Ismét a monetáris tanács négy külső tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére a testület december 18-iki kamatdöntő ülésén - derül ki az ülés szerdán nyilvánosságra hozott rövidített jegyzőkönyvéből.

Az alapkamat 6,00 százalékos szinten tartására voksolt az MNB elnöke és két alelnöke, Simor András, Király Júlia és Karvalits Ferenc, míg 5,75 százalékra csökkentésére Bártfai-Mager Andrea, Cinkotai János, Gerhardt Ferenc és Kocziszky György.

A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak.

A monetáris tanács december 18-án már egymást követő ötödik alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal az irányadó kamatszintet, amely 2011. január óta a legalacsonyabbra mérséklődött. A valaha volt legalacsonyabb kamat a 2010 második felében érvényben lévő 5,25 százalék volt.

A rövidített jegyzőkönyv szerint a testület tagjai egyetértettek abban, hogy a gazdaság növekedési kilátásai romlottak, a kibocsátás a következő két évben is csak mérsékelt ütemben bővülhet. A növekedés forrása a gyengébb külső kereslet mellett is az export marad, miközben a belső kereslet visszafogottan alakulhat. Tovább folytatódik a hazai szereplők mérlegkiigazítása, a szigorú hitelezési feltételek és a bizonytalan gazdasági környezet következtében a fogyasztás és a beruházás 2013-ban tovább csökkenhet, amit csak 2014-től követhet lassú élénkülés.

A tartósan alacsony beruházási aktivitás és a magasan maradó munkanélküliség következtében a gazdaság potenciális kibocsátása 2013-ban és 2014-ben is alig bővülhet.

A monetáris tanács szerint a munkanélküliség elmúlt évekbeni emelkedése részben tartós, strukturális problémákat tükröz, a következő időszakban azonban a munkapiaci környezet ezt figyelembe véve is laza marad. A gyenge növekedési kilátások és a vállalatok kedvezőtlen jövedelmezőségi helyzete mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelése is akadályozza a foglalkoztatás bővülését, ami a versenyszférában csak 2014-ben kezdődhet meg. Bár a 2013-tól érvénybe lépő munkahelyvédelmi program mérsékli az érintett munkavállalók foglalkoztatásának költségeit, a versenyszektor jövedelmezőségét rontó kormányzati intézkedések további vállalati alkalmazkodást vetítenek előre.

A makrogazdasági folyamatok várható alakulását számottevő bizonytalanság övezi a testület szerint. A magyar gazdaságot negatív kibocsátási rés és magas infláció mellett érik a vállalatok termelési költségeit emelő újabb kormányzati intézkedések. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy az infláció rövid távon jelentősen mérséklődhet, főleg a maginfláción kívüli tételek miatt. Középtávon azonban a vállalati szektort terhelő kormányzati adóintézkedések és a minimálbér-emelés az árakon keresztül történő áthárítást erősíthetik, ami a teljes termelési folyamaton keresztül végiggyűrűző költséginflációs nyomást okoz.

A többség úgy vélte, középtávon a jegybank szakértői előrejelzéséhez képest mérsékeltebb inflációs dinamika várható, ami lazább monetáris kondíciókat tesz lehetővé. Volt azonban ezzel ellentétes, a kiváró monetáris politikát támogató vélemény is. Egy tanácstag pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy még recessziós környezetben is lehet magas az infláció, és szerinte az alappályában figyelembe vettnél és a tanácstagok többsége által vártnál nagyobb mértékben várható a romló vállalati profitkilátások áremeléseken keresztüli kompenzálása. A magasabb ár- és bérdinamika melletti vállalati alkalmazkodást pedig a jegybank szigorúbb monetáris politikával tudja megakadályozni.

A lakossági energiaárak bejelentett csökkentése kapcsán néhány tanácstag az elfojtott infláció jelenségére hívta fel a figyelmet, amely bár rövid távon csökkenti a fogyasztói árakat, középtávon szükségszerűen növelni fogja az inflációt.

A tanácstagok egyetértettek abban, hogy a költségvetés hiánya 2012-ben és 2013-ban is a kormányzati célokkal összhangban alakulhat. Az elmúlt hónapokban bejelentett intézkedések jelentős javulást eredményeznek a 2013-as költségvetési egyenlegben. A hiány 2014-ben várható alakulását ugyanakkor jelenleg számottevő bizonytalanság övezi. A döntéshozók szintén egyetértettek az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodás fontosságában a kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága érdekében.

Az ország kockázati megítélése az elmúlt hónapokban döntően nemzetközi tényezők hatására számottevően javult, további alakulását a monetáris tanács megítélése szerint kétirányú kockázatok övezik. A tanács tagjai egyetértettek abban, hogy a gyenge világgazdasági konjunktúra és a globális pénzpiacokat jellemző erős kockázatvállalási hajlandóság kettőssége óvatos monetáris politikát indokol.

A tanács többségének megítélése szerint ugyanakkor az eurózóna intézményi reformjának előrehaladása, az amerikai költségvetési kockázatok oldódása, valamint a hazai költségvetési konszolidáció eredményességével kapcsolatos várakozások javulása növelheti a monetáris politika mozgásterét. Néhány tag ezzel szemben azon aggodalmának adott hangot, hogy a kedvező piaci hangulat fennmaradását bizonytalanság övezi, amely kiváró monetáris politikát indokol. Több tag felhívta a figyelmet a Magyarországot övező befektetői bizalom törékenységére, amelyre az ülést megelőző napon látott hirtelen forintgyengülés is rávilágított véleményük szerint.

MTI