Washingtonban péntek este új fejezet nyílt az amerikai vámháború történetében. Donald Trump elnök bejelentette, hogy aláírta azt az elnöki rendeletet (proklamációt), amely 10%-os, egységes importvámot vezet be szinte minden országra – miután az amerikai Legfelsőbb Bíróság még ugyanazon a napon érvénytelenítette a korábbi, „viszonossági” (reciprocal) jellegű, széles körű vámrendszert.
A lépés lényege: a Fehér Ház jogi alapot váltott. A korábbi vámok döntő része az IEEPA (1977-es „nemzetközi vészhelyzeti” jogkör) keretében futott, a bíróság azonban kimondta, hogy ez a törvény nem ad felhatalmazást ilyen általános vámtarifák kivetésére, és megerősítette: a vámoknál alapvetően a Kongresszusé a fő szerep.
Mi változott jogilag? Miért pont a „122-es cikkely”?
Trump most az 1974-es Kereskedelmi Törvény 122-es szakaszára (Section 122) hivatkozva lépett: ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az elnök átmeneti, „importfelár” jellegű vámot (legfeljebb 15%) vezessen be, maximum 150 napra, ha „alapvető nemzetközi fizetési mérleg problémákra” (pl. nagy és tartós külső egyensúlytalanságra) hivatkozik.
A Fehér Ház kommunikációja szerint a 10%-os teher célja az, hogy fékezze a dollár „kiáramlását”, ösztönözze a hazatelepülő termelést, és a fizetési mérleg problémáit kezelje.
Mikortól él, meddig tarthat, és mire vonatkozik?
A bejelentések alapján az intézkedés:
- 10% ad valorem (értékalapú) importvámot jelent,
- átmenetileg 150 napig érvényes (hosszabbítás elvben kongresszusi döntéssel lehetséges),
- a végrehajtás időzítése szerint 2026. február 24-én (kedd) 00:01 EST-től indul.
A részletekben ugyanakkor vannak kivételi körök: több beszámoló szerint például egyes gyógyszerek, kritikus ásványok, és néhány stratégiai vagy érzékeny kategória mentesülhet, illetve bizonyos – USMCA-kompatibilis – észak-amerikai tételek is speciális elbírálást kaphatnak.
Fontos: az „egységes 10% minden országra” szlogen politikailag ütős, de a gyakorlati alkalmazásnál a vámtarifa-besorolások, kivételek és végrehajtási útmutatók döntenek arról, hogy egy konkrét termékre ténylegesen mi vonatkozik.
Mi jön a 150 nap után? A „nagyobb fegyverek”: 301 és 232
Trump egyértelműen jelezte: a 10% inkább gyors áthidaló megoldás, nem feltétlenül a végállapot. Párhuzamosan ugyanis új eljárások indulhatnak:
- Section 301 (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok) – ez a klasszikus eszköz a célzott, ország- és termékspecifikus vámokra,
- Section 232 (nemzetbiztonság) – iparági alapon is indokolhat extra terheket.
Ezek azért lényegesek, mert lassabbak, de tartósabb és célzottabb vámrendszerek felé nyithatnak utat – és politikai/alku-pozíciót adhatnak a tárgyalásokon.
A Legfelsőbb Bíróság ítéletének pénzügyi utórezgése: jöhetnek-e visszatérítések?
A bírósági döntés egyik legkényesebb része: mi lesz a korábban beszedett, most jogellenesnek minősített vámbevételekkel. Több elemzés és hír szerint nagyságrendileg 175 milliárd dollár körüli összeg sorsa is vitás lehet, és Trump is utalt rá, hogy ebből hosszú jogi huzavona lehet.
Vállalati oldalról ez azt jelenti, hogy a következő hetekben felértékelődik a vámdokumentáció, besorolás, származásigazolás, és minden olyan compliance-folyamat, amellyel később egy esetleges visszaigénylés vagy jogvita alátámasztható.
Piaci reakció: miért tud egyszerre „megkönnyebbülni” és aggódni a piac?
A pénteki napon a piacok első reakciója sok helyen az volt, hogy a bírósági fék csökkentheti a legszélesebb vámkockázatot, miközben a 10%-os „univerzális” tarifa mégis új bizonytalanságot visz a rendszerbe. Több beszámoló említi, hogy részvényindexek emelkedtek, miközben a kötvények és a dollár mozgása vegyes volt.
Befektetői szempontból a lényeg nem az, hogy „van-e vám”, hanem hogy:
- mennyire tartós (150 nap vs. hosszabb 301/232),
- mennyire célzott (mely szektorok kapnak kivételt vagy plusz terhet),
- mennyire áthárítható (árak, marzsok, beszállítói lánc),
- és mennyi jogi kockázat tapad hozzá (újabb perek, bizonytalan végrehajtás).
Mit jelenthet ez Európának – és közvetve a magyar szereplőknek?
Európai szemmel a 10%-os amerikai importteher több csatornán üthet:
- exportőrök: amerikai vevő felé drágulás, újratárgyalt árak, esetleges volumenvesztés;
- autóipari láncok: ha bizonyos jármű- vagy alkatrészkategóriák mégis érintettek, a beszállítók (köztük magyar üzemek) közvetetten is megérezhetik;
- infláció és kamatok: az USA-ban a vámok áremelő hatása visszacsatolhat a globális pénzügyi kondíciókra (hozamok, dollár, kockázatvállalás);
- kereskedelmi ellenlépések: ha partnerek válaszvámokkal reagálnak, az tovább növeli a bizonytalanságot.
Röviden: még ha Magyarország nem is „közvetlen célpont”, a globális ellátási láncok miatt ez könnyen átgyűrűzhet a rendelésállományokba, költségekbe és árfolyammozgásokba.
Mire érdemes figyelni a következő napokban?
- A hivatalos végrehajtási útmutatókat: pontos vámtarifaszámok, kivételek, átmeneti szabályok.
- A 301/232 vizsgálatok célpontjait: mely országok/szektorok kerülnek fókuszba.
- A jogi támadások esélyét: a Section 122 ritkán használt, ezért a piac árazhat „per-kockázatot”.
- A vállalati guidanceszezon üzeneteit: ki mennyit tud áthárítani, hol törik meg a kereslet.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.