Mint ebből a cikkből is láthatjuk (ahol az átlagfizetéseket vetik össze a hozzápárosuló fiktív nyugdíjjal)

https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/a-korm...

30 és 35 év munkaviszonya között nincs is olyan nagy különbség (átlagfizetések esetén) a nyugdíj tekintetében:

"Aki harminc év munka után ment nyugdíjba, annak 147-150 ezer forint jutna, aki viszont 35 év munkaviszonyt tud felmutatni, annak 158-161 ezer forint lehetne a havi járandósága."

Máshol is olvashattuk, hogy a jelenlegi rendszerben az első 2 évtized jóval nagyobb súllyal esik latba, mint a második 2 évtized.

Ez szemben áll a valorizáció ideájával, mely szerint az utolsó évek (különösen, hogy ha magas általános fizetésemelkedés volt népgazdasági szinten) 'teljesítménye' alapvetően és nagy mértékben befolyásolhatja a leendő nyugdíjat.

Nos itt érzékelek egy bizonyos ellentmondást, nem világos, hogyan tudja a rendszer ezt a két koncepciót egyszerre magában foglalni.

Máris van egyéni számla!

Hoppá!

https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/a-korm...

https://index.hu/galeria/index/belfold/2019/04/24/...

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/biztositok-...

Vegyük észre!

A két 'ábra' - a magyar és a lengyel nyugdíjhelyzet között - van néhány apró különbség!

Vajon ki találja meg az összeset?

https://www.portfolio.hu/befektetes/nyugdij/nem-ka...

Na és mi jön utána?

https://hvg.hu/kkv/20190422_Az_amerikai_nyugdijaso...

Jogos, átsiklottam felette.

Vegyük észre az apró különbséget!

Az egyik esetben arról van szó, hogy a magán nyugi pénzeket nem tudják már jóváírni, a másik esetben meg arról, hogy már az egyéni számlák bevezetése sem reális.

A második egy még súlyosabb következtetés, még annak a törekvésnek a vitorlájából is ki akarja fogni a szelet, amely rendezni szeretné - és áttekinthetővé tenni - az egész helyzetet.

A második eset fenntartja a káoszt és az áttekinthetetlenséget.

Végkövetkeztetés ugyanaz, hogy nem tudják jóváírni, mert a "magánnyugdíjpénztári egyéni számlán felhalmozott összeg jóváírása a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlán nem értelmezhető"

Az én következtetésem, hogy el kellene engedni a témát és az embereket arra biztatni, hogy saját maguk gondoskodjanak a megtakarításaikról, nyugdíjas éveikről... érthető cikkekkel, műsorokkal, gyerekek oktatásával stb...

Ha jól látom, ez ugyanaz a hír, de a végkövetkeztetés mégis más:

https://index.hu/gazdasag/2019/04/18/magannyugdijp...

Az a helyzet, hogy ezt a magánnyugdíjpénztári egyenleget el kell engedni, már 9éve el kellett engedni, amikor államosították.

https://g7.hu/penz/20190417/nem-fogjuk-viszontlatn...

Inkább az egyéni felhalmozásra kellene ráfeküdniük az embereknek, akár önkéntes pénztár, vagy biztosítás, vagy osztalékportfólió, vagy bármi egyéb, ami plusz bevételt hoz...

"

Tavaly 30,7 ezren éltek a Nők 40 kedvezménnyel, ami a program elindítása óta új rekord – írta a Világgazdaság hétfőn. A program 2012-es elindítása óta 197 ezren vették igénybe a kedvezményt, amelynek lényege, hogy akkor is teljes jogú nyugdíjat kapnak a nők, ha nem érték el a rájuk vonatkozó korhatárt, de legalább 40 év biztosítási időt fel tudnak mutatni. Ez nem feltétlenül jelent 40 év munkában töltött évet, mert a gyerekneveléssel töltött éveket is elismeri az állam jogszerző időnek, s azt is beszámítja a kedvezménybe.

