A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa február 24-én 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 6,25%-ra, és a kamatfolyosó két szélét is lejjebb vitte. A döntés február 25-től hatályos. A lépés mögött az MNB szerint kedvezőbb inflációs környezet és stabil pénzpiaci feltételek állnak, ugyanakkor a jegybank hangsúlyozta: ez nem előre kijelölt kamatcsökkentési ciklus, hanem „ülésről ülésre”, adatvezérelt döntéssorozat.
Mit döntött az MNB pontosan?
A jegybank közleménye szerint a kamatszintek így módosultak:
- Alapkamat: 6,50% → 6,25%
- Egynapos (O/N) betéti ráta: 5,50% → 5,25%
- Egynapos (O/N) fedezett hitelráta: 7,50% → 7,25% A változás 2026. február 25-től érvényes.
Miért most lépett a jegybank?
Az MNB érvelése szerint a külső költségkörnyezet javulása és a korábban erősebb forint átszűrődése (pass-through) támogatja a dezinflációt. A jegybanki előrejelzés alapján az infláció a következő hónapokban a 3%-os cél alatt maradhat, később átmenetileg közelíthet a toleranciasáv felső széle felé; a tartós cél-elérés időzítésére a jegybank 2027 második felét említi.
A közlemény egyben azt is jelzi, hogy a globális növekedési kilátásokat és a befektetői hangulatot továbbra is kereskedelmi és geopolitikai feszültségek terhelik – vagyis a döntés nem „kockázatmentes térben” született.
A két leggyakoribb félreértés: „ciklus” és „automatikus forintgyengülés”
1) „Ez egy kamatcsökkentési ciklus kezdete.” A jegybank ennek épp az ellenkezőjét kommunikálja: óvatos, türelmes, adatvezérelt megközelítésről beszél, és kifejezetten „ülésről ülésre” döntést ígér.
2) „A kamatvágás után biztos gyengül a forint.” A forint mozgását nem egyedül a belföldi kamatszint határozza meg, hanem a teljes csomag: külső kockázati hangulat, hozamkülönbözet, energiaárak, valamint az, hogy a piac mennyire hisz az inflációs pályában. Az MNB külön kiemelte: a devizapiaci stabilitás kulcsfontosságú az inflációs várakozások csökkentésében – vagyis a forint nem „mellékes” a döntési függvényben.
Mit jelenthet mindez a mindennapokban?
Hitelek és betétek: rövid távon nem minden termék árazása mozog azonnal, de a kamatfolyosó lejjebb kerülése általában fokozatosan lecsorgó hatást hozhat bizonyos kamatozású hitelkondíciókban és pénzpiaci hozamokban – főleg akkor, ha a piac további vágásokat is elkezd árazni. Az MNB viszont pont azt üzeni, hogy a pálya nem előre lefektetett.
Állampapírhozamok: a hozamgörbe szempontjából a kulcskérdés az, hogy a befektetők mennyire tekintik tartósnak a dezinflációt és mennyire stabil a globális hangulat. Ha romlik a külső környezet (például kereskedelmi konfliktusok erősödnek), a hozamok egy része „külső okból” is megemelkedhet – akár a belföldi vágás ellenére.
Mit érdemes figyelni ma és holnap?
- Forintreakció: mennyire illeszkedik a döntés a piaci várakozásokhoz (meglepetés = nagyobb kilengés).
- Hozamgörbe: rövid vs hosszú hozamok elmozdulása (várakozások „beárazása”).
- Jegybanki kommunikáció folytatása: a hangsúlyok változása (inflációs kockázatok, devizapiaci stabilitás).
- A március 11-én publikálandó rövidített jegyzőkönyv: ebből derülhet ki, mennyire volt vita a döntés mögött.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.