London, 2019. június 25., kedd (MTI) - Londoni pénzügyi elemzők szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikájának normalizálási folyamata meglehetősen lassú ütemű és fokozatos lesz. Idei kamatemelést a londoni elemzői közösség nem vár.

A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzőstábja az MNB monetáris tanácsának keddi kamatdöntő üléséről összeállított helyzetértékelésében kiemelte, hogy az egyetlen normalizálási lépés a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás csökkentése volt a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról 200-400 milliárd forintra, de az MNB a kamatokhoz ezúttal nem nyúlt.

A ház londoni elemzői szerint összességében az látható, hogy az MNB "nemigen vágyik" pro-aktív monetáris szigorító lépések megtételére, az egyértelmű és széles bázisú inflációs nyomás ellenére sem. A Morgan Stanley közgazdászai szerint ennek alapján az MNB monetáris politikájának lassú ütemű normalizálása várható. A cég elemzői keddi előrejelzésükben felidézték minap ismertetett év közepi átfogó helyzetértékelésüket, amelyben szintén azt valószínűsítették, hogy a magyar monetáris politikában nem várható jelentősebb szigorítás a robusztus növekedés és az ezt kísérő inflációs nyomás ellenére sem. A ház szerint az elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank a további negyedéves inflációs jelentések kiadásával egy időben bejelent valamelyes szigorítási intézkedéseket, de "egyáltalán nem lehet biztosra venni még ezt sem". A Morgan Stanley londoni szakértői nemrégiben Budapesten jártak, és erről szóló ismertetésükben is közölték: tájékozódó tárgyalásaik csak megerősítették azt a várakozásukat, hogy az MNB nem fog sietni a monetáris politika normalizálásával, különösen akkor, ha az euróövezeti jegybank (EKB) nem kezd szigorítási ciklusba a közeljövőben. A cég szerint ebben a környezetben úgy tűnik, hogy a BUBOR ráta konvergenciája a 0,90 százalékos MNB-alapkamathoz legkorábban 2020 második felében valószínű, "hacsak nem még ennél is később". A Bank of America-Merrill Lynch globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a minap szintén tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, és erről összeállított beszámolójukban kiemelték: jóllehet a magyar gazdaságban erős az inflációs nyomás, ennek ellenére az MNB a következő hat hónapban is "találhat magának indokokat a tétlenségre". A ház szerint a magyar jegybank támaszkodhat például arra, hogy az újonnan meghirdetett lakossági állampapír-értékesítési program, valamint a beruházások terén feszesebbé váló költségvetési irányvonal önmagában valamelyes szigorítási hatással jár a magyar gazdaságban érvényesülő keresleti nyomás enyhítése révén, a romló külső környezet pedig az importált inflációt csökkenti. Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői az MNB keddi kamatdöntő ülését kommentáló értékelésükben ugyanakkor azt emelték ki, hogy a tizenkét hónapos mozgó bázison mért folyómérleg-egyenleg többlete a hazai össztermék (GDP) 0,1 százalékára szűkült az idei első negyedévben a 2016 negyedik negyedében mért 6,2 százalékos legutóbbi csúcsról. A ház várakozása az, hogy a folyómérleg-egyenleg 2020 végéig 3 százalékos GDP-arányos mínuszba fordul, és ez a Capital Economics elemzői szerint érzékennyé teheti a forintot a tőkeáramlások változására. A cég keddi előrejelzése szerint ebben a környezetben - tekintettel a befektetői kockázatvállalási hajlandóság várható csökkenésére is a romló globális növekedési kilátások közepette - a forint a jelenlegi 323 forint/euró körüli szintekről 2020 végéig 335 forint/euróra gyengül. A Capital Economics szerint ez az árfolyamszint már valószínűleg a monetáris politika feszesebbre vonására készteti majd az MNB-t, bár a cég londoni elemzői is azt valószínűsítik, hogy ez fokozatos ütemű szigorítási ciklus lesz, mivel "az MNB nagyon enyhe (monetáris) alapállású intézmény". A ház mindezzel együtt is azzal számol, hogy a három hónapos BUBOR ráta a jelenlegi 0,24 százalékról 2020 végéig 1,25 százalékra emelkedik. A Capital Economics elemzői hangsúlyozzák: annak ellenére jósolják ezt, hogy a piaci szereplők csak 0,70 százalékig emelkedő BUBOR rátát áraznak ugyanerre az időtávlatra.