2026 februárjában a globális portfóliók egyik legérdekesebb mozgása nem egyetlen részvény, hanem az irányváltás: a befektetők rekordösszegeket irányítanak európai részvényalapokba, miközben az USA-súly (különösen a nagy tech) sok portfólióban évek óta „túlzsúfolttá” vált. A történet nem csak arról szól, hogy Európa olcsóbb — hanem arról is, hogy a kockázati térkép változik: geopolitika, kamatpálya, szektorszerkezet és profitvárakozások együtt alakítják, hogy hova érdemes átcsoportosítani.
Mit látunk a számokban: tényleg rekord a beáramlás?
A Financial Times EPFR-adatokra hivatkozva arról írt, hogy az európai részvényekbe rekord ütemben érkezik friss tőke, egyes hetekben nagyságrendileg 10 milliárd dollár körüli beáramlással. A cikk szerint ennek egyik motorja az amerikai piac magas értékeltsége, valamint az AI-narratíva körüli óvatosabb hangulat (azaz: „túl sok jó hír már be van árazva”).
A Reuters alapáramlási összefoglalója szintén azt mutatta, hogy a globális részvényalapokba erős pénz érkezett, és ebben az európai részvényalapok kiemelkedően szerepeltek.
Miért most? A rotáció mögötti négy mozgatórugó
1) Értékeltség + koncentráció: az USA-kitettség sok portfólióban „túl nagy” A globális indexekben az USA súlya és ezen belül a nagy technológiai részvények koncentrációja extrém magas. Ha a befektető kockázatot akar csökkenteni, nem kell mindenből eladnia: elég a legzsúfoltabb irányból kivenni, és Európában „visszatenni” egy részét.
2) Szektorszerkezet: Európa „másképp” van összerakva Európa indexei általában nagyobb súllyal tartalmaznak bankokat, ipart, egészségügyet, energia- és védelmi cégeket. Ez sok befektetőnek azért vonzó, mert (a) jobban illik magasabb kamatkörnyezethez, (b) geopolitikai helyzetben a védelmi/energia sztori is erősebb lehet, (c) kevésbé „egy sztori” mozgatja.
3) Kamatpálya és deviza: Európa mint „alternatív duration” Ha a piac azt várja, hogy a kamatcsökkentések közelednek, a részvények értékeltsége javulhat. Ugyanakkor, ha az USA-ban a kamatcsökkentési várakozások halogatódnak, a befektetők egy része Európában kereshet jobb kockázat/hozam profilt.
4) Politikai/stratégiai költés: védelmi és ipari ciklus A védelmi és ipari megrendelési ciklusok többévesek. Ha a piac elhiszi, hogy ez nem egyszeri költekezés, hanem tartós program, az európai részvények „alapját” erősítheti.
Mi lehet ebből a magyar olvasónak? „Másodkörös” hatások
Egy európai felülsúlyozási hullám nem automatikusan jó a magyar részvénypiacnak — de három csatornán keresztül mégis fontos lehet:
- Régiós kockázati prémium: ha a befektetők Európában komfortosabban érzik magukat, a CEE-kitettség is könnyebben jöhet szóba (feltéve, hogy nincs külön régiós sokk).
- Bank- és ipari narratíva: Európában a bankok és ipar felülteljesítése közvetetten ráirányíthatja a figyelmet a magyar/regiós szektorokra is.
- Devizahatás: a tőkeáramlások és a risk-on hangulat gyakran támogatja a régiós devizákat, de ez nagyon érzékeny a geopolitikai hírfolyamra.
Kockázatok: miért lehet ez csak taktikai hullám?
Az FT is utalt rá, hogy sok befektető szelektív (részvény- és szektorválasztó), nem „vak indexvásárló”. A fő kockázatok:
- Profitpálya: Európában tartós felülteljesítéshez a profitvárakozásoknak is javulniuk kell (nem elég, hogy olcsó).
- Geopolitika: ha a feszültség romlik, Európa közvetlenebb kitettsége miatt a rotáció gyorsan megfordulhat.
- „Zsúfoltság” Európában is: ha túl sokan ugyanarra a trade-re ülnek (defense/banks), a legkisebb rossz hír is fordulatot okozhat.
Mit figyelj a következő 7–14 napban? (gyors checklist)
- Alapáramlási adatok: tartós-e a beáramlás vagy egyszeri kiugrás?
- Európai gyorsjelentések: javulnak-e a 2026-os profitvárakozások?
- Szektorarányok: széles-e a rali, vagy csak védelem/bank húz?
- Geopolitikai headline-ok: egy rossz hét könnyen visszaterelheti a pénzt az USA-ba.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.