Az MNB szerdán aláírta a végleges szerződést a kereskedelmi bankokkal a kis- és középvállalkozások (kkv) hitelezését szolgáló, 750 milliárd forintra növelt hitelkeretről, így már nincs akadálya a hitelezésnek - jelentette be Balog Ádám, a jegybank alelnöke csütörtökön az MNB növekedési hitelprogramjáról rendezett országos szakmai konzultáció debreceni állomásán.

Óvatos becslés szerint a program 0,1-0,5 százalékponttal járulhat hozzá a GDP emelkedéséhez 2014 végéig - ismételte meg az alelnök.

Közlése szerint a nagy érdeklődés miatt emelték meg a keretet: a bankok a korábban meghirdetett hitelkeretet 2,5 szeresen túljegyezték. A hitelintézetek 90-95 százaléka megkapta az igényelt hitelösszeget - tette hozzá Balog Ádám.

A jegybank alelnöke szerint azzal, hogy Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárásból, számos akadály elhárul a magyar gazdaság fejlődése elől. Megemlítette, hogy az elmúlt negyedévben fokozatosan javult az ország kockázati megítélése, mindez azt erősíti, hogy "jó irányba indulnak a dolgok".

Balog Ádám a foglalkoztatás növelése, a gazdaság fejlesztése szempontjából kiemelkedő fontosságúnak nevezete a kkv-szektort.

Miután a bankok ezt a területet kevésbé, vagy alig hitelezték, az MNB-nek szerepet kell vállalnia a megsegítésükben, ezért hirdették meg a növekedési hitelprogramot - ismertette az alelnök. Megismételte: a kereskedelmi bankok 0 százalékkal kapják a forrást, amit 2,5 százalékos kamattal adhatnak tovább a kkv-knak. A 750 milliárd forintból forinthitelezésre 425 milliárdot, míg a devizahitelek kiváltására 325 milliárd forintot fordíthatnak.

Az MNB folyamatosan nyomon követi a hitelek kihelyezését és felhasználását - fűzte hozzá a jegybank alelnöke. Csizmadia Norbert, az MNB ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy "új gazdasági selyemút" van kialakulóban Európa és Dél-Kelet-Ázsia között, amiben az innovatív megoldásoknak lesz jelentős szerepe.

Az Európai Unió a következő költségvetési ciklusában, 2014-2020 között, a korábbiaktól eltérően nem elsősorban ágazatokat, hanem komplex regionális fejlesztési programokat fog finanszírozni. Ezek közül fejlesztési prioritásként kiemelte a több tudományterületre épülő élettudományokat, a bionikát, a nanotechnológiát.

Debrecent ilyen szempontból példaértékűnek nevezte az MNB ügyvezető igazgatója, ahol a komplex városfejlesztés, az egészségipar, az orvosi műszergyártás, a logisztika, a gyógyszeripar, valamint az agrár- és élelmiszeripar fejlesztésére épül, az egyetem innovatív kutatásaira alapozva.

Miklóssy Ferenc, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Debreceni Egyetem aulájában megtartott fórumon megjegyezte: az MNB élénkítő hitelcsomagjának meghirdetése óta 20 százalékkal nőtt meg a beruházási szándék a kkv-szektorban.

mti