A forint az elmúlt napokban inkább stabilizálódott, mintsem újabb látványos rohamot indított volna. Az ECB euro-referenciaárfolyam-idősorán 2026. február 2-án 1 euró = 381,2 forint szerepelt, ami összhangban van azzal a piaci érzettel, hogy a 380-as környék most erős, figyelt zóna.
Miért lett „csendesebb” a mozgás?
A devizapiacon gyakori jelenség, hogy egy erősebb trend után jön egy sávkereskedés: a piac „megemészti” a mozgást, a pozíciók átépülnek, és a nagy szereplők kivárják a következő katalizátort. Ilyenkor a forintnál is a kérdés:
- van-e új, hazai sztori, ami tovább erősíti, vagy
- inkább külső hangulat vezérli, és bármikor jöhet egy kockázatkerülő hullám.
A kedd/szerda körüli hírekben például kevés olyan hazai esemény volt, ami önmagában új forint-trendet indított volna; inkább a nemzetközi hangulat, az euró/dollár és a hozamok adtak irányt.
Mi az, ami tényleg mozgatja most a forintot?
1) Külső risk-on/risk-off: ha globálisan erősebb a részvénypiac és csökken a félelem, a régiós devizák (így a forint is) gyakran jobban teljesítenek.2) Hozamkülönbözet és kamatvárakozás: a piac figyeli, hogy a jegybankok milyen pályát jeleznek; a hozamkülönbözet (és annak változása) a carry-trade logikán keresztül hat.3) Eseménynaptár: európai inflációs adat, amerikai munkaerőpiaci jelzések, geopolitika — ezek mind olyan tényezők, amelyek „rántanak” a devizákon.
Milyen helyzetben jönne új mozgás?
- Ha erősödik a kockázatkerülés: ilyenkor a forint is sérülékenyebb lehet (nem törvényszerű, de tipikus).
- Ha pozitív külső hangulat marad: a 380 körüli szint „átértékelődhet” új egyensúlyként.
- Ha a hazai politika/fiskális hírek fókuszba kerülnek: a piac gyorsan áraz, ha a költségvetési pálya körül bizonytalanság nő.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.