A bankszektor 2026 elején újra a befektetői fókuszban van: Európában bankrészvény-rali és konszolidációs hangulat, az USA-ban pedig látványosan emelkedő vezetői kompenzációk jelzik, hogy a 2025-ös év erős volt. A kérdés most: ez egy tartós trend, vagy a ciklus csúcsához közeledünk?
A legegyszerűbb jel: hogyan fizetik meg a vezérigazgatókat?
A Wall Street-i nagybankok kompenzációs hírei egyfajta „hőmérőként” is működnek: ha a részvényesi hozam erős és a bevételi mix stabil, a boardok jellemzően bőkezűbbek.
- A JPMorgan szerint Jamie Dimon 2025-ös kompenzációja 43 millió dollárra nőtt.
- A Goldman Sachs közlése alapján David Solomon 2025-ös javadalmazása 47 millió dollár, több mint 20%-os emelkedéssel.
- A Morgan Stanley Ted Pick esetében 45 millió dolláros 2025-ös csomagot hagyott jóvá.
- A Bank of America Brian Moynihan esetében 41 millió dollárra emelte a 2025-ös csomagot; a Bloomberg/Fortune összefoglalója kiemeli, hogy a költségfegyelemben technológiai és AI-eszközök is szerepet kaptak.
A sztori itt nem a „bulvár”: ezek a számok azt üzenik, hogy 2025-ben a bankok profitabilitása és részvényesi teljesítménye több szereplőnél kifejezetten jó volt, és a menedzsment-megbízatás „meg lett jutalmazva”.
Európa: bankok felfelé, de nem minden bank ugyanúgy
Európában a hangulatot jellemzi, hogy bizonyos napokon a bankok húzták a piacot, miközben egyes szereplők (például eltérő üzleti mix vagy gyengébb befektetési banki bevételek miatt) lemaradtak. Egy február eleji európai piaci összefoglaló például kiemelte, hogy a bankszektor a nap nyertesei között volt.
Mi hajtja a „bank-bull” narratívát?
- Profit és tőkehelyzet A magasabb (még ha mérséklődő is) kamatkörnyezet sok banknál támogatta a jövedelmezőséget 2025-ben. Ha a hitelportfólió minősége nem romlik gyorsan, a profitpálya vonzó marad.
- Konszolidációs ösztön (Európában különösen) A bankok egy része a többlettőkét nem csak osztalékra/buybackre, hanem akvizíciókra is fordítaná. Ez különösen ott lehet fontos, ahol a technológiai beruházások (kiber, compliance, AI-automatizáció) „méretgazdaságosságot” követelnek.
- AI mint költségfegyelem (nem csak „hype”) A nagybankok kommunikációjában az AI nem csak termék/kereskedési sztori, hanem költség-kontroll és termelékenységi program is. A BoA-nál például kifejezetten megjelenik, hogy technológiával és AI-val igyekeznek kontrollálni a költségeket.
Hol a kockázat?
- Ha a kamatcsökkentések gyorsan és nagyot lépnek, a kamatmarzs-sztori gyengülhet.
- Ha romlik a hitelminőség, nő a céltartalék-nyomás.
- Ha a konszolidáció politikai/felügyeleti akadályokba ütközik, a „nagy európai bankunió-story” lelassulhat.
Mit érdemes figyelni a következő hetekben?
- gyorsjelentésekben a hitelportfólió minősége (NPL/Stage 2 jelzések)
- menedzsment-üzenetek: buyback vs M&A
- költségcélok: mennyire „hisz” a piac az AI-alapú produktivitásban
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.