A kávé ára sokaknak mostanában nem azért fáj, mert „hirtelen elszállt”, hanem mert észrevétlenül lett belőle drágább élmény: többet fizetsz ugyanazért, vagy ugyanannyit fizetsz kevesebbért. A háttérben nem csak a nyersanyagárak, hanem a bérek, az energia, a bérleti díjak és a csomagolás is dolgozik – és közben megjelent a kávé-shrinkflation is.

Nem csak a kávébab a sztori – de az is hullámzik

A kávé világpiaci ára 2025-ben extrém magas szinteket is elért, majd 2026 elején mérséklődést mutatott (a piaci árfolyamok volatilisek). Fontos csavar: a nyersanyagár sokszor késleltetve gyűrűzik át a pultig – a FAO szerint a nyerskávé-ár sokkjai jellemzően hónapok alatt jelennek meg a fogyasztói árakban, és a hatás elhúzódhat.

Vagyis amikor a vendég azt érzi, hogy „megint drágább lett a latte”, abban bőven lehet benne a korábbi drágulás utóhatása, nem feltétlenül az aznapi tőzsdei ár.

A láthatatlan áremelés: shrinkflation a pultnál

A shrinkflation klasszikusan azt jelenti, hogy ugyanazért az árért kisebb a mennyiség – de a kávénál ez gyakran finomabban jelenik meg:

  • Pohárméret csúszása: a „közepes” kicsit kisebb, a „nagy” lett az új közepes.
  • Recept-finomhangolás: kevesebb szirup, kevesebb tejhab, kisebb „shot-érzet”.
  • Extrákból lesz a profit: az alapár lassabban nő, viszont egyre több a feláras tétel (plusz shot, szirup, takeaway cup, decaf, növényi tej).

A növényi tej külön jó példa: 2026 elején több helyen látszik a „surcharge-vita” (felár eltörlése vs megtartása), mert a fogyasztók érzékenyek rá, a kávézók viszont költséget látnak benne.

Mi drágult valójában? Az „élmény” összetevői

A kávézóár nem csak a babból áll. Tipikusan ezek húzzák fel:

  • Bérköltség: a vendéglátás munkaerő-intenzív, a béremelés gyorsan beépül.
  • Energia: gépek, hűtés-fűtés, üzemeltetés.
  • Bérleti díj: a jó helyszín prémium.
  • Csomagolás: takeaway pohár, fedél, szalvéta – sokszor külön tételként vagy indirekt módon.
  • Logisztika és pörkölés: a FAO is kiemeli, hogy a nyersanyagár mellett a szállítás/pörkölés/csomagolás/kereskedelmi árrés erősen „puhítja” és szétteríti a hatást.

Mit csinálnak erre a láncok és a kávézók?

A túl direkt áremelés kockázatos (az ember fejben már nem „kávét” vesz, hanem „luxust”), ezért jönnek a finomabb megoldások:

  • Hűségprogram és app-kedvezmény (az alapár marad, a „jó ár” az appban van).
  • Value-menü / kisebb adag (olcsóbb belépőár, a kosárérték a kiegészítőkkel nő).
  • Szezonális italok (magasabb árrés, sztori-érték).
  • Bundle-logika (kávé + péksüti „csomagban” jobb áron).

És mit csinál a vevő? (Spoiler: nem mindig lemond)

A kávé sokaknak „kis luxus”: könnyebb lemondani egy nagyobb vásárlásról, mint a reggeli rituáléról. Emiatt gyakori vevői stratégiák:

  • Ritkábban, de jobbat (specialty kávé ritkábban).
  • Vissza az egyszerűbb italhoz (presszó/americano olcsóbb, mint a tejes italok).
  • Otthoni megoldás (gép, kapszula, őrlő) – és a kávézó marad „alkalom”.

A lényeg egy mondatban

A kávédrágulás nem csak árcédula-sztori, hanem ár + mennyiség + extrák története: ha úgy érzed, ugyanaz a latte „drágább lett”, lehet, hogy nem csak az ára nőtt, hanem az értéke változott.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.