Regisztráció Elfelejtett jelszó

Időjárási körkép az országból.

a Mohos-töbör titkai

#1507383 Fornit Előzmény: #1507370

Nem messze van az OKT útvonalától, így szerintem sokan elsétálnak mellette.

Hogy jutottam oda? Hát gyalog :))

a Mohos-töbör titkai

#1507370 TrendMan Előzmény: #1507364

Kérlek az utazás rovatba írj egy szösszenetet arról, hogy jutottál el oda és milyen élmények értek közben ;-)

:-)

a Mohos-töbör titkai

#1507364 Fornit Előzmény: #1506476

A hónap elején épp elsétáltam a Mohos töbör mellett, akkor nem is tudtam róla, utána pár nappal kerestem rá, hol is van, és akkor láttam.

Tény délután 5 körül már elkezdtem fázni a térségben.

milyen, ha mindenütt máshol a változás másmilyen, mint épp ott, ahol épp vagy?

#1504974 TrendMan

Érdekesek ezek a kutatások:

https://www.origo.hu/tudomany/2025/02/homerseklet-...

Meg mernék esküdni, hogy nálunk ez a tél az átlagosnál hidegebb volt (legalábbis az elmúlt mondjuk 10 év átlagánál) és az internetes portálok folyamatosan a szárazságra panaszkodnak.

Erre ez a kutatás azt mondja, ez a január pont nem ilyen volt, hanem amolyan (hideg és csapadékos).

Persze az átlagos változás egy trükkös dolog, az ember mégis furcsán érzi magát.

több zuhé lesz

#1503641 TrendMan

Figyelmeztetnek a kutatók: súlyos hatásai lesznek Magyarországon a rettegett El Nino jelenségnek

Egy csendes-óceáni jelenség miatt több zivatar lehet Magyarországon

A csendes-óceáni El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) erős meleg fázisai után jelentősen megnőhet a villámtevékenység a Föld északi féltekéjén,

mutatták ki a soproni HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai. Kutatásukról a Journal of Geophysical Research lapcsalád Atmospheres című folyóirata számolt be a közelmúltban.

Hazánkban már a ?80-as évek óta kísérleteznek villámok által keltett nagyon alacsony frekvenciás természetes rádiózaj észlelésével. 1993 óta egy gömbantennával detektálják az elektromos térben kialakuló úgynevezett Schumann-rezonanciákat. A mérés még ma is üzemel a Nagycenkhez közeli Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriumban, amely a világ egyik leghosszabb ilyen adatsorával rendelkező intézet lehet, véli Sátori Gabriella, a HUN-REN FI professzor emeritusa, a cikk első szerzője. Publikációjukban a villámtevékenység eloszlásának változását vizsgálták ezzel az adatsorral.

Bemutatták, hogy a Schumann-rezonanciák (SR) frekvenciáinak napi és éves időskálákon bekövetkező változásai hogyan tükrözik a globális villámtevékenység átrendeződéseit. A kutatásból az is kiderült,

bizonyos esetekben a SR frekvenciák távoli földrészeken (például Dél-Amerikában) kialakuló több száz kilométer kiterjedésű zivatarláncok mozgására is érzékenyen reagálnak.

Mi az a Schumann-rezonancia?

A földfelszín és a Földet körülölelő sűrű plazmaréteg (az ionoszféra) egy globális méretű üreget alkot, amelyben a villámok által kisugárzott elektromágneses hullámok bizonyos frekvenciákon kierősödnek. Ezt a jelenséget hívjuk első leírójáról Schumann-rezonanciának.

Érdekes eredményekről számoltak be a kutatók, új vizsgálatokat terveznek

Lassan 10 éve foglalkozom ezzel a területtel, de még ma is napról napra lenyűgöz, hogy egy magyarországi méréssel képesek vagyunk akár több ezer kilométerre található zivatarokban vizsgálni a villámtevékenységet

? mondta Bozóki Tamás, a cikk második szerzője.