Ugyanakkor egy idei tanulmány szerint amiről az Mfor számolt be - az elmúlt három év reálbérrobbanása miatt

a Nők 40-nel élők egyes csoportjai jelentős anyagi veszteséget szenvednek el a munkában maradókkal szemben.

Vegyünk egy példát. Valaki 40 éves jogviszonnyal és szolgálati idővel 60 évesen, 100 egységnyi éves járandósággal vonul nyugdíjba, az átlagéletkor alapján a nyugdíját nagyjából 20 évig fogja kapni. Ha azonban várna még 3 évet a nyugdíjjal, sokkal jobban járna anyagilag: 43 éves teljesítmény után 2019-ben a 80 százalékos helyettesítés 86 százalékra nőne, ami önmagában 7,5 százalékos emelkedést jelent. A valorizáció miatt 2019-től kezdve a 100 egység helyet 137 egységnyi éves nyugdíjat kapna megközelítőleg 17 éven keresztül.

A Vg arról is ír, az öregségi nyugdíjazások száma is nőtt tavaly: 98,3 ezren kaptak új öregségi nyugdíjat, míg az előző évben 72,8 ezren. A lapnak a KSH adatai alapján készült cikke szerint ugyanakkor jelentősen visszaesett az újonnan megállapított rokkantsági és rehabilitációs ellátások száma, így összesen 164,2 ezer, az előző évekhez képest kevesebb új nyugdíjmegállapító határozatot hozott a Magyar Államkincstár. Ez 2012 óta a legalacsonyabb szám, de a Világgazdaság megjegyzi, hogy a KSH által közölt adatokban nem szerepelnek az egyéb jogon járó ellátások, így például az özvegyi ellátás."

Köszi a választ.

Ezt talán érdemes belinkelni ide, jó összefoglalás.

https://www.portfolio.hu/gazdasag/nyugdijrendszer/...

Pl 70-es évek jövedelmét kb 100 x valorizációs kulcssal szorozzák, a 2010-es évekét 1,5-től 1,2 -es kulccsal.

Viszont ezek a kulcsok mindig igazodnak a nyugdíj előtti évhez minden évben változnak az átlagjövedelem változásához igazítva. Ha az átlagjövedelem komolyan nő vagy csökken az utolsó évben a nyugdíj előtt akkor akár 1-1 év eltérés a nyugdíjba érkezésben érdemi eltérés lehet a valorizációs kulcsban.

Nem beszélve arról 5 év alatt mennyi eltérést adhat pl most az utóbbi időszak. Ha megnézel 18,17,16-os kulcsokat csinos eltérés van. Pedig minimális időszak.

A súlyozás a mókának a másik része de azt ne keverjem ebbe bele , ott elég kuszaság van, de összességében az első évtizedek súlya nagyobb jelenleg.

Pontosabban ez már annyira leegyszerűsített volt amit írtam , hogy teljes marhaság. :)

Súlyozást és a valorizációt el kell különíteni időszak szempontjából. Nem azonos a súlyozás de az nem igaz, hogy az utolsó évek nagyobb súllyal számítanak. Pont fordítva. Az első évtizedek számítanak nagyobb súllyal éppen most. Ez korábban egész máshogy volt. Viszont a valorizáció miatt mégis az utolsó időszak adhat egy nagy eltérést. :)

Mert úgy valorizálnak a nyugdíj előtti évhez igazítják és akkor nagyon nem mindegy az utolsó időszak milyen. Mondjuk valakinek a nyugdíj előtti utolsó éve 2013 volt, vagy 2019 amilyen bérnövekedés volt ebben az időszakban az valorizáción keresztül szívathatja akár 1-1 év eltérés is.

Ez most már aztán nagyon kusza lett . Szóval ha valorizálsz akkor a nyugdíj előtti év, ha súlyozol akkor a korai évtizedek , de összességében a valorizáció éve egy nagy tényező amihez viszonyítják az pedig a nyugdíj előtti utolsó év.

Lényeg a lényeg hacsak nem mostanában mész nyugdíjba a jelenlegi szabályozás részletei komolyan változni fognak valószínűleg . Most is sűrűn igazítanak ezt+azt. Nagyon valószínű, hogy ez akár alapjaiban is megváltozhat 20-30 év alatt, nemcsak egy egy súlyozásban, vagy a valorizáció módjában. Hanem az egész matek úgy ahogy van.

nem azonos súllyal számít a teljes szolgálati idő. Leegyszerűsítve minél közelebb van a nyögdíjhoz annál nagyobb súllyal . Viszont a béremelkedés üteme az nem egyenes vonal hanem vannak jobb rosszabb időszakok ha mondjuk a rendszerváltástól nézzük. 90-es évek, 2000-es évek , 2010-es évek.

Nem beszélve amikor pl a rendszerváltás után nagy leépítések voltak megnőtt a munkanélküliség, esetleg beleesett abba az utolsó években munkanélküli is volt.

Melyik időszakra esett az utolsó 10-15 éve a szolgálati időből nagyon nem mindegy. Ott éppen milyen jövedelmet tudott igazolni. Nagy különbségeket hozhat.

Apám , anyám esetében anyu előbb ment pár évvel és apunak magasabb a nyugdíja. Miközben kb hasonló jövedelműek voltak, de érezhető különbség a két nyugdíj között. Néhány év eltérés ennyit számított pont abban az időszakban.

Én úgy hallom, hogy már a un. valorizáció is egy őrült komplikált, túlbonyolított séma és egyesek - akik éppen rossz évben mennek nyugdíjba - nagyon rosszul járnak vele.

Viszont nem tudom, mitől rossz vagy jó egy év?

Ha ezt vki tudja, kiváncsi vagyok rá, bitte um Info.

Olyan kezd lenni ez a történet is, mint a söralátétes adózás utópiája.

A GYES időszakát is figyelembe kell venni ha belekeverjük a gyerekvállalást a nyugdíjba .

3 éves korig gyesen van, számoljunk két gyerekkel és olyan megoldással maximálisan ki tudja használni az 6 év akkor.

6 év ami nyugdíj szempontból szolgálati évnek számít. Ez a minimum 40 év szolgálati idő nőknél időszaknak a 15%-a.

Amit a gyermeket nem vállaló nő esetében munkaviszonnyal összehozott szolgálati idő.

Ez is része a mateknak ha egyszer komoly szándék lesz erre a nyugdíjba beleszámítson a felnevelt gyerekek száma.

...

Összességében két nagy gondot látok ezzel kapcsolatban. 1. nem hinném , hogy gyermekvállalásra ösztönözne érdemben . 2. nagyon bonyolult lenne főleg a sok válás és ki nevelte a gyereket meddig történetek miatt. Olyan családokkal ahol x évig y nevelte aztán bejött még z gyereke cs évig. Lassan egy átlag családnál ez egy 3-4 tényezős számítás különböző férjekkel és gyerekekkel akit hozott a 3. férj a 4. házasságából y évig. :) Tovább kell képezni a nyugdíjfolyósítónál az embereket ha le akarják követni a matekot. :)

Az alapnyugdij kitermelése is kva nagy pénz, főleg tekintettel pont arra, h mennyi ember nem vállalt utódot. Sok a nyugdíjas, kevés a járulékfizető.

Ennyi.

Ezert mondtam, h alapnyugdij lenne mindenkinek. Ahogy most is mindenki járuléka menne a közösbe, csak onnan nem az alapján osztanák el az alapnyugdij feletti (létminimum) összeget ahogy most. Aki árva vagy akinek meghaltak a szülei, azok ugyanúgy ahogy most fizetnék a nyugdíjat.

A társadalom szociális maradna, csak nem a devians (evolucionalisan devians, h a nemzokepes lények ne vállaljanak önként utódot) egyedeket kompenzalna a társadalom, ahogy azt most teszi, hanem azokat akik felnevelték az utodaikat-akik eltartjak a már inaktivokat.