Berlin, 2019. július 29., hétfő (MTI) - Az ingatlanok túlértékelődésének veszélyére figyelmeztet az Európai Központi Bank (EKB) keretében működő Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) hétfőn kiadott éves jelentésében.

A 2018 áprilisától 2019 márciusáig tartó időszakról szóló elemzés bevezetőjében Mario Draghi, az EKB elnöke kiemelte: "a lakó- és a kereskedelmi ingatlanok árának további emelkedése arra utal, hogy néhány piacon túlértékeltség alakult ki".

Az ERKT szakértői a jelentésben kifejtették: az alacsony hitelkamatok és az utóbbi években jellemző viszonylag kedvező gazdasági feltételek a lakáshitelek iránti kereslet "nagyon dinamikus" növekedéséhez és a "lakóingatlanok árának jelentős emelkedéséhez" vezettek az Európai Unió számos tagországában. Ezek a folyamatok egyes nemzetgazdaságokban a háztartások fokozódó lakásvásárlási célú eladósodásához is vezettek, "a lakáspiac így érzékennyé válik a gazdasági környezet változásaira" - áll a jelentésben, amely szerint a lakások drágulása sok EU-tagországban "együtt jár a túlértékeltség jeleivel, ami veszteségeket okozhat a bankoknak és az ingatlanfinanszírozásban résztvevő pénzügyi közvetítőknek, ha komoly lejtmenet kezdődne az ingatlanpiacon". A többi között azt is kifejtették, hogy a vizsgált időszakban számos országban bevezettek vagy megújítottak intézkedéseket az ingatlanpiaci fejleményekből fakadó kockázatok kezelésére, a többi között Belgiumban, Svédországban, Csehországban és Szlovákiában. A magyarországi ingatlanpiaci fejleményekről nem szól külön, részletesen az ERKT elemzése. A testületet 2010-ben hozták létre, a két évvel korábban elmélyült globális pénzügyi válság tanulságaképpen. Feladata az európai pénzügyi rendszerben és gazdaságban fellelhető rendszerkockázat forrásainak folyamatos tanulmányozása. Éves jelentésében négy fő kockázatot mutatott ki, ezek a kockázati felárak alakulása a globális pénzügyi piacokon, az EU-ban működő bankok, biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak mérlegeiben mutatkozó tartós hiányosságok, a tagországi állami, vállalati és lakossági adósság fenntarthatósági problémái, valamint a befektetési alapok ágazatában jelentkező sérülékenység és az úgynevezett árnyékbankok - a bankrendszer keretén kívül működő hitelközvetítő szervezetek - tevékenységéből eredő kockázatok.