Nagyon sok dolgot tudunk már a Föld villámtevékenységéről, de még ma is számtalan nyitott kérdés vár megválaszolásra, hiszen a villámtevékenység folyamatosan változik a klímaváltozással összefüggésben. Nem véletlen, hogy a Meteorológiai Világszervezet (WMO) nemrég alapvető klímajellemzőnek minősítette a villámokat, melyek fontos információt szolgáltathatnak a légkör folyamatosan változó állapotáról

? teszi hozzá a kutató.

A cikk talán legérdekesebb eredménye, hogy egy, a Csendes-óceán trópusi régiójában végbemenő zonális jelenség, az El Nino - Déli Oszcilláció (ENSO) világszerte befolyásolja a villámtevékenységet

? emelte ki Sátori Gabriella.

Bár már a ?90-es évek végén kimutatták, hogy

a globális zivatartevékenység észak-déli irányban is mozog az ENSO időskálán,

akkor még nem értették ennek a megfigyelésnek a meteorológiai hátterét. Mára azonban sikerült megfejteniük.

Az ENSO meleg fázisában a trópusokon felgyülemlő hő az azt követő időszakban szétterjed, kissé megnövelve a felszíni hőmérsékletet közepes szélességeken is, elsősorban a Föld északi féltekéjén. Miután a villámtevékenység érzékenyen reagál a felszíni hőmérséklet változásaira, ez a kis növekedés a felszíni hőmérsékletben igen jelentős növekedést eredményezett a villámok számában a vizsgált esetekben

? tette hozzá a HUN-REN FI kutatója.

A szakemberek következő lépésként azt tervezik, hogy részletesebben vizsgálják meg hazánk elmúlt 30 évének villámtevékenységét, hogy feltárhassák a csendes-óceáni jelenség lehetséges hatását.

Hangsúlyozták: az eredmények ismeretében jobban felkészülhetünk majd a jelentős gazdasági károkat okozó zivatarokra (pl. szupercellákra).

időjárási körkép a Szaharából

#1502845 TrendMan Előzmény: #1502844

Mondjuk ez simán lehetne akár animáció is.

Bár a Guardianról nem feltételezem (még).

Itt a légzuhatagon kora?

#1501854 TrendMan

https://index.hu/belfold/2024/08/15/idojaras-elore...

"A légzuhatag (másnéven lecsapó(dó) légtest vagy downburst) olyan erős leáramlás, amely hirtelen pusztító szélvihart eredményez a talajfelszínen vagy annak közelében. Jellemzője, hogy mindössze pár percig tart, de azalatt akár 240 kilométer per órás szélsebesség is előfordulhat. Az okozott kár a légzuhatag lokális jellege és romboló ereje miatt a felületes szemlélő számára tornádó nyomainak is tűnhet, bár tüzetesebb elemzés során rendszerint felderíthető a valódi ok, elkülöníthető a kétféle jelenség.

Egy downburst mérete szerint két kategóriába sorolható be: microburstnek akkor nevezzük, ha 4 kilométernél kisebb az átmérője, míg macroburstnek a 4 kilométernél nagyobbakat hívjuk. Amennyiben nem ismerjük a pontos kiterjedését, vagy általánosságban beszélünk róla, akkor marad a downburst kifejezés."

benne van a pakliban

#1499936 Spade Előzmény: #1499931

Az is igaz lehet h a növényzet, kukorica, gabona megfogja a port az utak mentén

benne van a pakliban

#1499931 TrendMan Előzmény: #1499930

Köszi.

Én meg arra gondoltam, hogy az M1-en átfújó port és szelet foghatja meg a kukorica tábla is, ha az úttal párhuzamosan ültetik.

Bár a sortávokról fogalmam sincs.

benne van a pakliban

#1499930 Spade Előzmény: #1499928

a villámárvízre mondta, talán arra gondolt h a sortávolságot merőlegesen állítja be tehát a háromszög (domb) átfogóján (ezen mozog a traktor), vagy függőlegesen azaz a befogóján a kettő között cos@ a váltószám, tehát az egyik esetben ritkásabb lesz a tábla és jobban elengedi a vizet Legalább is így értelmezem, mert a kukorica mindig függőlegesen nő ( a gravitáció ellen nő)

benne van a pakliban

#1499928 TrendMan

Az időjárás attól is függ, hogy a gazda merőlegesen vagy függőlegesen ülteti a kukoricát, ugye értitek: