Az elmúlt öt évben, 2008 és 2012 között 3,5 milliárd forintról 9,2 milliárdra nőtt a társasházak és lakásszövetkezetek közös költségből származó kintlevősége - mondta Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének elnöke, szerdán sajtótájékoztatón Budapesten.
A kintlevőség - átlagosan - a bevétel 6,49 százalékát teszi ki, és ez az arány már közel áll ahhoz, hogy az épületek működtetését veszélyeztesse - tette hozzá az elnök.
A kintlevőség egyik oka - a lakosság eladósodottsága mellett - az, hogy megnőtt a társasházak kötelező kiadása. A gázkészülékek felülvizsgálata, az energetikai tanúsítvány, a katasztrófavédelem körébe tartozó intézkedések egy átlagos, 165 lakásos épületben 2,2-3,3 millió forintot jelentenek. Farkas Tamás azt javasolja, hogy az állam - pályázati úton - vállalja át ezeknek a kötelező kiadásoknak az egyharmadát.
A lehetséges megoldások között említett az elnök, hogy értékesítéskor ne lehessen átírni a vevő nevére a lakást, amíg az nem mutat be igazolást arról, hogy a lakáson nincs közös költség tartozás. További megoldás lehet a tartozás miatti jelzálogjog bejegyzés ingyenessé tétele, továbbá az árverések egyszerűsítése is.
Farkas Tamás beszélt arról is, sok lakó a rezsicsökkentést úgy értelmezi, hogy a közös költség 10 százalékkal csökken. Ez azonban nem igaz, például egy 12 ezer forintos közös költséget az áram árának 10 százalékos csökkentése csak 624 forinttal mérsékli. Az így 11 376 forintra csökkent közös költségek ugyanakkor növeli a szerelési és egyéb költségek 800 forintos emelkedése. Így a rezsi csökkentése ellenére a közös költség növekedni fog - tette hozzá az elnök.
MTI
Legutóbbi hozzászólások
Re: nincs cím
#632358 Előzmény: #632339Szerintem totális elírásról van szó a cikkben és nem a "társasházakról", hanem a "lakásszövetkezetekről" értekezik, egyebekben ugyanis a cikk fele értelmezhetetlen lenne. Vagyis a cikk azokról a társaságokról értekezik, amelyek üzemeltetnek társasházat, társasházakat, és ennek megfelelően "költség" formájában számlázzák az üzemeltetés költségeit. Így érthető az, hogy mi a probléma trágya: Az, hogy a lakásszövetkezet által kezelt ingatlanokban lakók 10%-al csökkentették a "rezsijüket" önkényesen, miközben a közös költség valójában nem úgy működik, mint a közüzemi számlák.
Mióta átlagos a 165 laká…
#632339 KrumenakerMióta átlagos a 165 lakásos épület? Ez sztem elírás lehet.
A tartozásokról: a legtöbb helyen nem a lakók, hanem az önkormányzat a legnagyobb tartozó (az önkormányzati bérlakások után nem fizeti a társasház felé a közös költséget). Aztán még gond van az üresen álló lakásokkal, és a befekteti céllal cégek által vásárolt ingatlanrészekkel, például megvett padlásterekkel, amelyekkel a befektetők általában besültek, nem fizetnek, és képesek milliós köz. költség tartozásokat felhalmozni.
A fő baj itt is az emberek mentalitásával van: elnézőbbek az intézmények-cégek felé, és társasházi közgyűléseken mindig haladékot adnak, ahelyett, hogy simán dobnák a jelzálogot, küldenének ügyvédi felszólítást az adósnak stb. Mezei lakók ellenében a lakóközösség (meg ugye a közös képviselő is, aki általában cég) drasztikusabb.