Az európai bankrészvények erősödése mögött egy kevésbé látványos, de stratégiailag fontos trend fut: 2025-ben a határon átnyúló EU-banki felvásárlások összértéke a Financial Times szerint 17 milliárd euróra ugrott, ami 2008 óta nem látott szint. A kérdés most az, hogy ez a hullám tartós konszolidációs korszak kezdete, vagy egy „ablak”, amelyet a bankok a kedvezőbb értékeltség és tőkehelyzet miatt használnak ki.
A számok és az ügyletek: mi történt?
Az FT szerint a 2025-ös cross-border banki M&A összértéke 17 milliárd euró volt (2024-ben 3,4 milliárd). A példák között kiemelik:
- Santander → Erste: Santander lengyel érdekeltségének (Santander Bank Polska) részleges értékesítése az Erstének, nagyjából 7 milliárd eurós nagyságrendben.
- BPCE → Novo Banco: kb. 6,4 milliárd eurós ügylet Portugáliában.
- Crédit Mutuel → OLB: kb. 1,8 milliárd euró Németországban.
A Santander hivatalos közlése szerint a lengyel tranzakció 2026. január 9-én zárult le, ami azt jelzi, hogy a 2025-ös deal-hullám már 2026 elején is konkrétan „földet ért” (regulatori jóváhagyások után).
Mi hajtja? A bankok „tőke-dilemmája”
Az FT szerint az európai bankok jelentős „excess capital” állománnyal rendelkeznek (nagyságrendként több száz milliárd dollárt említenek), és a menedzsmentek előtt két út áll:
- visszaadni a tőkét (osztalék/buyback), vagy
- méretet venni (M&A), hogy finanszírozni tudják a tech-beruházásokat és javítsák a versenyképességet.
A fintech/BigTech nyomása, a kiberbiztonság és az AI-infrastruktúra igénye mind olyan fix költség, amihez a „scale” segít – legalábbis a banki narratíva szerint.
Miért nem történt ez meg hamarabb? A „bankunió-fal”
Az EU-ban a bankunió hiányosságai miatt a tőke és likviditás nem mozog olyan szabadon, mint az USA-ban. Az FT szerint a nemzeti szabályok miatt hatalmas összegek – kb. 475 milliárd euró – „ragadnak bent” országonként, ami drágítja és bonyolítja a határon átnyúló bankcsoport-építést.
Ez az oka annak, hogy a piac sokszor „szkeptikus” a valóban nagy, páneurópai mega-merge-ekkel szemben: nem csak üzleti, hanem politikai és felügyeleti kérdés is.
Befektetői olvasat: miért lehet jó – és mi a kockázat?
Pozitív (feltételes):
- költségszinergia, IT-platform racionalizálás
- jobb árazási erő és cross-sell
- stabilabb profitpálya (ha nincs hitelminőség-romlás)
Kockázat (szintén feltételes):
- integrációs bukók (IT migráció, kultúra, szabályozói feltételek)
- politikai ellenállás (nemzeti bajnokok védelme)
- ha a kamatkörnyezet hirtelen lazul, a banki kamatmarzs-sztori gyengülhet
Mit figyeljünk 2026-ban?
- Új bejelentések: főleg CEE és Dél-Európa irány
- Felügyeleti jelzések: mennyire támogatják a cross-border konszolidációt
- Tőkeallokáció: buyback-arány vs M&A-arány (mit tekintenek „jobb részvényesi értéknek”)
- Nemteljesítések: ha a hitelminőség romlik, az M&A-kedv is hűlhet
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.