November: a tél helyett ősz köszönt be
December: hó helyett eső
Január: több eső, de még mindig nincs hó
Február: a tél továbbra is késik
Március: korai tavasz kopogtat
November: a tél helyett ősz köszönt be
December: hó helyett eső
Január: több eső, de még mindig nincs hó
Február: a tél továbbra is késik
Március: korai tavasz kopogtat
https://www.portfolio.hu/global/20260810/drasztiku...
"A közzétett csapadéktérképek alapján az őszi időszakban
a szokásosnál lényegesen több eső várható a kontinensen.
A szakértők szerint ez a folyamat nem függetleníthető a Földközi-tenger rendkívül magas hőmérsékletétől, amely komoly hatást gyakorol a térség időjárási rendszereire."
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260707/brit-tu...
"A leghatékonyabb passzív hűtési módszernek a külső árnyékolás bizonyul, amely mesterséges légkondicionálás nélkül is képes csökkenteni a belső hőmérsékletet. A kísérleti házakban a külső árnyékolók alkalmazása több mint 6 Celsius-fokkal mérsékelte a benti meleget. Bár a viktoriánus korszakban még széles körben elterjedtek voltak, a mai új építésű otthonok többségéről hiányoznak ezek a szerkezetek. Pedig a külső árnyékolás viszonylag alacsony költséggel telepíthető, és szinte bármilyen új épületnél, köztük a leginkább kitett toronyházaknál is alkalmazható lenne. Franciaországban és Olaszországban a többszintes lakóépületeknél például gyakran már eleve az erkélyek kialakításába integrálják az árnyékolástechnikát.
A kutatók egyúttal cáfolják azt a tévhitet, hogy a hatékonyabb hőszigetelés fokozná a túlmelegedést.
A szigetelés ugyanis mindkét irányban gátolja a hőáramlást.
A padlástér szigetelése például a közvetlenül alatta lévő helyiségeket óvja a tető felől érkező forróságtól, a jobb légzárás pedig megakadályozza a meleg levegő beszivárgását. Mivel az elmúlt 25 évben mintegy hetvenhétszer több haláleset köthető a hideg, mintsem a túlmelegedett otthonokhoz, a téli fűtésigény csökkentése továbbra is elsőrendű feladat, a nyári túlmelegedés elleni új szabályozásokkal kombinálva pedig a szigetelés az egész év során komoly előnyökkel jár
A vizsgálatok során úgynevezett szimulált lakókkal, azaz ablakokat, ajtókat és árnyékolókat automatikusan mozgató berendezésekkel modellezték a humán viselkedés hatásait. Az eredmények azt mutatják, hogy a nyílászárók és az árnyékolók tudatos használata érdemben mérsékli a felmelegedést, ám
a problémák elsődleges forrása sok esetben maga a hibás épülettervezés.
Egy megfizethető, internetkapcsolattal rendelkező hőmérséklet-érzékelő rendszer több helyiségben is jelezhetné a lakóknak, mikor célszerű ablakot nyitni, ezzel elősegítve a keresztirányú átszellőztetést vagy a természetes kéményhatás kiaknázását. Ugyanakkor komoly akadályt jelent, hogy a betörésektől való félelem, illetve a forgalmas utak zaja és légszennyezettsége miatt sokan idegenkednek az éjszakai szellőztetéstől.
Bár a mennyezeti ventilátorok közvetlenül nem csökkentik a levegő hőmérsékletét, a párolgás fokozásával hűsítő érzetet nyújtanak a bőr felszínén, miközben az áramfogyasztásuk töredéke a légkondicionálókénak. Ezeket a berendezéseket alapfelszereltségként minden új építésű házban el lehetne helyezni, akár a külső árnyékolókkal egyidejűleg. Ennek megvalósításához azonban nagyobb belmagasságra lenne szükség, miközben a brit lakóingatlanok átlagos belmagassága a viktoriánus korban jellemző három méterről mára alig 2,4 méterre zsugorodott.
Kétszintes házak esetében leginkább egy földszinti vagy északi fekvésű, hatékonyan árnyékolt, nagy hőtároló tömegű, például kőfalazatú helyiség alkalmas arra, hogy menedék legyen. Bár a teljes épület gépi hűtését a magas áramárak, az elektromos hálózat túlterheltsége és a környezeti lábnyom miatt érdemes elkerülni, a brit Éghajlatváltozási Bizottság felvetése szerint a tartós hőhullámok idejére
egyetlen, aktív hűtésű helyiség fenntartása is hatékony kompromisszum lehet.
