A római San Lorenzo in Lucina-bazilika egyik kápolnájában látható, frissen restaurált angyal/kerub arca az elmúlt napokban azért került reflektorfénybe, mert sokak szerint feltűnően hasonlít Giorgia Melonire. A történet a klasszikus „helyi ügyből országos sztori” mintát követte: a képről először az olasz média kezdett cikkezni, majd a bazilika megtelt kíváncsiskodókkal, és a római egyházmegye is vizsgálatot rendelt el.
Mi történt pontosan?
Az olasz beszámolók szerint a kérdéses ábrázolás a Feszület-kápolnához kötődött, ahol II. Umberto mellszobra mögött két kerub díszítette a falat: az egyik a Savoja-ház koronáját, a másik pedig (a vita tárgyát képező) Olaszország térképét tartotta. A festményeket a helyszíni történeti leírások alapján korábban is restaurálták, és a mostani beavatkozás után lett „Meloni-szerű” a jobboldali angyal arca – miközben több forrás is azt írta: a restaurálás előtt a kerub arca „általánosabb”, kevésbé felismerhető volt.
Mit lépett a római egyházmegye?
A katolikus sajtó (például az Avvenire) és más olasz lapok beszámolói szerint a római egyházmegye határozottan jelezte: a szent művészet képi világa nem válhat „nem megfelelő” célú felhasználás eszközévé, ezért vizsgálat indult a körülmények tisztázására. A hangsúly láthatóan azon volt, hogy mi számít elfogadható restaurálásnak, és hol kezdődik a „szándékos rárajzolás / aktualizálás” gyanúja.
Mit vizsgált az állam (műemlékvédelem)?
Több olasz forrás arról írt, hogy a Ministero della Cultura és a műemlékvédelmi szervek (soprintendenza) is ránéztek az ügyre, hogy megállapítsák: a beavatkozás megfelelt-e a védett kulturális javakra vonatkozó restaurálási elveknek és engedélyezési rendnek. A sajtóban név szerint is megjelent Alessandro Giuli mint kulturális miniszter, akinek a tárcája felé is gyorsan felkúszott a téma.
Olasz sajtóhangulat: egyszerre mém és intézményi ügy
- A la Repubblica a jelenséget inkább „mai olasz politikai popkultúra a templomfalon” nézőpontból fogta meg, kiemelve, hogy a miniszterelnök maga is ironizált a hasonlóságon.
- A Corriere della Sera római kiadása részletesebben bontotta ki a helyszínt és a kápolna kontextusát, valamint azt, hogyan lett a „nézni akarják” típusú érdeklődésből gyorsan politikai- és műemlékvédelmi kérdés.
- A Sky TG24 és más hírszolgáltatók már arról is írtak, hogy a festmény módosítása reális opció lehet, ha az egyházi és a műemlékvédelmi álláspont végül ebbe az irányba megy.
Mi lehet a végkimenetel?
Az eddig megjelent olasz anyagok alapján három forgatókönyv látszott:
- Marad, de magyarázattal: a felek lezárják az ügyet azzal, hogy a hasonlóság „belelátás”, és a restaurálás szakmai keretek között zajlott.
- Finom retus: a vitatott arcvonásokat úgy módosítják, hogy ne idézzen kortárs személyt (ez tűnt a legvalószínűbb „konfliktuscsökkentő” megoldásnak a tudósítások hangneme alapján).
- Szélesebb restaurálási/protokollvita: precedensvita arról, mennyi „alkotói szabadság” fér bele egy védett, liturgikus térben lévő festés restaurálásába – főleg, ha az eredeti vázlatok/dokumentáció hiányos.
Ami külön érdekes: az ügy pár nap alatt megmutatta, hogyan lesz a restaurálásból egyszerre (1) kulturális-örökségvédelmi kérdés, (2) egyházi kommunikációs kihívás, és (3) turistacsalogató „élő meme” – ráadásul mindez egy olyan helyszínen, ami karnyújtásnyira volt a politikai intézményektől.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.