A 2026-os év elején még úgy tűnt, hogy több feltörekvő keleti gazdaságban folytatódhat a kamatcsökkentési ciklus. A növekedés lassul, az infláció több helyen mérséklődik, a döntéshozók pedig szeretnék újraindítani a hitel- és beruházási aktivitást. Csakhogy közben megérkezett az új energiasokk, ami hirtelen jóval szűkebbre húzta a jegybankok mozgásterét. A kérdés most már nem az, hogy van-e lazítási szándék, hanem az, hogy a háborús és inflációs környezet mennyit enged belőle.

Indonéziában a tőzsde hirtelen sokkot kapott: a befektetőket az rázta meg, hogy az MSCI az „investability” (befektethetőség) körüli kockázatok miatt befagyasztott egyes indexfrissítéseket, és ezzel együtt a piacon felmerült a lehetőség, hogy Indonézia akár frontier besorolásba is csúszhat. Egy ilyen lépés nem csak presztízskérdés: a benchmark státusz változása passzív tőkekiáramlást indíthat el, ami azonnal árfolyam- és likviditási nyomást okozhat.