​A hét egyik legfontosabb piaci története az volt, hogy a közel-keleti háborús eszkaláció egyszerre lökte feljebb az olajárat, rázta meg a kötvénypiacokat és írta át a kamatvágási várakozásokat. A befektetők néhány nap alatt átváltottak a „lassan enyhülő infláció” forgatókönyvről arra a félelemre, hogy az energiaár-sokk újra megnehezítheti a jegybankok dolgát.

A leglátványosabb mozgás az olajban jött. A Reuters pénteki összefoglalója szerint a Brent és a WTI is a legnagyobb heti emelkedése felé tartott azóta, hogy Oroszország 2022-ben teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. A piac attól tartott, hogy a közel-keleti konfliktus tartósan zavarhatja az energiaexportot és a szállítást, különösen a Hormuzi-szoros környékén.

Ez azért ennyire fontos, mert az olaj nem csupán egy árupiaci sztori. Ha az energia tartósan drágul, az gyorsan megjelenhet az inflációs várakozásokban, a vállalati költségekben, a szállításban és végső soron a fogyasztói árakban is. A Reuters szerint a kötvénypiac éppen ezt kezdte újraárazni: a rövid lejáratú állampapírok hozamai több nagy piacon is meredeken emelkedtek, mert a befektetők kevesebb és későbbi kamatcsökkentést kezdtek várni.

A hét egyik fontos tanulsága az volt, hogy a piacok mennyire gyorsan tudnak átállni egyik narratíváról a másikra. Néhány nappal korábban még sok szó esett arról, hogy az infláció fokozatosan szelídül, és a jegybankoknak megnyílhat a tér a lazításra. Most viszont újra az lett a fő kérdés, hogy a dráguló energia mennyire zárhatja be ezt az ablakot. Még úgy is, hogy az EKB részéről érkezett olyan nyilatkozat, amely szerint a mostani olajár-ugrás önmagában még nem feltétlenül billenti ki a monetáris politikát a jelenlegi pályáról.

A részvénypiacok szintén idegesen reagáltak. Az európai részvények és az amerikai határidős indexek pénteken is hullámzó teljesítményt mutattak, miközben a dollár erősödött, az amerikai állampapírok estek, és a befektetők egy része csökkentette a részvénykitettségét. A Reuters külön is kiemelte, hogy az amerikai és globális részvényalapokból is tőkekiáramlás indult meg a geopolitikai aggodalmak erősödése miatt.

A mostani helyzet azért különösen kellemetlen, mert a piac egy olyan kombinációt kezdettől fogva nehezen kezel: a magasabb energiaár ugyanis egyszerre ronthatja a növekedési kilátásokat és emelheti az inflációs kockázatot. Ez az a környezet, ahol a jegybankok mozgástere szűkül, a kötvények sérülékenyebbé válnak, a részvénypiacon pedig felértékelődik, mely cégek tudják áthárítani a költségeiket, és melyek nem.

Befektetői szemmel ezért most nem az a legfontosabb kérdés, hogy egy-egy index éppen zöldben vagy pirosban zárt-e. A döntő kérdés az, hogy ez egy rövid életű háborús sokk marad-e, vagy olyan energiapiaci fordulat kezdődött, amely hetekre-hónapokra is átírhatja az inflációs és kamatpályáról alkotott képet. Ha az olaj magasabban ragad, abból nemcsak újabb headlinesztori lesz, hanem konkrét profitvárakozás-, hozam- és értékeltség-átárazás is.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.