A legtöbb befektető reflexből az olajat nézi, amikor közel-keleti konfliktus van. Csakhogy Ázsiában sok gazdaság számára a földgáz (különösen az LNG) legalább akkora – néha nagyobb – kockázat, mert közvetlenül hat az áramtermelésre, az ipari költségekre és a devizapiacokra. Most ez a csatorna erősödött fel: több anyag is arról szól, hogy az LNG-árak megugrottak, miután Katar oldaláról kiesés/force majeure jellegű üzenetek kerültek a piacra.

Miért „másik sport” az LNG az olajhoz képest?

Az LNG piac:

  • kevésbé rugalmas rövid távon (a szállítási lánc és a szerződéses struktúra merevebb),
  • az áramtermelés miatt nagyon gyorsan átgyűrűzhet az ipari költségekbe,
  • és bizonyos országoknál nincsenek egyszerű alternatívák (nem tudnak „csak úgy” máshonnan gázt venni).

A Reuters energia-piaci összefoglalója szerint a gázárak is emelkedtek, miután Katar force majeure-t jelentett LNG-export kapcsán (a szélesebb konfliktus és ellátási kockázatok közepette).

Miért pont Ázsia sérülékeny?

A MUFG elemzése szerint a Hormuzon átmenő LNG jelentős része Ázsiába tart, és a katari kiesés a régióban érezhetően feljebb tolhatja az árakat. A MUFG külön kiemeli, hogy Dél-Korea és Tajvan különösen kitett, mert:

  • magas a gáz szerepe az áramtermelésben,
  • szinte teljesen importra szorulnak,
  • így egy tartósan magas LNG-ár gyorsan inflációs és növekedési problémává válhat.

Mit jelent ez a piacoknak – feltételekkel

  • Ha az LNG-árak tartósan magasak maradnak, akkor nő az energiavezérelt infláció kockázata, és a jegybankok óvatosabbak lehetnek.
  • Ha az ellátási zavar rövid (napok-hetek), akkor a piac gyorsan „visszatekerheti” a prémium egy részét, de a sérülékenység tudata megmarad.
  • Ha a konfliktus a szállítási útvonalakat is tartósan drágítja (biztosítás, kerülőút), akkor az LNG landed costja akkor is magas maradhat, ha a spot ár már enyhül.

A Guardian összefoglalója is arra utal, hogy az ázsiai részvénypiacok ugyan visszapattantak a nagy esésből, de az energiaárak (olaj és gáz) emelkedése továbbra is meghatározó kockázat maradt, és az európai gázárakra is hatott a katari helyzet.

Mit figyelj a következő napokban?

  1. Katar üzenetei: mennyi ideig tart a kiesés/korlátozás, mennyi kapacitást érint?
  2. Ázsiai importőrök reakciói: spot vásárlás erősödik vagy visszafogják?
  3. Villamosenergia-piac: ahol a gáz domináns, ott az áramár és ipari költség gyorsan jelezhet.
  4. Devizapiac (Asia FX): az energiaimport-sokk sokszor előbb látszik a devizákon, mint a részvényeken.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.