Csányi Vilmos Széchenyi-díjas magyar biológus-etológus, akadémikus, az emberi és állati viselkedés – különösen a kutya–ember kapcsolat – nemzetközileg is ismert kutatója, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa.

Csányi Vilmos migrációról szóló megszólalásai nem egyetlen politikai szlogen köré épültek, inkább egy feltételrendszert rajzoltak fel: egyéni (kis léptékű) befogadás vs. tömeges folyamatok, humanitárius reflex vs. állami kényszerek, illetve integráció vs. párhuzamos közösségek.

„Egyéni megoldásként működhet” – de csak asszimilációval

A 24.hu 2023. december 25-i interjújában Csányi az egyik legkonkrétabb állításaként beszélt arról, hogy egyéni szinten (nem tömegesen) elképzelhető a befogadás – akár családostul érkezők esetében is –, de szigorú feltételekkel. A gondolatmenetében visszatértek az alábbi elemek:

  • nyelvtanulás,
  • munkavállalás,
  • és annak elkerülése, hogy elkülönülő, „sajátjaik között” élő közösségek alakuljanak ki (vagyis a beilleszkedés/asszimiláció elvárása).

Ugyanezeket a kulcspontokat a Infostart is kiemelte a 24.hu-s interjú migrációs részét szemléző összefoglalójában.

„Nem szabad eltérő kultúrákat összekeverni” – mire vonatkozott ez nála?

A sokat idézett mondat – hogy „nem szabad eltérő kultúrákat összekeverni” – ugyanebben a 2023-as interjúban hangzott el. Csányi ott azt is megemlítette, hogy ebben a kérdésben egyetért többek között Orbán Viktor és **Kim Stanley Robinson bizonyos megállapításaival.

A fenti két állítás (asszimiláció + „ne keveredjenek a kultúrák”) Csányinál ugyanabba az irányba mutatott: a legnagyobb kockázatot nem pusztán a megérkezés, hanem az elkülönülés, a párhuzamos közösségek kialakulása jelentheti. Ennek illusztrálására a török bevándorlás németországi példája is előkerült a szemlézésekben: a gondolat lényege, hogy nagy tömegek esetén könnyebben jönnek létre enklávék, amelyekben a beolvadás (asszimiláció) elmarad.

Határok, regisztráció, EU-s felelősség

A 2015-ös menekültválság idején Csányi szintén hangsúlyozta, hogy a kérdés európai léptékű, és egy államnak kötelessége a jogrend érvényesítése – például a regisztráció és a szabályozott belépés/átvonulás kérdését is érintette.

Mit jelent ez összességében?

A hivatkozott interjúk alapján Csányi Vilmos migrációval kapcsolatos üzenete így rendezhető egy ívbe:

  1. Kis léptékben (egyéni szinten) a befogadás elképzelhető,
  2. de csak akkor, ha az érkezők nyelvet tanulnak, dolgoznak, és nem elkülönülő közösségekben élnek,
  3. tömeges mozgásoknál pedig a kérdés már állami és uniós kapacitás, jogrend és társadalmi kohézió.

A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.