A bankszektor szerény, 31,3 milliárd forintos adózott nyereséget ért el az első negyedévben, a bankok 40 százaléka azonban veszteséges volt, s a nyereséges bankok nyereségének csaknem négyötöde két bankban keletkezett - derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adataiból.
Annak ellenére, hogy 2012 első két hónapjára esett a végtörlesztések mintegy fele, az idei év első negyedévét nyereségesen zárták a bankok, adózott eredményük 31,3 milliárd forintot tett ki.
Ez a felügyelet honlapján közzétett gyorsjelentés szerint annak köszönhető, hogy a 2012-ben megvalósult végtörlesztési veszteségekre már az elmúlt évben megfelelő mértékű tartalékokat képeztek az intézmények, így a végtörlesztési veszteségek gyakorlatilag teljes egésze a 2011. évi eredménykimutatást terhelte.
Azt, hogy a bankrendszer a szektorszintű nyereségesség ellenére rendkívül sebezhető a jövedelemtermelés szempontjából, jól mutatja, hogy az idei első negyedéves adózott eredmény a tavalyi hasonló időszakinak még a felét sem érte el, s a bankok 40 százaléka veszteséges volt, valamint, hogy a nyereséges bankok nyereségének csaknem négyötöde két bankban keletkezett - mutat rá a PSZÁF.
A banki hitelportfólió késedelmességgel mért minősége 2012 első negyedévében lényegesen tovább romlott. Ennek oka a jelentés szerint egyrészt az, hogy a január-februárban megvalósult végtörlesztési tételek a jó minőségű, nem lejárt állományt érintették.
A végtörlesztés hatását kiszűrve is romlott azonban a hitelportfólió minősége: egyrészt a 90 napon belül lejárt hiteleknek az aránya és a volumene is emelkedett, másrészt a gyakorlatilag stagnáló 90 napon túl lejárt állományon belül nőtt a már több mint egy éve késedelmes hitelek részesedése.
Habár az újrastrukturálás fontos eszköze a rossz minőségű hitelportfólió kezelésének, annak eredményessége korlátozott, amit mutat, hogy a valaha átstrukturált hitelek nagy és növekvő részaránya esik újra késedelembe. 2011. december végén a valaha átstrukturált hitelek 24,6 százaléka 90 napon belül, további 24,6 százalékuk 90 napon túl volt késedelmes. Ugyanezek a részarányok 2012. március végén 26,4, illetve 28,1 százalékot tettek ki. Összességében tehát az átstrukturált hitelek jóval több, mint fele vált újra késedelmessé. Mindeközben emelkedik a már többszöri átstrukturáláson átesett hitelek aránya is - állapítja meg az elemzés.
MTI
Legutóbbi hozzászólások
Három éve nem látott összeget vontak ki külföldről a világ bankjai
#517993 prosperoÚgy látom, hogy Magyarország nem dobogós helyezett a külföldi forráskivonásban, bár a sötét oldali média a hitelezés csökkenését, a csökkenő forrásokat, igyekszik a banki különadóknak beállítani, másról van itt szó:
"2008 óta a legnagyobb mértékben, 799 milliárd dollárral csökkent a globális bankok által kihelyezett külföldi hitelállománya 2011 utolsó negyedévében. A legnagyobb visszaesést az eurózóna bankjai mutatták - derül ki a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) hétfőn közzétett adataiból.
A BIS-nek jelentést tevő bankok külföldi hitelállománya 799 milliárd dollárral, vagyis 2,5%-kal csökkent egyetlen negyedév, 2011 utolsó három hónapja során. A visszaesés ekkor volt a legnagyobb 2008 negyedik negyedéve óta. A legnagyobb visszaesést az eurózóna bankjai mutatták, ők ugyanis 584 milliárd dollárral csökkentették külföldi hitelállományukat. Ennek fő oka az Európai Bankhatóság (EBA) által idén felállított szigorú tőkekövetelménynek való megfelelés lehet.
A visszaesésben jelentős szerepet játszott a bankközi hitelezés csökkenése, az eurózóna adósságválsága ugyanis komolyan hatott a bankközi finanszírozásra - állapítja meg a BIS negyedéves jelentése. A bankközi hitelezés 637 milliárd dollárral csökkent 2011 utolsó negyedévében. Az adatokból az is kiderült: nem csak az európai bankok csökkentették kitettségüket, de más bankok Európa felé fennálló követelése is csökkent az adósságválság fertőzési hatásaitól való félelem miatt - ennek mértéke 364 milliárd dollár volt.
