A hét képe egyszerre szólt a kamatpályákról, a kockázati hangulat gyors váltásairól és a nyersanyag-ellátási láncok politikai kockázatáról. Magyarországon az MNB 25 bázispontos vágása adott új keretet a forint–hozam–hitel narratívának, Európában rekordokra futottak az indexek a bankok vezetésével, miközben az olaj és a kritikus nyersanyagok (lítium) geopolitikai és „resource nationalism” hírekkel mozogtak.

Február 24., kedd – Magyar fókusz: MNB 6,25%

A Monetáris Tanács 25 bázisponttal 6,25%-ra csökkentette az alapkamatot (O/N betét: 5,25%, O/N hitel: 7,25%), a döntés február 25-től hatályos. A közlemény egyik kulcsmondanivalója: a jegybank nem előre kijelölt lazítási ciklusról, hanem óvatos, adatvezérelt, ülésről ülésre történő döntéshozatalról beszél, és külön kiemeli, hogy a devizapiaci stabilitás fontos az inflációs várakozások horgonyzásában.

Miért volt ez fontos a héten? Mert a piacnak innentől két párhuzamos kérdése lett:

  1. mennyire „hiszi el” a dezinflációt,
  2. 2) mennyire áraz egy további vágási pályát – úgy, hogy a jegybank kommunikációja óvatos.

Február 25., szerda – Európa: rekord STOXX 600, bankrali; Diageo sokkol

Európában a STOXX 600 rekordra emelkedett; a mozgást nagyrészt a pénzügyi szektor vitte, különösen a HSBC ugrása után. A Reuters szerint a HSBC közel 8%-ot emelkedett, miután a bank egy kulcs célt emelt a vártnál jobb profit mellett, még úgy is, hogy jelentős egyszeri tételt számolt el; a bankszektor összességében is erős volt.

Ugyanezen a napon jött a másik véglet: a Diageo nagyot esett, miután másodszor négy hónapon belül rontott előrejelzésén, és osztalékot is csökkentett a gyenge amerikai és kínai kereslet, valamint a fogyasztói nyomás közepette.

Tanulság a hét közepére: a „rekordindex” nem egyenlő azzal, hogy „minden jó” – a sztorik szektoronként nagyon szétváltak (bankok vs. fogyasztási sztori).

Február 25., szerda – Zimbabwe: exporttilalom nyers ásványokra és lítiumkoncentrátumra

Zimbabwe azonnali hatállyal megtiltotta az összes nyers ásvány és a lítiumkoncentrátum exportját (a közlés szerint a tiltás a „tranzitban lévő” szállítmányokra is kiterjed), „szivárgások” és visszaélések miatti átvilágításra hivatkozva, és a helyi feldolgozást (value add) hangsúlyozva. A Reuters emlékeztet: Zimbabwe Afrika egyik legfontosabb lítiumszereplője, 2025-ben jelentős (több mint 1,12 millió tonnás) spodumén-koncentrátum exporttal, amelynek nagy része Kínába ment.

Miért lett ez gyorsan tőkepiaci téma? Mert az ellátási láncban hirtelen megjelent a „policy premium”: nem a geológia, hanem a szabályozás mozdította meg az árazást.

Február 24–27. – Olaj: geopolitikai prémium, majd „keresleti ellenállás” Kínából

A hét elején az olaj hét hónapos csúcsok közelébe került, miközben a piac az USA–Irán tárgyalások és a feszültségek miatt kínálati kockázatot árazott (a narratíva: prémium inkább „anticipáció”, mint tényleges kiesés).

A hét második felére jött egy érdekes csavar: Kína – a legnagyobb importőr – a drágulásra beszerzési stratégiával reagál. A piaci elemzések szerint a Brenthez kötött (például nyugat-afrikai) hordók „relatíve drágábbá” váltak, ami diszkontokat és vásárlási mixváltást hozhat; ez az a pont, ahol az olaj sztorija a headline-ról át tud fordulni a fizikai kereslet irányába.

Mit érdemes innen tovább nézni? Ha a legnagyobb importőr árérzékeny, az tipikusan nem azonnali áresést jelent, hanem inkább azt, hogy az emelkedésnek árplafon-jellege lesz, amíg újabb sokk nem jön.

Február 26–27. – Venezuela: amerikai kontroll alatt futó olajexport, 2 milliárd dolláros nagyságrend

A hét végén a Reuters több anyagban is foglalkozott a Venezuela–USA olajmegállapodás keretével: az amerikai energiaügyi miniszter szerint az értékesítések bevétele február végéig ~2 milliárd dollár lehet, és a venezuelai hordók több piacra is visszajuthatnak (USA Gulf Coast, Európa, Ázsia).

Ez azért fontos, mert az olajárnál a geopolitikai prémium mellett megjelenik egy másik narratíva: „új/régen hiányzó hordók visszatérése”, ami középtávon lazíthatja a kínálati oldalt – még ha rövid távon a headline-ok felül is írják.

Február 26., csütörtök – Arany: menedékkereslet + gyengébb dollár

A Reuters szerint az aranyat támogatta a gyengébb dollár és a menedékkereslet (tarifabizonytalanság + geopolitikai fókusz). Ez jól illeszkedett a hét hangulatához: amikor egyszerre több bizonytalansági forrás él (tarifa, geopolitika, AI-értékeltség), a befektetők gyakran „biztonsági” eszközökhöz is nyúlnak.

Február 27., péntek – Kockázati hangulat: USA havi esés, UK rekord

Péntekre a Reuters szerint az USA-ban a piacok havi szinten gyengébben zártak, AI-bizonytalanság, tarifakockázatok és geopolitikai feszültségek mellett. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyságban a FTSE 100 újabb rekordzárást ért el (bányászok/defenzívek és biztonsági kereslet is támogatta a narratívát).

A hét végi összkép: a befektetők egyszerre keresték a kockázatot (bankok, rekord Európában) és a fedezéket (defenzívek, arany) – tipikus „kétsebességes” piaci állapot.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egztetni.