Jelentős szóbeli intervenció kezdődött a forint védelmében, és ezt ugyancsak komoly mértékű közvetlen devizapiaci beavatkozás is követheti szükség esetén a jegybank részéről - vélekedtek Cséfalvay Zoltán hétfői sajtótájékoztatóját kommentálva londoni pénzügyi elemzők.

A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára újságíróknak hétfőn kijelentette, hogy a magyar kormánynak és az országnak sem érdeke a gyenge valuta. Hozzátette: a forint hétfői árfolyam-ingadozása "közvetlenül és egyértelműen" a ciprusi helyzetre vezethető vissza.

Timothy Ash, a Standard Bank londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott vezető közgazdásza a magyar politikus szavait kommentálva annak a véleményének adott hangot, hogy a kormány legalább az MNB Monetáris Tanácsának március 26-ai kamatdöntő üléséig mindenképpen szeretne gátat szabni a forint gyengülésének, és ennek érdekében most már erőteljes verbális intervenció zajlik.

Ash szerint a magyar jegybank 46 milliárd dollárnak megfelelő devizatartaléka - amely mintegy négy és fél havi importszámlának felel meg - közvetlen piaci intervenciót is lehetővé tesz. Figyelembe véve, hogy általában háromhavi importfedezetet szokás a devizatartalék szükséges minimumszintjének tekinteni, az MNB akár 15 milliárd dollár erejéig is beavatkozhat a piacon, "ha minden kötél szakad" - vélekedett hétfői értékelésében a Standard Bank londoni elemzője. Más nagy londoni házak szakértői szerint ugyanakkor Magyarország esetében nem elsősorban az importfedezet határozza meg, hogy a jegybanki devizatartalékot milyen szintig lehet biztonságosan csökkenteni.

A egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics két vezető felzárkózó piaci közgazdásza, Neil Shearing és William Jackson a magyar devizaadósság csökkentésének lehetséges módozatairól - és az MNB által ebben betölthető szerepről - befektetőknek összeállított, hétfőn Londonban ismertetett átfogó tanulmányában szintén felidézi, hogy az általánosan elfogadott meghatározás szerint háromhavi importszámlával egyenlő jegybanki devizatartalékot szokás megfelelőnek tekinteni.

A két szakértő számításai szerint ennek alapján - és a jelenlegi tartalékszintet figyelembe véve - az MNB elvileg 15-20 milliárd eurót használhatna fel a devizaadósság csökkentésére.

A Capital Economics londoni közgazdászai szerint Magyarország esetében nem az importfedezet a döntő tényező, tekintettel arra, hogy a magyar külkereskedelmi egyenleg többletet mutat, így az exportbevételek fedezik az importszámlát.

A ház tanulmányának szerzői szerint ebben a helyzetben a nagyobb kockázatot a magyar külső adósság jelenti. Shearing és Jackson ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy a külső adósság meghatározása a nem rezidens befektetőkkel szembeni teljes kötelezettségállományt jelenti, és nem azonos a devizaadóssággal.

A Capital Economics szakértőinek számításai szerint a rövid lejáratú - 12 hónapon belül esedékessé váló - külső adósság mindent egybevetve 31,5 milliárd euró. Tekintettel arra, hogy a devizatartalékoknak fedezniük kell a rövid futamidejű külső adósságokat, az MNB-nek valójában csak 4,5 milliárd euró állna rendelkezésére tartalékaiból a devizaadósság-teher csökkentésére - áll Shearing és Jackson hétfői londoni elemzésében.

A Goldman Sachs globális bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott elemzői ugyancsak hétfőn összeállított helyzetértékelésükben szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy Magyarországon valószínűleg szóbeli intervenció, majd tényleges devizapiaci intervenció várható a forint alátámasztására.

A cég szakelemzőinek véleménye szerint azonban a jelenlegi forintgyengülési hullám fő tényezője a monetáris enyhítési ciklus, és a ház szerint a forint mindaddig eladási nyomás alatt marad, amíg folytatódik a jegybanki kamatcsökkentés.

A Goldman Sachs londoni elemzőinek hétfői értékelése szerint az árfolyam stabilizálásához végül arra lehet majd szükség, hogy a magyar hatóságok hiteles jelzést adjanak a piacnak a monetáris politika alapállásának módosulásáról.

A cég közgazdászai közölték: 310 forint/euróra módosították hat hónapi távlatra szóló árfolyam-előrejelzésüket, de látják egy ennél nagyobb mértékű, 320 forint/euró felé tartó gyengülési folyamat kockázatát is.

A Goldman Sachs londoni elemzői legutóbb január végén módosították forintárfolyam-prognózisukat. A ház akkor az onnantól számolt háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban egyaránt 303 forintos euróárfolyamot valószínűsített az addig érvényben tartott 282, 285 és 288 forintos prognózisok helyett.

MTI