Az olajpiacon a geopolitikai prémium (USA–Irán feszültség, tárgyalások) az elmúlt hetekben látványosan megemelte az árakat, a Brent a Reuters szerint december óta 23%-ot erősödött, és 72,50 dollár/hordó körül járt. Csakhogy a világ legnagyobb importőre, Kína tipikusan akkor erősíti a vásárlást, amikor olcsó az olaj, és akkor fogja vissza, amikor drágul. Most pontosan ezt látni: Peking (és a kínai finomítók) átárazódó beszerzési stratégiával reagálnak, ami a következő hónapokban fékezheti az emelkedést — vagy legalábbis megváltoztathatja a sztori fókuszát a „headline-vezérelt” piacról a „fizikai kereslet” felé.

Az olajárak a hét elején közel hét hónapos csúcsokig emelkedtek, miközben a piac a közel-keleti geopolitikai kockázatokat és a közelgő amerikai–iráni tárgyalásokat árazzta. Elemzői vélemények szerint a mostani felár inkább „anticipáció”, mint tényleges kínálat-kiesés.

A Shell negyedik negyedéves profitja elmaradt a várakozásoktól, mégis folytatja a masszív részvény-visszavásárlást és emeli az osztalékot. Ez a kombináció egyértelmű üzenet: a menedzsment szerint még gyengébb árazási környezetben is a készpénztermelő képességre és a részvényesi hozamra érdemes fókuszálni.

Szerdán az olajár tovább emelkedett: a Reuters szerint a Brent 67,48 dollár, a WTI 63,49 dollár körül járt, miközben a piac a Közel-Keleti feszültség eszkalációját árazta. A háttérben a Reuters szerint az áll, hogy az USA lelőtt egy iráni drónt, és iráni fegyveres gyorsnaszádok egy amerikai zászló alatt futó tanker közelébe mentek a Hormuzi-szoros térségében. Ez a sztori klasszikusan a „kockázati prémium” története: nem feltétlenül azonnali fizikai hiányt áraztak, hanem a kockázatot.

Az olaj hétfőn nagyot zuhant: a piac egy része hirtelen „kiárazta” a közelmúlt geopolitikai prémiumát. A kiváltó ok forrás szerint az amerikai–iráni deeszkalációs jelzés, a dollár erősödése és az OPEC+ rövid távú kínálati döntése volt.

Budapest, 2022. augusztus 10., szerda (MTI) - A Mol egyeztetést folytatott az ukrán és az orosz féllel a Barátság vezeték újraindításáról, és átutalta az ukrajnai szakasz használatért fizetendő tranzitdíjat - közölte a társaság szerdán az MTI-vel.

Budapest, 2019. január 13., vasárnap (MTI) - Venezuela 28 éve a legkevesebb kőolajat, napi 1,245 millió hordót exportált tavaly, mivel a gazdasági válság visszavetette az olajtermelést.

Tartós lehet a hordónkénti 50-55 dolláros olajár, amennyiben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamai betartják termeléscsökkentési vállalásaikat - mondta Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. elemzője az M1 aktuális csatornán pénteken.

Jelentős olajkészletekre utaló jeleket találtak a Földközi tengerben az asdódi partoknál - közölte hétfőn az Iszrael Hajom (Izrael Ma) című izraeli napilap.

Tízéves mélypontra esik júliusban Oroszország Európába irányuló olajkivitele, miután az energiaóriás egyre több olajat szállít Ázsiába.