2025 őszén egy kevéssé ismert, mégis kulcsfontosságú európai chipgyártó került a geopolitikai kötélhúzás közepébe. A Nijmegenben székelő Nexperia nem az AI-forradalom csúcsprocesszorait gyártja, hanem azt a „szürke zónát” uralja, ami nélkül nem indul autó, nem működik ipari vezérlés, és nem stabil a fogyasztói elektronika: diódák, tranzisztorok, MOSFET-ek, ESD-védelem, logikai és analóg chipek.

A cég körül azonban 2025–2026-ra nem a termékportfólió, hanem a tulajdonosi és irányítási vita lett a fő téma: a kínai Wingtech (mint anyavállalat) és a holland/europai menedzsment konfliktusa a Reuters és más nemzetközi lapok szerint ellátási zavarokig és autóipari hiányokig jutott, miközben a holland állam példátlan lépéssel beavatkozott a cég feletti kontrollba.

Mit gyárt a Nexperia – és miért stratégiai a „nem csúcschip” is?

A Nexperia saját leírása szerint „essential semiconductors” gyártó: olyan alkatrészeket szállít, amelyek „szinte minden elektronikai design alapfunkcióját” adják, különösen az autóipari és ipari alkalmazásokban. A vállalati factsheet alapján a Nexperia évente akár 100 milliárd darab félvezetőt szállít világszerte.

A működés felépítése tipikus globális modell: a Reuters szerint a chipek döntő része Európában készül, de a késztermékek jelentős részét Kínában csomagolják (a Reuters egy forrásanyagban kb. 70%-os kínai csomagolási arányt említ). Ez a struktúra békeidőben olcsó és skálázható, válságban viszont könnyen ellátási töréspont.

A holland állami beavatkozás: mi történt 2025. szeptember 30-án?

1) „A holland állam átvette a kontrollt” – nemzetbiztonsági indoklással

A Reuters több anyagában is azt írta, hogy 2025. szeptember 30-án a holland kormány megragadta az irányítást a Nexperia felett. Az indoklás lényege: a holland állam attól tartott, hogy a cég működését és szellemi tulajdonát (IP) Kínába viszik át, illetve hogy a vállalat „kiüresítése” (gutted) történhet meg.

Ez a lépés a nemzetközi sajtóban „ritka” és rendkívüli intézkedésként jelent meg: egy nyugat-európai állam kínai tulajdonú félvezetős cégnél élt olyan eszközzel, ami ténylegesen a vállalatirányítási kontroll átstrukturálását eredményezte.

2) A holland kormány később visszavonult a közvetlen beavatkozástól – diplomáciai okokból

A történet fontos fordulata, hogy a Reuters szerint a holland kormány később visszavonta / felfüggesztette a közvetlen beavatkozást, és tárgyalásos útra próbálta terelni az ügyet Kínával. A Reuters januári anyaga konkrétan úgy fogalmaz, hogy a kormány „később visszavonta a lépést”.

A lényeg: a beavatkozás nem „lezárt ügy”, inkább egy olyan állami nyomásgyakorló lépés volt, amely után a vita részben bírósági és vállalatirányítási csatatérre került át.

3) A vállalatirányítási csata: bírósági lépések, menedzsmentcsere, „zárolt” kontroll

A Reuters szerint a szeptember 30-i állami beavatkozást követően az amszterdami Enterprise Chamber (vállalatirányítási ügyekben eljáró bírósági fórum) felfüggesztette a vezérigazgatót, és a vállalati részesedések feletti kontrollt egy holland jogász kezébe adta. A kínai tulajdonosi oldal (Wingtech) ezt vitatta, és a Reuters beszámolója szerint a konfliktus több jogi szinten is folytatódott, beleértve a holland legfelsőbb bíróságot érintő lépéseket.

2026. január 14-én a Reuters és más források szerint ismét nyilvános bírósági szakaszba lépett az ügy: a vita középpontjában az állt, induljon-e formális vizsgálat (mismanagement vizsgálat), és hogyan alakuljon vissza (vagy ne alakuljon vissza) a kínai tulajdonosi kontroll.

4) Ellátási lánc, autóipari pánik: amikor egy „alapchip” is meg tudja fogni a gyártósort

A konfliktus nem maradt jogi papírok szintjén. A Reuters szerint a vita kihatott a wafer-ek (chip-alapanyag) Európából Kínába történő küldésére is, és ez autógyártói ellátási hiányt eredményezhetett. Egy másik Reuters-anyag szerint a Nexperia felfüggesztette wafer-szállításait a kínai összeszerelő üzem felé, amit a cég (a Reuters szerint) szerződéses/pénzügyi vitával is indokolt; az autóipar pedig riasztást kapott a lehetséges termelési hatásokról.

A geopolitikai dimenziót tovább erősítette, hogy a Reuters szerint 2025 októberében a kínai hatóságok exportkorlátozó lépéseket hoztak a Nexperia kínai üzeméből kifelé irányuló szállításokra, ami tovább növelte a bizonytalanságot.

5) A következő szint: nemzetközi jogvita és kártérítési igény

2026 januárjára a vita a Reuters szerint már túlmutatott a holland bíróságokon is: a Wingtech nemzetközi választottbírósági eljárást (arbitration) készített elő a holland állammal szemben, akár 8 milliárd dollár nagyságrendű igénnyel, egy kétoldalú befektetésvédelmi egyezményre hivatkozva.

Ez azért fontos, mert innentől a Nexperia-ügy nem pusztán „cégper”: állam kontra külföldi befektető jellegű, precedens-ízű történetté válhat Európában.