Az EU-ban van egy közös alap: a munkaidő-szabályok szerint minden munkavállalónak legalább 4 hét, azaz 20 munkanap fizetett éves szabadság jár. Erre épülnek a tagállami rendszerek – de az, hogy a minimumon maradnak-e, vagy fölé mennek, országonként jelentősen eltér.

A témát nem érdemes „HR-apróságnak” elkönyvelni: a szabadságok és ünnepnapok száma munkanap-számot, termelési kapacitást, költségszerkezetet és szezonalitást mozgat – vagyis céges oldalon és makroszinten is érezhető.

Európai minimumok: 20 nap vs. a „bőkezűbb” országok

A Eurofound összefoglalói alapján sok ország a 20 napos EU-minimum környékén áll meg, mások viszont törvényben is magasabbra teszik a lécet. Példák:

  • 25 nap: például Ausztria, Dánia, Franciaország, Svédország
  • 22 nap: például Portugália, Spanyolország
  • 26 nap: Luxemburg

A törvény azonban csak a minimum: Eurofound szerint az EU-ban az átlagos, kollektív megállapodásokban rögzített éves szabadság 24,3 nap körül alakult – vagyis a gyakorlat sok helyen a törvényi minimum felett van.

Ünnepnapok: itt még nagyobb a szórás

A teljes „pihenőnap-csomagot” az állami ünnepnapok teszik igazán eltérővé. A Reuters egy EURES-adatokra épülő összesítése szerint Szlovákia az élmezőnyben volt 15 ünnepnappal, míg Hollandia és Dánia a sor végén 9 nappal. (Egy Euronews fact-check szintén a 9 ünnepnappal dolgozó országokat emelte ki az alsó sávban.)

Miért érdekes ez a cégeknek és a befektetőknek?

A szabadság- és ünnepnap-szint nemcsak „szociálpolitika”, hanem gazdasági paraméter.

1) Munkaintenzív ágazatok: költség és kapacitás

  • vendéglátás, kereskedelem, logisztika, ügyfélszolgálat: helyettesítési költség, túlóra, szolgáltatási szint.
  • termelés: leállások időzítése, karbantartás „ablakai”, készletezés.

2) Szezonalitás: fogyasztás és forgalom

  • hosszú hétvégék köré szerveződő költés (utazás, vendéglátás, retail),
  • közlekedés/energia: fogyasztási profilok eltolódása.

3) Politikai vita: „munkanap = GDP?” A kérdés makroszinten is előkerül: Franciaországban például a költségvetési vita részeként olyan javaslat is megjelent, hogy két ünnepnap eltörlésével növelnék a „termelékeny munkanapok” számát. Ez jól mutatja, hogy a naptár már gazdaságpolitikai eszköz is.

Magyar kitekintés: a minimum 20 nap, életkorral nő

Magyarországon a törvényi alapszabadság 20 munkanap, és életkorral emelkedik, vagyis a rendszer progresszíven ad plusz napokat – ezt több nemzetközi összefoglaló is rögzíti.

Tőzsdefigyelő-szög: mit érdemes figyelni?

  • Marzsérzékeny szektoroknál (munkaintenzív szolgáltatások) a magasabb „pihenőnap-csomag” növelheti a költségnyomást, ha nincs árazási erő.
  • Turizmus/retail esetén viszont a hosszú hétvégék gyakran „forgalommotorok” – a naptár itt bevételi sztori is.
  • Nemzetközi cégeknél a HR-verseny: a „szabadnap-csomag” egyre inkább versenyelem, nem csak juttatás.

Ez a cikk nem befektetési tanács.