Francois Hollande francia államfő szerint hazájában a válság után megkezdődött a gazdasági fellendülés, amely az év második felében folytatódni fog.

"A fellendülés itt van" - fogalmazott vasárnap a köztársasági elnök a nemzeti ünnep alkalmából az országos televízióknak élőben adott hagyományos elnöki interjúban. Hollande arra a kérdésre válaszolta ezt, miszerint nem nyugtalanítja-e, hogy a francia statisztikai hivatal (INSEE) alig 0,2 százalékos gazdasági növekedést jelez előre az idei évre.

A köztársasági elnök nem jelentett be új gazdaságösztönző intézkedéseket, mert bízik az eddig beindított programok hatásában, mint például a szakképesítés nélküli fiatalok munkanélküliségének csökkentésére állami támogatással létrehozott munkahelyek számának növekedése. "A politika nem csodatevés, hanem szándék, stratégia, összefüggések" - magyarázta az elnök. Arra kérte a franciákat, hogy győzzék le pesszimizmusukat, amely a felmérések szerint "mélyebb, mint egyes háború sújtotta országokban".

A gazdasági növekedés kapcsán a köztársasági elnök megemlítette, hogy "az ipari termelés beindult", majd hozzátette, hogy az európai országok közül ez Franciaországban történt meg a leggyorsabban. Márciusban, áprilisban és májusban az ipari termelés egy százalékos javulást mutatott az előző három hónaphoz képest. "A második félév jobb lesz, mint az első volt" - vélte Hollande.

Arra a kérdésre, hogy a kezdődő fellendülést a bejelentett adóemelések nem fogják-e majd vissza, az elnök jelezte, hogy "ideális esetben a lehető legkisebb" mértékben fognak jövőre emelkedni az adók. "Igen, folytatódnak a megtakarítások, és nem fogok adót emelni csak akkor, ha nagyon muszáj, ideális esetben, a lehető legkevesebbet" - mondta Hollande.

Az ősszel esedékes újabb nyugdíjreform kapcsán az államfő azt mondta, hogy a járulékfizetés időtartama fog növekedni, és az erőfeszítésekhez mindenkinek hozzá kell majd járulnia. A kormány szándéka az, hogy a nyár folyamán megegyezzen a szociális partnerekkel annak érdekében, hogy még az ősszel a parlament elé kerülhessen a nyugdíjreform, amellyel a nyugdíjkassza 2020-ig egyensúlyba hozható.

A francia nyugdíjrendszer európai összehasonlításban nem annyira nagyvonalú. Bár a nyugdíjkorhatár alacsonyabb - 62 év - mint máshol, a teljes összegű nyugdíjhoz legalább 41,5 év munkaviszonnyal kell rendelkezni. Azaz bárki elmehet 62 évesen nyugdíjba, de ha nem fizetett elég ideig járulékot, a nyugdíjának csak töredékét kapja kézhez. A nyugdíjkorhatárt egyébként Nicolas Sarkozy előző, konzervatív államfő emelte fel a korábbi 60-ról 62 évre, ami ellen az azóta kormányra került szocialisták támogatásával a szakszervezetek milliós tüntetéseken tiltakoztak.

MTI