A tervezet szerint az 1997-es törvény végrehajtásáról szóló korábbi kormányrendelet mellékletét cserélik le, az újabb táblázatot alkalmazva a keresetek és jövedelmek beszámítása során. Ez a változás az időszakosan változó „valorizációs szorzószámokat” érinti, amelyek a nyugdíjak összegét befolyásolják.
A valorizációs folyamat a nyugdíjrendszerben azt jelenti, hogy az előző naptári év előtti nettó átlagkereseteket az országos átlagkereset változásaihoz igazítják, így biztosítva a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjéhez való alkalmazkodást. Például, ha valaki 2024-ben vonul nyugdíjba, akkor az előző évek átlagkereseteit, ideértve a 2022-est is, figyelembe veszik és azokat a 2023-as kereseti szintekhez igazítják. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjba vonulás előtti évet megelőző évek kereseteit a valorizációs szorzószámmal kell megszorozni, ezáltal igazítva azokat az aktuális kereseti trendekhez. Ez a folyamat azt eredményezi, hogy azok, akiknek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben magasabb a valorizációs szorzószám, mint az azt megelőző évben, jelentősen nagyobb juttatásra tehetnek szert.
A tervezet szerint a szorzószámokat évente újra kellene értékelni, és a 2024-es évben az alábbi táblázatban foglalt számok lesznek alkalmazva:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240317/nyugdij...
| A keresetek, jövedelmek beszámítása során alkalmazandó valorizációs szorzószámok 2024. január 1-je és december 31-e közötti kezdő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások esetén | |
| Év | Szorzószám |
| 1950 | 600,013 |
| 1951 | 561,889 |
| 1952 | 442,182 |
| 1953 | 416,386 |
| 1954 | 380,195 |
| 1955 | 361,607 |
| 1956 | 334,273 |
| 1957 | 287,090 |
| 1958 | 280,752 |
| 1959 | 269,231 |
| 1960 | 262,966 |
| 1961 | 259,443 |
| 1962 | 253,147 |
| 1963 | 243,597 |
| 1964 | 235,833 |
| 1965 | 235,013 |
| 1966 | 223,889 |
| 1967 | 216,964 |
| 1968 | 212,433 |
| 1969 | 203,608 |
| 1970 | 191,081 |
| 1971 | 182,675 |
| 1972 | 173,319 |
| 1973 | 161,523 |
| 1974 | 149,978 |
| 1975 | 140,693 |
| 1976 | 134,248 |
| 1977 | 124,883 |
| 1978 | 115,631 |
| 1979 | 109,916 |
| 1980 | 103,989 |
| 1981 | 97,642 |
| 1982 | 91,683 |
| 1983 | 87,734 |
| 1984 | 78,266 |
| 1985 | 71,607 |
| 1986 | 66,423 |
| 1987 | 61,164 |
| 1988 | 55,706 |
| 1989 | 47,652 |
| 1990 | 39,188 |
| 1991 | 31,225 |
| 1992 | 25,740 |
| 1993 | 21,873 |
| 1994 | 17,183 |
| 1995 | 15,258 |
| 1996 | 12,996 |
| 1997 | 10,474 |
| 1998 | 8,846 |
| 1999 | 7,849 |
| 2000 | 7,045 |
| 2001 | 6,064 |
| 2002 | 5,068 |
| 2003 | 4,438 |
| 2004 | 4,195 |
| 2005 | 3,811 |
| 2006 | 3,542 |
| 2007 | 3,437 |
| 2008 | 3,215 |
| 2009 | 3,156 |
| 2010 | 2,954 |
| 2011 | 2,777 |
| 2012 | 2,721 |
| 2013 | 2,593 |
| 2014 | 2,517 |
| 2015 | 2,414 |
| 2016 | 2,241 |
| 2017 | 1,984 |
| 2018 | 1,782 |
| 2019 | 1,600 |
| 2020 | 1,458 |
| 2021 | 1,342 |
| 2022 | 1,142 |
ez meg most jutott eszembe, vannak broki cégek, akik az osztalékból is levonnak, pl erste ilyen volt, most nem tudom... ibkr-nek állománydíja volt, ha nem volt kereskedés, akkor magasabb volt a számlavezetési díj?? most nem tudom, csak anno még a 2010es években ezért nem nyitottam számlát...
mintha egyszer azt írtad volna, hogy otp-nél kereskedsz??, ott nézd meg, vagy kérdezd meg az ügyfélszolgálatot, hogy milyen feltételek vannak, az a legegyszerűbb, ha ilyen lábba gondolkodsz..
jut eszembe, van szochó, ha a munkabér nem éri el a minimálbér 24szeresét.. én ezzel nem számolok, mert eléri, ezt meg is kérdi év elején a broki cég... gondolom nálad is..
Az ábra a nettó osztalékot mutatta, ami osztalékadó levonás után marad.
