http://hu.euronews.com/2018/06/22/sajat-labara-all...

A GÖRÖG VÁLSÁG VALÓJÁBAN NEM LÉTEZIK. Jómagam ezért sem látom értelmét ezen rugózni, erről írni. Az egész egy bulvárkacsa, a tőzsdei média gumicsontja, amivel a monoton, unalmas tőzsdei bulvárhíreket felpezsdíthetik. A görög “válságnak” ugyanis valójában nincs semmilyen nemzetközi kisugárzása. Semmilyen hatása nincs a nemzetközi tőkepiacokra, tőzsdékre, devizapiacokra, kötvénypiacokra, semmire. Ha a görög “válság” elmúlt két évének híreit, és a tavaszi államcsődöt megjelöljük bármely tőkepiaci grafikonon, látható, hogy ezeknek valójában az ég világon semmilyen tartós hatásuk nem volt semmire. A német és amerikai részvényindexek 100% emelkedés után továbbra is csúcsközelben tartózkodnak. Az euró erőssebb mint 2 éve volt, 50%-kal erősebb mint 10 éve volt, és kétszer olyan erős mint a német márka a 70-80as éveiben. Azaz az euró továbbra is rendkívül erős és túlértékelt. A tavaszi görög államcsőd ellenére a magyar államkötvények árfolyama a kamatozáson felül idén 10-20%-kal emelkedett, hasonlóan a forint 15%-os erősödéséhez, vagyis 10-15 éves magyar kötvényekkel euróban számolva fél év alatt 30-40%-ot lehetett kaszálni, úgy, hogy közben görög államcsőd volt, és dicső vezérünk már fél éve elkergette az EU-t és IMF-t. A BUX index is 20%-kal feljebb van, mint ősszel, amikortól ráadásul elkezdődött a hazai tőzsdei cégek halálra adóztatása. A nemzetközi tőkepiacokat abszolút nem érdekli a görög válság – ahogy egyébként a világgazdaság valós horrorhírcunamija sem –a tőzsdék minden körülmények között emelkedni akarnak, mint a héliumos lufik. Nulla, nulla, nulla nemzetközi hatása van görög “válságnak”.

Görögországon belül persze érzékelhető válság, amely abból ered, hogy az elmúlt 10 évben háromszor jobban éltek a görögök, mint amit megengedhettek volna maguknak – és ezt ugye nem is ők engedték meg maguknak, hanem a görög állam hitelezői – most viszont hőbörög a görög, hogy most már csak kétszer olyan jól élhetnek, mint amit megengedhetnének maguknak. De hát akkor jobb híján majd csak kétszer olyan jól fognak élni a görögök más pénzén, mint amit saját maguk megengedhetnének maguknak. Ahogy Mr.Panosz is mondja: “Nem a görögöknek kell aggódniuk. Hanem azoknak, akik pénzt adnak a görögöknek.” :-) A görög válság nyertese a görögök, hiszen sokkal sokkal sokkal jobban élnek azáltal, hogy ebbe az egészbe belelavírozták magukat... más pénzén. :-)

A görög válság megoldása a kezdetektől fogva triviális: Mivel nem tudnak, és nem is akarnak visszafizetni, ezért a jövőben folytatódik az államcsődsorozat, mellyel végül fityiszt mutatva hitelezőinek megszabadulnak az adósságuk 80-90-100%-ától, majd a hitelpiacoktól elszigetelődve nullszaldós költségvetésekkel jön a reális valóság, azaz addig nyújtózkodhatnak majd csak, ameddig a takarójuk ér.

Varoufakis mesél a pénzügyminiszteri kalandjairól, tárgyalásairól, tapasztalatairól... :)

http://www.facebook.com/AthensLiveGr/videos/1707238332881530/

Ezért kell kihasználni ezt a kis szép uppos időt.

Nem tetszik amikor más zsebében turkálnak. Miért kellene ingyen tartania az előadásait. Melyik pénzügyes Teréz apa? Akik ezt kinyomozzák inkább le szeretnék járatni mert beindított egy újbalos mozgalmat.

("a mozgalom célja Európa széttöredezettségének megszüntetése, és harmadik alternatívát szeretnének ajánlani a „bábként viselkedő nemzetállamok” és „az antidemokratikus uniós struktúrák” mellett.

Varufakisz szerint ugyanis nem kell visszatérni a nemzetállami keretekhez, de nem kell behódolni sem az uniós bürokrácia előtt.")

http://444.hu/2016/01/04/janisz-varufakisz-paneuropai-baloldali-mozgalmat-epit

ez a probléma vele, még gondot okozhat.:)

újra töltve

Greek lenders are expected to reports billions of euros in losses for 2015 when they report their annual results later this week, but even that isn’t the biggest problem on bankers’ minds right now.

Egy külföldi előadásért akár 18 és fél millió forintot is elkér Jánisz Varufákisz. A volt pénzügyminisztert Athénban azzal vádolják, hogy súlyos pénzeket keres a görög gazdasági válságon.

