 | 1,307 | 1,455 | 1,621 |
2014 | 1,000 | 1,042 | 1,124 | 1,269 | 1,412 | 1,573 |
2015 | xxx | 1,000 | 1,078 | 1,217 | 1,355 | 1,509 |
2016 | | xxx | 1,000 | 1,129 | 1,257 | 1,400 |
2017 | | | xxx | 1,000 | 1,113 | 1,240 |
2018 | | | | xxx | 1,000 | 1,114 |
2019 | | | | | xxx | 1,000 |