Igen, ezek a költségek vannak, amit nem vonok le. Ilyen szintű kimutatást nem vezetek magamnak, bruttó, nettó, a nettó nettója minden kiadástól megtisztítva, habár lehet nem lenne hülyeség. :) Ami felmerülhet, a havi számlavezetési díj, nyereségadó, osztalékadó + telefon a navnak, hogy melyik sorba mit írjon az ember, vagy könyvelő segítség, ha van ismerős, lehet ingyen is segít. :)
De bróker cég nélkül nem menne.
Én magamnak kereskedem és arról ami ott történik a NAV adóbevallás készítő program mit sem akar tudni.
Tehát van költséged a bróker céggel, van költséged az adóval az osztalékból vonva és - ha eladnád valamelyiket - akkor nyereségadót is kellene (jó esetben) fizetni, de csak ha nem TBSZ-en van.
Felmerül még bármilyen költség?
Az impresszív koordináta rendszer néhány hózzászólással korábbról tartalmazza ezeket a költségeket?
:-)
nem kell külső segítség, a nav elkészíti a bevallást... amúgy is vonja automatikusan az adó részt a broki cég, ha galiba van, akkor tudom mutogatni, hogy tőlem levonták, ogyák meg és kész :) eddig nem volt gond az osztalékkal, nem kellett külön fizetnem utána, hisz alapból levonják az osztalék után az adórészt érkezzék az bárhonnét is..
Adózásod hogy alakul egy sor külföldi osztalékrészvénnyel a pf-ben?
Mennyire bonyolult? Kell hozzá külső segítség?
A végére eltértünk a nyugdíjkérdéstől. Amit mondani akartam, hogy a nyugdíj előtakarékosság nem feltétlenül csak önkéntesből áll, oké, jó ha van, de mellette, ha már tőzsdézgetünk, akkor már ésszerű, ha nyitunk egy tbsz-t, ha nem komfortos, akkor nem, és ha relatíve jó céget akcióznak le, akkor érdemes olyan cégekre markolni, ami osztalékot fizet, mert hosszú távon casht is termel, amit vissza lehet forgatni, és ha visszapattan, akkor árfolyamnyerséget is elérünk... persze, lehet trendi tech céget is, ez már kockázatosabb sztori, jókor kell beszállni, majd elfelejteni egy időre. Nézzük meg a tesla, vagy bitcoin milliomosokat, a többség nem nyúlt hozzá, nem kereskedett, nem ki be ugrált, mármint az átlag többség, akikről tudunk, azok valószínűleg nem is csekkolták naponta az árfolyamot.. vagy elfelejtődött, vagy musk, bitcoin fanatikusak voltak, amikor ráeszméltek, azt vették észre, hogy korábban nyugdíjazhatják magukat és bekerültek arra az 5percre a médiába... na meg a béten is vannak jó magyar cégek, csak levannak sajnálva..
Lehet külön lábat kialakítani állampapírral is, van egy összeg, amit erre szánsz, és mindig vadászod az államkincstár oldalán a legjobb ajánlatokat... vagy kh oldalán már van cseh állampapír, globál állampapír, gondolom más broki cégeknél is van hasonló, a lényeg, hogy különböző lábakat is ki lehet növeszteni. Ha nincs sok pénze, bevétele az embernek nem megy ez olyan gyorsan, hanem lassabban megy, nagyon lassan. Uncsi, kételkedős a dolog, de egy jó pár év után már látszódni fog az eredmény...
A lényeg, havonta, rendszeresen menjen x összeg az adott portfólió, vagy láb (hívjuk bárhogy is) építésbe...
S hogy többé vált számomra, az azt is jelenti, hogy már nem csak a jövőbeni nyugdíj kérdés könnyebb, hanem az is, hogyha beüt valami szar, akkor hozzá tudok nyúlni, vagy akár hitelt előre tudok törleszteni a befolyó osztalékokból, kevesebb az idegeskedés minden szinten.
Na részemről ennyi.
Igen, 27% körül van ha jól emlékszem. Egész EU-ban e körül vannak. Ez nem azt jelenti, hogy ész nélkül vásárolom. Ha találok olyan céget, amit nagyon adnak, akkor belevásárolok, ilyen pl a Vonovia tavaly, amibe többször belemarkoltam, mert szerintem sokkal többet ér és osztalékként fizethet majd dupla ennyit is.
"Helyette európai cégekre vadászok," - Német osztalékadó elég magas, közelíti az is az új amcsi 30%-ot,
Az nagyon látszódik, hogy nem osztalékra mentél rá :)
A haszon a lényeg, több legyen év végén, mint ahogy kezdted, ha kereskedéssel megvan, akkor az nagyon jó :)
Én sosem figyeltem az osztalékokat, ha épp tartottam valamit ami fizetett azalatt akkor megkaptam, de oszti miatt sosem tartottam semmit, így az osztalékok éves mértéke teljesen hektikus.
Kíváncsiságból én is csináltam egy ilyen grafikont, csak az utóbbi 7 évre.
Ez alapján ki nem lehetne találni, hogy az eddigi legjobb tőzsdés évem pont a 4 évvel ezelőtti 2020 volt, amikor véletlenül szinte semmi osztalék sem esett be :)