Mivel az utólagos korszerűsítés rendkívül költséges, a lakosság egészségének megőrzése és a megfizethető rezsiköltségek biztosítása érdekében már a tervezőasztalon olyan ingatlanokat kell megálmodni, amelyek a hőségben is élhető környezetet biztosítanak."
https://index.hu/fomo/2026/06/07/idojaras-elorejel...
"Az egyik legnagyobb probléma abból fakad, hogy a felhasználók hajlamosak az időjárási appokra úgy tekinteni, mintha azok a telefonjuk valamiféle különleges képességei lennének. Sokan úgy érzik, hogy a készülékük „tudja”, milyen idő lesz néhány óra múlva, vagy pontosan meg tudja mondani, mikor kezdődik az eső azon a helyen, ahol éppen tartózkodnak. A valóságban azonban a telefon nem készít előrejelzést. Az alkalmazások meteorológiai központok adataiból és numerikus modellek eredményeiből dolgoznak. Az, hogy egy adott készüléken milyen formában jelennek meg ezek az információk, inkább a szoftver sajátossága, mintsem az előrejelzés minőségének kérdése."
Nem messze van az OKT útvonalától, így szerintem sokan elsétálnak mellette.
Hogy jutottam oda? Hát gyalog :))
Kérlek az utazás rovatba írj egy szösszenetet arról, hogy jutottál el oda és milyen élmények értek közben ;-)
:-)
A hónap elején épp elsétáltam a Mohos töbör mellett, akkor nem is tudtam róla, utána pár nappal kerestem rá, hol is van, és akkor láttam.
Tény délután 5 körül már elkezdtem fázni a térségben.
Érdekesek ezek a kutatások:
https://www.origo.hu/tudomany/2025/02/homerseklet-...
Meg mernék esküdni, hogy nálunk ez a tél az átlagosnál hidegebb volt (legalábbis az elmúlt mondjuk 10 év átlagánál) és az internetes portálok folyamatosan a szárazságra panaszkodnak.
Erre ez a kutatás azt mondja, ez a január pont nem ilyen volt, hanem amolyan (hideg és csapadékos).
Persze az átlagos változás egy trükkös dolog, az ember mégis furcsán érzi magát.
A csendes-óceáni El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén,
mutatták ki a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai. Kutatásukról a Journal of Geophysical Research lapcsalád Atmospheres című folyóirata számolt be a közelmúltban.
Hazánkban már a ?80-as évek óta kísérleteznek villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat. A mérés még ma is üzemel a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkező intézet lehet, véli Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a cikk első szerzője. Publikációjukban a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták ezzel az adatsorral.
Bemutatták, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időskálákon bekövetkező változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendeződéseit. A kutatásból az is kiderült,
bizonyos esetekben a SR frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésű zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak.
Mi az a Schumann-rezonancia?
A földfelszín és a Földet körülölelő sűrű plazmaréteg (az ionoszféra) egy globális méretű üreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierősödnek. Ezt a jelenséget hívjuk első leírójáról Schumann-rezonanciának.
Lassan 10 éve foglalkozom ezzel a területtel, de még ma is napról napra lenyűgöz, hogy egy magyarországi méréssel képesek vagyunk akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet
? mondta Bozóki Tamás, a cikk második szerzője.
Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységéről, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben. Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek minősítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról
? teszi hozzá a kutató.
A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet
? emelte ki Sátori Gabriella.
Bár már a ?90-es évek végén kimutatták, hogy
a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO időskálán,
akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük.
Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben igen jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben
? tette hozzá a HUN-REN FI kutatója.
A szakemberek következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben vizsgálják meg hazánk elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását.
Hangsúlyozták: az eredmények ismeretében jobban felkészülhetünk majd a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra (pl. szupercellákra).
Kapunk majd hideget, meleget, nem szeretnénk terhelni az ideget:
Mondjuk ez simán lehetne akár animáció is.
Bár a Guardianról nem feltételezem (még).