Nem meglepő módon az Olaszország és Spanyolország felé fennálló finanszírozás volumene csökkent a legnagyobb mértékben Európában, mégpedig 10, illetve 9 százalékkal, ami 57, illetve 46 milliárd dolláros esést jelent. A legnagyobb abszolút mértékű visszaesés azonban 104 milliárd dollárral a német bankok felé fennálló követelésekben következett be (szintén 9 százalék körüli visszaesés), de a francia bankok felé fennálló kitettség is 55 milliárd dollárral, vagyis közel 4%-kal csökkent.
A Görögország felé fennálló banki követelések értéke 96,3 milliárd dollárra csökkent, ami kevesebb, mint fele a két évvel korábbi 217,2 milliárd dollárnak. A görög adatok is december végiek, így egyelőre nem mutatják a márciusi kötvénycsere utáni állapotot.
A BIS megjegyzi, hogy bár az Európai Központi Bank decemberi és februári hároméves finanszírozási programja (LTRO) közel 1000 milliárd eurónyi forrással támogatta meg az európai bankokat, az ezzel kapcsolatos optimizmus elpárolgott, és az euró jövőjével kapcsolatos félelmek kerültek előtérbe."
Re: Lassan beindulhat a lakossági hitelezés
#515713 Előzmény: #515579Éppen csak azt nem írták le, hogy ha sok uzsorát lehet eladni, akkor az növeli a GDP-t... hogy ezek a vérszívó piócák és csicskásaiknak mennyire csorog a nyála. De szerencsére a magyar okosabb ennél. Egyszer volt Budán kutyavásár, csak egyszer!
Re: Lassan beindulhat a lakossági hitelezés
#515579 prospero Előzmény: #515566És egy teljesen manipulatív, abszolut negatív hangvételű cikk ugyanarról. Szó nincs benne a keresleti oldal hiányáról:
http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/05/31/drasztikus_hitelszuke_johet/
Lassan beindulhat a lakossági hitelezés
#515566 prosperoLakossági hitelezés
"Nehézséget jelentett viszont a bankok számára az ALACSONY KERESLET, ám a következő két negyedévben többségében a lakáshiteleknél növekvő keresletre számítanak, ami részben a támogatott kamatkonstrukcióknak is köszönhető."
Vállalati hitelezés
"Az MNB felmérése szerint a következő két negyedévben a vállalati szektorban az első negyedévben tapasztalt kínálatcsökkenés továbbra is folytatódik, ugyanakkor a KERESLETI OLDALON SEM SZÁMÍTANAK FORDULATRA"
lefordítva magyarra: Azaz a kutya sem akar hitelt felvenni, pláne ilyen feltételekkel.
http://www.mfor.hu/cikkek/MNB__lassan__de_beindulhat_vegre_a_haztartasi_hitelezes.html
Re: nincs cím
#515454 Előzmény: #515319Mivel hosszú lett, ezért a választ itt található:
http://stockland.hu/forum/locatepost/515453 "Magyarország vs. destuktívak jeligére" a "Nemzetközi és magyar gazdaság…" aktívan moderált topicban.
Re: nincs cím
#515319 banyaiz Előzmény: #515291Ezeken is gondolkodj még. Szlovákok most vezetnek be banki különadót 50 millió dollár/év amit ha jól emlékszem 1 évig akarnak fenntartani, utána pedig vmit variálnak vele.
Nálunk ez a teher 500 millió /év plusz végtörlesztés stb.
Tranzakciós adó szintén köszönő viszonyban nincs az EU-s tervezettel.
De nem is ez a legnagyobb baj, hanem az, hogy a kormány rendre megszegi az ezzel kapcsolatos vállalásait, nem tartja az egyezségeket.
Re: nincs cím
#515316 banyaiz Előzmény: #515283Nehéz eset vagy.
Gondolkodj még ezeken a témákon szerintem, valós szem ide vagy oda. :)
Re: nincs cím
#515306 Dr. ursi Előzmény: #515279szép kis (nagy) kamatmarzs volt/van még most is ...
Re: nincs cím
#515301 Dr. ursi Előzmény: #515283biztosítási szakzsargonban ezt hívják állományrombolásnak :o)
mármint, amikor ugyanarra a fedezetre/kockázatra egy év múlva újrakötik ua. bizt.-t, de ügyfélnek kedvezőbben, vagyis olcsóbban.
a biztosító sem szokott örülni az állományrombolásnak ...
Re: nincs cím
#515291 Előzmény: #514857"Annyi a véleményem, hogy az a fajta megközelítés ahogy mi bánunk a banki témákkal nem hat ösztönzőleg, sem megnyugtatólag, sem építőleg."
Kolléga úr, tessék már körülnézni a világban, amit mi kitaláltunk, azt sorban vezetik be Európa szerte, és most már EU-s direktíva a tranzakciós adó is. Természetesen a formáján, méretén lehet vitát nyitni, de azon, hogy nem a mi megközelítésünk kezd dominálni, azon éppen értelmetlen.