2026 februárjában a vállalati kötvénypiac látványos ralit fut: a befektetők kockázatéhsége miatt a credit spreadek (a kockázatmentes állampapírokhoz képesti felárak) több szegmensben több évtizedes mélypont közelébe kerültek. A jelenség olcsó finanszírozást hoz a cégeknek — de egyre több piaci szereplő beszél „buborékszerű viselkedésről”.
Mit jelent az, hogy „szűkülnek a spreadek”?
A spread lényegében az a pluszhozam, amit a befektető elvár azért, hogy állampapír helyett céges kötvényt tartson. Ha a spreadek túl alacsonyak, az azt jelenti, hogy a piac kevés pénzt kér a kockázatért — és érzékenyebb lesz egy rossz hírre, mert „nincs puffer”.
A St. Louis Fed/FRED adatai alapján:
- az amerikai investment grade vállalati kötvények (ICE BofA US Corporate OAS) felára 2026. február 12-én 0,78% volt.
- a high yield (ICE BofA US High Yield OAS) sorozat legutóbbi frissítése 2026. február 5-ig elérhető a táblázatban; itt a február eleji értékek 3% körül mozognak.
(Ezek százalékban vannak megadva; piaci nyelven ez nagyjából 78 bázispont, illetve ~300 bázispont körüli nagyságrend.)
Mi hajtja ezt a ralit?
A Financial Times szerint a ralit több tényező együtt állítja elő:
- erős kereslet a „még mindig jó” hozamok iránt,
- várakozás a kamatcsökkentésekre,
- és az a hit, hogy a gazdaság — különösen az USA-ban — „elég meleg” marad ahhoz, hogy ne ugorjanak meg a csődkockázatok.
A WSJ ehhez hozzáteszi: még a kockázatosabb adósok is könnyebben jutnak forráshoz, mert a globális befektetői pénz „éhes” a hozamra, és a nemzetközi intézményi vevők hosszú papírokat is megvesznek.
Miért „buborék” jellegű ez?
Az FT egyik kulcsállítása, hogy a spreadek olyan mértékben szűkültek, hogy a különböző minősítési kategóriák közötti hozamkülönbség is összenyomódott. Vagyis a piac kevésbé fizet extra prémiumot azért, hogy alacsonyabb minőségű papírt vállaljon. Ez tipikus késő-ciklus jelenség: sok a pénz, kevés a „jó” papír, a kockázat ára lemegy.
Kinek jó, és kinek veszélyes?
Jó a vállalatoknak: olcsóbban finanszíroznak, hosszabb futamidővel. Az FT szerint technológiai cégek is kihasználják a helyzetet (például nagyon hosszú futamidőkkel).
Kockázatos a befektetőknek: ha jön egy sokk (geopolitika, recessziós félelem, vállalati botrány, gyorsan romló makroadat), a spreadek hirtelen tágulhatnak — ami azonnali árfolyamveszteséget okozhat a kötvényeken.
Mit érdemes figyelni (gyakorlati checklist)?
- Makro meglepetések: romló növekedés vagy új inflációs hullám.
- Default-indikátorok: csődök, átminősítések, „fallen angel” hullám.
- Kibocsátási dömping: ha hirtelen túl sok kötvény jön piacra, az megtöri a keresletet.
- Spread-adatok: FRED-sorozatokban a trendforduló első jelei gyorsan látszanak.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.