Ha Görögországnak nem is, a saját karrierjének mindenképpen jót tett Jánisz Varufákisz azzal, hogy elvállalta a pénzügyminiszteri posztot. A politikus azóta

egy beszédért 60 ezer eurót,

azaz 18 és fél millió forintot kér. Athénban most azzal vádolják, hogy profitál az ország pénzügyi válságából.

Varufákisz mindössze öt hónapig volt pénzügyminiszter, de ennyi idő alatt is sikerült hírnevet szereznie magának. Nem elég, hogy bőrkabátban, motoron járt a legfontosabb tárgyalásokra is, hevesen támadta az Európai Uniót, különösen Angela Merkel német kancellárt az Athénra erőltetett megszorítások miatt.

Posztjáról a mentőcsomagról kiírt görögországi népszavazás után lemondott, de úgy tűnik, a munkanélküliségtől nem kell félnie. Egy athéni hetilap információi szerint a közgazdászprofesszor

szerződést kötött egy londoni székhelyű ügynökséggel,

amely szónokokat közvetít ki rendezvényekre. Azt állítják, Varufákisz 60 ezer eurót, azaz több mint 18 és fél millió forintot kér egy Európán kívül elmondott beszédért.

A volt pénzügyminiszter az európai vendéglátókkal jóval nagyvonalúbb, nekik csak ötezer eurót (másfél millió forintot) kell fizetniük azért, hogy élőben hallgathassák.

Sőt, ha egyetemek hívják meg, a tarifa 1500 euróra (félmillió forintra) csökken.

Varufákisz ráadásul a luxust is megköveteli, szerződésében szerepel az első osztályú repülőjegy, szállás, repülőtéri transzfer és étkezés biztosítása is.

Az ügynökség vezetője nem erősítette meg, de nem is cáfolta a lap értesüléseit. Mint írták, az összeg rengeteg mindentől függ.

„Mr. Varufákisz a görög kormány vezető tagja volt, így nyilvánvalóan magas összeget követel. Jelen pillanatban pedig nagyon keresett előadó”

– tette hozzá.

Milyen csendes már a topik... :)

Tévévitát tartottak Görögországban a közelgő választás miniszterelnök-jelöltjei között. A műsor legérdekesebb része természetesen a legesélyesebb két párt, a Sziriza és a liberális-konzervatív Új Demokrácia párt kormányfőjelöltjei, Alekszisz Ciprasz és Evangelosz Meimarakisz közötti szócsata volt.

Ciprasz a Sziriza kormányzását próbálta védeni azzal, hogy bár végül valóban elfogadták a hitelezők által Görögországra erőltetett megszorításcsomagot, de a korábbi miniszterelnök szerint kormánya ésszerű kompromisszumot tudott kiharcolni.

Meimarakisz szerint viszont a Sziriza lényegében semmit nem csinált, csak húzta az időt. Az Új Demokrácia jelöltje szerint ugyanis már akkor el kellett volna fogadni a megszorítócsomagot, amikor Cipraszék hatalomra kerültek, és akkor nem szenvedett volna ennyit a görög gazdaság. Meimarakisz ezen kívül azzal is vádolta Cipraszt, hogy a Sziriza-kormány a szerencsétlenkedésével elijesztette a befektetőket Görögországból. Az meg, hogy végül mégis elfogadták a megszorítócsomagot, Meimarakisz szerint a Sziriza eredeti terveinek kudarcát bizonyítja.

Ciprasz eredetileg azért mondatta le kormányát, mert az új választáson remélt nagyobb felhatalmazást szerezni a megszorítócsomagban előírt reformokhoz. Terve viszont visszafelé is elsülhet, a közvélemény-kutatások szerint legalábbis a Sziriza fej-fej mellett áll az Új Demokráciával. Így mindkét párt kisebb görög pártokkal kényszerülne koalíciót kötni győzelem esetén, ezért próbálja a Sziriza és az Új Demokrácia is az ingadozó szavazókat megszólítani. Ők nagyon sokan vannak, és a megszorításokból és a görög politikai rendszer hülyeségeiből is elegük van.

olcson vették:

Most felgyorsultak az események, a Ciprasz-kormány engedélyt adott arra, hogy a Fraport megvásárolja a görög repülőtereket, az erről szóló dokumentumot több miniszter, köztük a görög gazdasági miniszter, Jeórjiosz Sztatakisz is aláírta.

A német cég összesen 1,23 milliárd eurót fizet a jogokért, ez az egyik legnagyobb összegű privatizáció, amit a válság kitörése óta Görögországban végrehajtottak.

A Fraport 14 repülőtért, köztük a második legnagyobb görög város, Szaloniki repülőterét, és Kréta, Rodosz, Míkonosz, és Szantorini repterének üzemeltetését is megszerezné.

hät ja

jo ez a vilägbajnok magyar äfa..