Január 27. óta akadozik az orosz kőolajszállítás a Druzhba vezetéken Magyarország és Szlovákia felé, és a vita már jóval túlmutat a műszaki kérdéseken: politikai üzengetés, geopolitikai kockázat és logisztikai korlátok együtt formálják, mennyire drágulhat és mennyire lesz bizonytalan a régió ellátása.

Mi történt, és miért lett ebből diplomáciai ügy?

A Druzhba olajszállításai 2026. január 27. óta megszakadtak; a háttérben egymásra mutogató narratívák jelentek meg. A szlovák kormányfő, Robert Fico azt állította, hogy Ukrajna késleltetheti a vezeték újraindítását, és ezt „politikai nyomásgyakorlásként” értelmezte. A Reuters szerint Fico nem mutatott be bizonyítékot, és maga is elismerte, hogy több, egymásnak ellentmondó verzió kering az okokról.

A helyzetet fokozza, hogy Magyarország és Szlovákia Horvátországtól kért segítséget az adriai (Adria) vezetéken keresztüli szállításokhoz, Horvátország pedig jelezte, hogy együttműködik – ugyanakkor a megfelelési (EU/USA) szempontokra is figyel.

Mit lépett a MOL, és mit árul el ez a rendszer rugalmasságáról?

A MOL közlése szerint stratégiai készletek felszabadítását kérte a magyar energiaminisztériumtól, mert a keleti irányból érkező nyersolaj-ellátás felfüggesztése tartósnak bizonyulhat. A vállalat a kiesés pótlására tengeri importot szervez, amelynek első szállítmányai az omišalji (Horvátország) kikötőbe várhatóan március elején érkeznek, majd onnan további 5–12 nap, mire a nyersolaj a MOL finomítóiba jut.

Ez a menetrend önmagában jelzi a kulcspontot: az adriai útvonal működhet, de lassabb és ellátás-finomhangolást igényel. A MOL azt is jelezte: ha a keleti szállítások nem indulnak újra a következő napokban, első körben kb. 250 ezer tonna stratégiai nyersolaj-készlet felszabadítására lehet szükség.

„Van olaj” vs. „milyen áron van olaj” – ez a valódi kérdés

A lakossági és piaci reflex gyakran bináris: vagy jön olaj, vagy nem. A valóság ennél árnyaltabb, és három csatornán keresztül hat a gazdaságra:

  1. Ár- és inflációs csatorna (feltételes): Ha a kerülőút tartósan drágább (hosszabb logisztika, eltérő díjak, esetleg más beszerzési mix), az elméletben megjelenhet a hazai üzemanyagárakban is. Hogy mennyire, az a globális olajáraktól, a finomítói marzsoktól és a forintárfolyamtól is függ.
  2. Ellátásbiztonsági csatorna: A stratégiai készletek felszabadítása arra van, hogy a rendszer áthidaljon egy sokkot. Ez stabilizáló eszköz, de nem „ingyen”: készletet élsz fel, amit később pótolni kell.
  3. Geopolitikai kockázati prémium: A régió devizái és kötvényei érzékenyek a hosszan elhúzódó, bizonytalan kimenetű energiaügyekre – különösen, ha a vita diplomáciai szintre emelkedik.

Mit érdemes figyelni a következő napokban?

  • Újraindul-e a Druzhba, és milyen kommunikációval?
  • Mekkora mértékben támaszkodunk stratégiai készletekre, és mennyi ideig?
  • Mikor érkeznek ténylegesen az omišalji szállítmányok, és gördülékeny-e az adriai átállás?
  • Politikai eszkaláció: a kölcsönös vádak fennmaradnak-e, vagy jön technikai megoldás?

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.