Egyre több vállalat tervezi K+F ráfordításainak bővítését; a szabályozói környezet kiszámíthatósága még mindig jelentősen befolyásolja a hazai cégek K+F kiadásainak alakulását, de a korábbi évekkel ellentétben már nem a legfontosabb befolyásoló tényező - derül ki a Deloitte felméréséből.

A tanácsadó vállalat harmadik alkalommal készítette el közép- és nagyvállalatok körében végzett regionális felmérésen alapuló vállalati K+F jelentését, amelyhez 233 vállalat képviselőit kérdezte meg a régió öt országában (Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban és Horvátországban).

Márkus Csaba, a cég kutatás-fejlesztési és állami támogatások üzletágának igazgatója a közleményben ismerteti: a vizsgált országokban leginkább az befolyásolja a vállalati K+F kiadásokat, hogy hányféle kedvezmény vehető igénybe, illetve mekkora összegű támogatás áll rendelkezésre. A vállalatok 78 százaléka számít arra, hogy ez irányú kiadásai a tavalyi szinthez képest változatlanok maradnak az elkövetkezendő 1-2 évben, vagy akár még emelkedni is fognak.

Az 52 magyarországi válaszadó 43 százaléka szerint cégük K+F kiadásai növekedni fognak 2012-höz képest az elkövetkező években. Ugyanez az arány 3-5 éves időszakra vizsgálva 59 százalékra növekszik. A pozitív változásokban nagy szerepe lehet az újabb és nagyobb összegű K+F pályázati kiírásoknak, amelyekre a következő években is számítanak a vállalkozások - írja a Deloitte.

A magyar vállalatok szerint a többféle támogatási lehetőség biztosítása, a támogatások mértékének növekedése és a szabályozói környezet kiszámíthatósága befolyásolhatja a cégek K+F kiadásait az elkövetkező év során. Bár a kiszámíthatóság kevésbé hangsúlyos, mint a korábbi évek felméréseiben, továbbra is jelentős tényező az akadályként említett okokon belül. Az egyetemekkel és kutatóintézetekkel való együttműködés egyre kevésbé határozza meg a hazai cégek K+F kiadásainak alakulását.

A pályázati támogatásokat még mindig csupán a K+F tevékenységgel foglalkozó, s e kiadásait a jövőben növelni kívánó vállalatok egyharmada veszi igénybe. Ennek legfőbb oka, hogy a cégek nehezen tudják nyomon követni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. E cégek pályázati hajlandóságára is kedvezően hatna, ha a kiírások hosszabb ideig lennének nyitva, azaz egy kiszámíthatóbb támogatási naptár alakulna ki, ezzel is csökkentve az adminisztrációs terheket és költségeket. A felmérésben résztvevők szerint fontos lenne, hogy a következő programozási időszakhoz (2014-2020) kapcsolódóan lehetőség szerint minél előbb jelenjenek meg a pályázati felhívások, és hosszú időn át (akár egész évben) legyenek nyitva.

Azon cégek aránya is magas (27 százalék), amelyek nem tudják, hogy milyen módszerekkel kezelhetők a tevékenységek K+F minősítésével kapcsolatos kockázatok. A jövőben célszerű lenne, ha a különböző ágazatok K+F tevékenységeire vonatkozó példákról, esetleg a meghozott döntésekről nyilvánosan hozzáférhető adatbázis jönne létre a jövőbeni minősítési kérelmek elkészítésének és elbírálásának megkönnyítése érdekében. Célszerűnek tartanák a megkérdezett cégek azt is, hogy a K+F pályázatokat a jövőben olyan benyújtási határidővel és forráskerettel írják ki, hogy reálisan legyen lehetőség a minősítésre a K+F pályázati kiírásokra benyújtani kívánt projektek esetében.

MTI