Szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Posta és a Temu az üzleti kapcsolatok erősítésére és közös fejlesztések feltérképezésére. A közlés szerint a cél, hogy a Temun értékesítő magyar e-kereskedők – és a magyar lakosság – magasabb szintű kiszolgálást kapjanak. A bejelentés elsőre „logisztikai hírnek” tűnhet, de a valódi tét valószínűleg nem a sima kézbesítés: hanem az, hogy ki kontrollálja az e-kereskedelem legdrágább és legproblémásabb részét, a visszaküldést (returns).
Mi történt pontosan?
A Magyar Posta MTI-nek eljuttatott közlése szerint a két fél szándéknyilatkozatot írt alá: az együttműködés célja az üzleti kapcsolatok erősítése és a közös fejlesztési lehetőségek feltérképezése. A tervek alapján a Temu eladói felületén regisztráló magyar kereskedők a jövőben a platformon belül intézhetnék a csomagfeladást és a visszárut, miközben a Posta adná az országos – a legkisebb településekre is elérő – hálózatát. Fontos: ez nem végleges szerződés, hanem nyitottság a további együttműködésre.
Miért nem a „kiszállítás” a lényeg?
A kézbesítés sok piaci szereplő számára versenyezhető terület: ár, gyorsaság, átvételi pontok, futárkapacitás. A visszaküldés viszont egészen más liga:
- drága (dupla logisztika, kezelés, ügyfélszolgálat),
- szabályozási és fogyasztóvédelmi szempontból érzékeny,
- és az ügyfélélmény döntő eleme (egy rossz returns folyamat hosszú időre elriaszthat).
Ha a Posta–Temu együttműködés tényleg a platformon belüli csomagfeladás + returns workflow-t építi ki, akkor ez a magyar eladóknak azt üzeni: a Temu nem csak eladási csatorna, hanem „egyablakos logisztikai hátország” is lehet. Ez már nem csupán last mile sztori, hanem piacnyitási eszköz.
Miért jó ez a Postának?
A Posta szempontjából a kulcsszó a hálózatkihasználtság és a volumen. Egy országos lefedettségű szereplőnél a legnagyobb előny az, hogy ott van „mindenhol” – a kihívás pedig az, hogyan lehet ezt a jelenlétet stabil, tervezhető csomagárammal monetizálni. A Temu oldala felől nézve pedig pont az vonzó, hogy a Posta a közlés szerint a legkisebb településekre is elér.
Miért jó ez a Temunak?
A Temu globális üzleti modellje a súrlódások csökkentésére épül: minél egyszerűbb az eladónak a feladás, minél kevesebb a returns-probléma, annál gyorsabban tud skálázni. A helyi, országos hálózattal rendelkező partner (pláne, ha a folyamat platformon belül integrált) a Temunak két dolgot adhat:
- egyszerűbb működés a magyar eladóknak,
- kisebb kockázat egy szigorodó európai szabályozási környezetben.
Utóbbi nem elmélet: EU-s szinten már eldőlt, hogy 2026. július 1-től a 150 euró alatti, kis értékű küldeményekre fix, 3 eurós vámteher jön (a Tanács közleménye szerint), ami kifejezetten a kis csomagok tömegére reagál.
A nagy háttér: Európa ráfordult a „kis csomag” problémára
Az EU döntéshozói több anyagban is arra hivatkoznak, hogy a kis értékű csomagok beáramlása torzítja a versenyt és komoly adminisztratív terhet jelent; a Reuters és a Financial Times is arról írt, hogy az intézkedéseket előrehozzák 2026-ra.
Ebből a Posta–Temu szándéknyilatkozat is máshogy néz ki: nem csak „kiszállítási megállapodás”, hanem egy lehetséges felkészülés arra, hogy a határokon átnyúló e-kereskedelmi csomagok kezelése bonyolultabb és drágább lesz. Aki erre előbb épít stabil rendszert, az versenyelőnyt kaphat.
Kockázatok és nyitott kérdések
- Ez még csak szándéknyilatkozat. A piac szempontjából az számít, lesz-e pilot, lesz-e konkrét szolgáltatáslista, SLA, árazás.
- Politikai/retail backlash. Több EU-országban vitát váltott ki, amikor állami posta együttműködött a Temuval – Franciaországban például a kormány védeni kényszerült a La Poste–Temu megállapodást a kritikák után. (forrás szerint)
- Futárpiaci árverseny. Ha a Posta Temu-volument kap, az árazási nyomást tehet a piaci szereplőkre – de ez attól is függ, milyen csatornákon és milyen volumenben indul a projekt.
- Returns-politika és fogyasztóvédelem. A visszáru a legérzékenyebb pont: ha az ügyfélélmény romlik, az gyorsan reputációs problémává válhat – a platformnak és a logisztikai partnernek is.
Mit figyeljünk a következő hetekben?
- Konkrét indulás: mikor jön az első éles folyamat (feladás? returns? átvételi pont? háztól-házig?).
- Magyar eladók belépése: tényleg megjelenik-e érdemi hazai kereskedői kör a Temun, vagy inkább a fogyasztói import marad domináns.
- EU-s szabályozási időzítés: a 2026. július 1-i fix díj részletei és a végrehajtás gyakorlata mennyire emeli a logisztikai súrlódást.
- Kommunikáció: a Posta hogyan magyarázza a lépést a hazai kereskedők és a közvélemény felé.
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.