Éves szinten 2,4 százalékkal nőtt az eurózónában a bankok pénzügyi szektoron kívül működő vállalati hitelezése júliusban az előző havi 2,0 emelkedés után - derült ki az Európai Központi Bank (EKB) hétfőn közzétett havi jelentéséből.
Az euróövezeti bankok lakossági hitelezése 2,6 százalékon stagnált a múlt hónapban. A háztartások és a nem pénzügyi vállalkozások hitelállományának alakulása egy jelentős mutatója annak, hogy mennyire eredményes az EKB nem hagyományos eszközöket felvonultató monetáris politikája. A szűken értelmezett M1 pénzmennyiség, amely az azonnal felhasználható pénzt és a látra szóló betétek egyenlegét jelenti, 9,1 százalékkal csökkent júliusban az előző havi 9,7 százalékos visszaesés után. A tágabban értelmezett M3 pénzmennyiség, amely az M1 mutató mellett tartalmazza a határidős betéteket és a takarékleveleket is, szintén csökkent, júliusban 4,5 százalékkal az előző havi 5,0 százalékos mérséklődés után. A bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel, a rekordalacsony kamatokkal és a jelenleg havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlásokkal a döntéshozók készpénzt próbáltak pumpálni a pénzügyi rendszerbe és ezen keresztül a reálgazdaságba. Azt remélik, hogy a könnyebb hitelfelvétel beruházásokra, új munkahelyek teremtésére, illetve költekezésre bátorítja a vállalatokat és háztartásokat, aminek köszönhetően élénkül a gazdasági növekedés és felpörög az infláció. Bár a növekedés valóban gyorsult az EKB rendkívül laza pénzpolitikájának köszönhetően, az infláció makacsul alacsony maradt, így a döntéshozók azon vitatkoznak, mikor jön el az ideje a szigorítás megkezdésének.
MTI