Januárban látványosan felpörgött az érdeklődés a feltörekvő piacok iránt: részvények és kötvények is kaptak friss pénzt, miközben a dollár gyengülése és a „nem túl drága” értékeltség sok befektetőnél újra megnyitotta az EM-ajtót.
1) A fő motor: gyengébb dollár + rotáció az USA-ból
A Financial Times összefoglalója szerint a dollár négyéves mélypont közelébe gyengült, és ez támaszt adott több EM-devizának és részvénypiacnak (a cikk többek között Törökországot, Brazíliát, Dél-Afrikát, Chilét, Mexikót, Tajvant, Kolumbiát, Koreát említi).
A sztori egyik fontos rétege, hogy nem csak „EM-mámor” van, hanem rotáció: sok portfólióban az amerikai (különösen AI-vezérelt) sztorik mellé visszajönnek a klasszikus value/hozam elemek – és az EM erre kézenfekvő terep. Ezt a Reuters korábban is úgy fogalmazta: 2026-ban jöhet „value hunting”, és ebben az EM kedvezőbb árazása is szerepet kap.
2) Pénz is jön mögé: részvényalapok és ETF-ek
A Reuters LSEG-adatokra hivatkozó heti flow-összesítése szerint a január 28-ával zárult héten az emerging market részvényalapokba 12,63 milliárd dollár nettó beáramlás érkezett (ez volt a legerősebb heti adat legalább 2022 óta), miközben az EM-kötvényalapokba is 3,51 milliárd dollár ment.
A Reuters egy másik anyagában a Refinitiv Lipper adatai alapján az látszik: az EM-részvény ETF-ek 2026-ban eddig kb. 14 milliárd dollár beáramlást hoztak össze, és ez havi rekord közelében/irányában mozgott.
Miért fontos ez? Mert a rali tartósságát sokszor az dönti el, hogy van-e friss pénz, vagy csak „átárazás” történik. A flow-k alapján most egyelőre van mögötte kereslet.
3) EM-„kettős hajtómű”: magas kamat + stabilabb makró
A Financial Times szerint több EM-jegybank az elmúlt években magas reálkamatot tartott (infláció feletti kamatszinttel), hogy a tőkét „otthon tartsa”, és ez most – dollárgyengüléssel párosulva – különösen vonzóvá teheti a helyi devizás kötvényeket is. A cikk kiemeli: az EM-helyi devizás adósság alapokba a múlt héten 1,5 milliárd dollár ment, ami a legmagasabb heti szám 2018 óta.
Olvasat: ha a dollár gyengébb, a magas hozam és a devizaerősödés együtt adhatja a sztorit – de ez kétélű fegyver, mert fordított irányban ugyanígy fájhat.
4) Mi emelkedett, és miért nem érdemes csak egy országra nézni?
A mostani EM-kép nem egyetlen ország „csodája”, hanem mozaik:
- Kommoditi-érzékeny piacok (pl. Latin-Amerika, Dél-Afrika): ha a nyersanyagárak élnek, az támogatja a külker mérleget és a fiskális pozíciót (forrás szerint).
- „Growth + tech” EM-sztorik (pl. Tajvan, Korea): ha a globális chip-ciklus javul, ezek a piacok gyorsan kapnak pénzt (forrás szerint).
- Magas kamatú devizák (pl. Brazília, Mexikó): a carry-jellegű megközelítés újra működhet, amíg a globális kockázati étvágy bírja.
Egyedi tanulság (szerkesztőségi szempont): a „feltörekvő piacok” címke alatt nagyon különböző történetek futnak. Cikkben érdemes típusok szerint bontani (kommoditi-EM, tech-EM, high-carry-EM), nem országlistákat puffogtatni.
5) Kockázati triggerek: mitől törhet meg gyorsan?
A Financial Times a kockázatok között említi például a jenes carry-trade elmozdulását mint potenciális kockázati csatornát (ha a finanszírozási feltételek romlanak, a kockázatosabb eszközökből gyorsan ki tud menni a pénz).
A Reuters flow-anyagában a piacot fékező tényezők között visszaköszön a vám- és kereskedelempolitikai bizonytalanság – ezek tipikusan azonnal rontják a kockázati étvágyat.
Röviden: 3 dolog, amit érdemes figyelni a következő hetekben
- USD trend (ha fordul, az EM-rali gyakran fordul vele)
- globális kockázati hangulat (vámok/geopolitika/headline risk)
- EM-flow-k (ha elapadnak, a rali „magára maradhat”)
A fenti tartalom tájékoztatási célokat szolgál, nem minősül befektetési tanácsnak vagy ajánlattételnek. Minden befektetési döntés előtt érdemes egyénileg mérlegelni a kockázatokat és szükség esetén szakértővel egyeztetni.